Hálaadó istentiszteletre gyűlt össze a Kolozsvár-Alsóvárosi Református Egyházközség gyülekezete augusztus 17-én a külső-belső templomjavítás részleges befejezésének, illetve a Michael Kestner által épített barokk orgona helyreállításának alkalmából. Az ünnepi istentisztelettel megnyitották ugyanakkor a 16. Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatát is.

Az ünnepi alkalmon a gyülekezet kórusa és a Bethlen Gábor Dalkör szolgált, majd dr. Sipos Gábor történész, a gyülekezet főgondnoka megnyitotta a déli karzaton berendezett Reformátusok a kolozsvári hóstáton című kiállítást, amely mellett látogatható a keleti toronyban megtalálható hagyományos hóstáti emlékkiállítás is. A felújított épület és a kiállítások augusztus 18-22. között várják a látogatókat, naponta 10–18 óra között.

A hálaadó alkalmon a gyülekezetben működő Bethlen Gábor Földész Dalkör is szolgált énekekkel. 📸 Radu Norbert / Kolozsvári Magyar Napok

Az ünnepi istentiszteleten Kolumbán Vilmos József püspök igehirdetésében az Ef 5,19-20 versei alapján rámutatott az ige üzenetére: a keresztyén közösség életének elválaszthatatlan része az éneklés. A Szentírásban is több helyen találkozunk az énekléssel, amelyek közös pontja a szabadulás, a győzelem hirdetése és Isten dicsőítése. Pál apostol levelében kijelenti, az éneklés nem cél, hanem eszköz, a gyülekezet ezen keresztül szólíthatja meg Istent, kifejezheti háláját, hitvallást tehet a gondviselésről, a reménységről és a hitről. Így válik az ének tanítássá, intéssé és buzdítássá. Reformátoraink is hangsúlyozták: míg az igehirdetés elsősorban az értelemhez szól, az éneklés a lélekhez talál utat. Ezért formálták a reformáció idején a zsoltárokat énekekké, amelyek azóta is kísérik a református közösségek életét. A 150 zsoltár együttesen átfogja az emberi és közösségi élet minden területét. Amikor az ember felismeri Krisztus áldozatának nagyságát, az ének által nemcsak a gyülekezet közösségébe kapcsolódik be, hanem Istennel is bensőséges kapcsolatot alakít ki. Pál apostol ugyanakkor a hálaadás fontosságáról is beszél levelében: arra hívja fel a figyelmet, hogy mindabban, ami földi életünkhöz tartozik, fel kell ismernünk Isten munkáját. „Töltse be tehát szívünket a hála érzése, amely minden dallamban és énekben megjelenik – Isten dicsőségében, egymás építésében, tanításában és lelki bátorításában egyaránt.”

Az istentiszteleten Ft. Kolumbán Vilmos József püspök hirdette az igét. 📸 Radu Norbert / Kolozsvári Magyar Napok

Az istentiszteleten áldást mondott Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, László Attila, Kolozs-dobokai római katolikus főesperes-plébános, Fehér Attila, a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház kolozsvári egyházmegyéjének esperese és Máthé István, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperese.

Az istentiszteleten a Kolozsvári Magyar Napok nyitányaként a négy történelmi egyház képviselője is áldást mondott. 📸 Radu Norbert / Kolozsvári Magyar Napok

Az áldás után Adorjáni László, a Kolozsvár-Alsóvárosi Református Egyházközség gyülekezetének lelkipásztora röviden ismertette a templomban elvégzett munkálatokat. A lelkipásztor a templomot Isten felé mutató útjelzőnek nevezte, amelynek alapkövét 1829-ben fektették le. A felújítási munkálatoknak 1998-ban fogtak neki, az alapkőletétel 170. évfordulóján, amikor az újjáépítés alapkövét is elhelyezték. A jövő reménységét hordozva, éppen ezen a napon kérték egy kislány és egy kisfiú keresztelőjének megtartását, így adataik az alapkőre is felkerültek – számolt be a lelkipásztor. 1999-ben a toronysisak cseréje történt meg, amelyben hálaadó imákat és a templom történetét is elhelyezték. 2000-ben a tetőszerkezet átvizsgálása után kiderült, a tetőt tartó gerendák elkorhadtak, így azokat ki kellett cserélni, majd a falakat támasztó gerendák cseréjének is nekifogtak. A tetőszerkezetet sajnos nem sikerült teljesen helyreállítani, így egy kis beroskadás ma is látható. 2001-2002 között folytatódott a nagyszabású tetőjavítás, a központi állvány anyagából pedig a toronyba vezető lépcsőt készítették el. 2003-2005 között a gyülekezeti termek épületének szigetelését, víz- és csatornahálózatát javították meg, 2006-ban a templom külső falai mellett elvezették az esővizet, 2008-ban pedig az ablakokat cserélték ki. 2010-ben a barokk orgona felújításáért zenés áhítat sorozatot indítottak, amely több évig zajlott, 2011-2016 között a két tornyot restaurálták, 2017-ben hőpaneleket szereltek a padokba, 2018-ban pedig a templom körüli területet, a járdákat alakították ki. 2019-ben a gázfűtés korszerűsítése következett, 2020-ban a helyreállított tetőszerkezetet fémszerkezettel erősítették meg, 2021-2023 között a nyugati, keleti, majd északi homlokzatok restaurálása következett. 2024-ben a templom belső hajószerkezetének restaurálása, a falak, boltozatok, kupola megerősítése, festése következett.

A templom felújításának hosszú történetét Adorjáni László lelkipásztor ismertette. 📸 Radu Norbert / Kolozsvári Magyar Napok

A munkálatokat a számos cég mellett a gyülekezet adományai, a testvérgyülekezetek, a Bethlen Gábor Alap, a Vallásügyi Államtitkárság, a megyei és helyi önkormányzatok anyagi támogatása tette lehetővé, illetve az 1964-ben kisajátított parókia vissza nem szolgáltatott kertjéért kapott kártérítés.

Kiemelt kép: Székely József lelkipásztor liturgiai szolgálatot végez a Kétágú templom felújításáért tartott hálaadó istentiszteleten 2025. augusztus 17-én. 📸 Radu Norbert / Kolozsvári Magyar Napok