Isten ügye túlél minden zsarnokot és minden rendszert
Kató Béla püspök nyitotta a Reformáció 500 sátor programját a Szent György Napokon
A Sepsi Református Egyházmegye idén első alkalommal vett részt saját sátorral a Szent György Napokon. A reformációi emlékév előtti főhajtásként az egyházmegye sátra a Reformáció 500 nevet kapta, amelynek hétvégi programját ft. Kató Béla püspök nyitotta meg pénteken, április 28-án Sepsiszentgyörgyön. A következő napokban könyvstand, ifjúsági és gyermekfoglalkozások, interaktív akadálypálya, sok zene és éneklés, kreatív sarok, üzenőfal, igestop és még sok meglepetés várja a betérőket.
Kató Béla köszöntőbeszédében örömét fejezte ki, hogy az egyházmegye saját sátorral, programokkal merészkedett ki a Szent György Napokon a közönségbe, hiszen sokan magánügyként kezelik hitüket, csupán a templom falain belül gyakorolják azt, de éppen a reformáció öröksége kapcsán szükséges volt kilépni a kolostori életmódból.
Az ige, a reformáció megünneplésére való hangolódásként, a zsidókhoz írt levél 4, 12. verséből szólt: „mert Isten igéje élő és ható. Élesebb minden kétélű kardnál.” A püspök időutazásra invitálta a közönséget, három példát elevenítve fel a történelem különböző korszakaiból. Elsőként egy 1947-ben történt esetre hívta fel a figyelmet: egy pásztorfiú a Holt-tenger mellett elveszett kecskéi nyomába eredt, majd egy barlangban korsókban elhelyezett tekercseket talált, amelyekről később kiderült, hogy a kumráni tekercsek, a Szentírás legrégebbi fennmaradt iratai. A világháború utáni években lévén, a tekercsek felfedezése hozzájárult ahhoz, hogy az emberek újra kiemelt figyelmet fordítsanak a Bibliának és az Ige kutatásának.
Az időutazás második mozzanata Kr. e. 622-ben játszódott: egy nyolc éves fiút, Józsiást koronáztak királlyá, aki fiatal kora ellenére is mindvégig Isten parancsait követte, majd 16 éves korában, ősei történetének tanulmányozása közben rátalál a Szentírás tekercseire, a próféciák feltárása után pedig a város népe megtért, megerősödik a hite.
A harmadik színhely egy németországi Ágoston-rendi kolostor volt, ahol egy lelkipásztor Isten kegyelmét keresve szigorú vezeklésbe és böjtbe kezdett, és a Szentírás alapos tanulmányozása közben jött rá, hogy a középkori egyház mennyire letért a helyes útról, mennyi fonákság van benne. A hithű férfi 95 tételben foglalja össze nézeteit, hogy hogyan kellene visszatérni a Bibliában hirdetett értékekhez. Futótűzként terjednek a tanai, hatalmas mozgalmat indít el, megváltozik Európa és az egész világ. Ez a lelkipásztor Luther Márton volt.
„El lehet égetni a tekercseket, ki lehet végezni a prófétákat, emberek ezreit lehet gyűjtőtáborokba küldeni hitük, kereszténységük miatt, gályára láncolhatták a hitvalló prédikátorokat, akik a halált is vállalták, de az Ige hatalmának nem lehet ellenállni” – hangsúlyozta Kató Béla, majd hozzátette: maga is ismeri azt a korszakot, amikor csempészni kellett a Bibliát az országba. „Isten ügyét sem lézersugárral, sem vegyi fegyverrel, az erőszak semmilyen formájával nem lehet megsemmisíteni. Túlél minden zsarnokot és minden rendszert. Az Ige kőszál, megáll. Megszégyenül az, aki bántja. Erről kell nekünk bizonyságot tennünk, és ezt kell folytatnunk. A kommunizmus sem tudta kiirtani, és bízom benne, hogy a mai modern világnak sem sikerül” – foglalta össze Kató Béla püspök.
Szöveg: Berekméri Gabriella
Fotó: Kiss Gábor