A választások és az új kormány felállása után Románia teljes lakossága megérzi zsebein az elmúlt évek rossz gazdálkodása miatt bevezetett megszorításokat. Ezek a megszorító intézkedések a tanügyet is nagyon komolyan érintették, ezen belül a felekezeti oktatási intézmények is komoly kihívásokkal szembesültek. Az osztálylétszámok növelése, a tanári norma megemelése miatt elsősorban a pályakezdő pedagógusok látták kárát a megszorításoknak, de nehéz helyzetbe kerültek a szakoktatást biztosító tanintézmények is. A megszorító intézkedések ellenére azonban örömre ad okot az, hogy a felekezeti oktatási intézmények folyamatosan fejlődnek, nem csak az elméleti líceumi részleg fejlődik, nagyon sokan választják a szakoktatást is, amelyet Kolozsvár környékén magyar nyelven csupán a református kollégium biztosít. Emellett a Református Pedagógiai Intézet háttérintézményként próbál magas színvonalú képzéseket biztosítani az oktatási intézmények tanárainak, amelyek mind a tanárok, mind a diákok fejlődését biztosítják. Az Agnus Rádió főszerkesztője, Janicskó-Mihály Noémi Katalin Török Zoltánt, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatóját és Nagy Tibor Sándort, a Romániai Református Pedagógiai Intézet igazgatóját, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi referensét kérdezte a kialakult helyzetről.

Változások a tanügyben – a pályakezdő tanárokat érintették a megszorítások a leginkább 

A megszorítások kapcsán Nagy Tibor Sándor tanügyi referens elmondta, hogy pozitívumként értékeli azt, hogy az oktatás jövője újra közbeszéd témája lett. A tanügyet azért érintik nagyon súlyosan a kormány által bevezetett megszorítások, mert a tanárok, az oktatásban dolgozók ki vannak szolgáltatva az államnak. Éppen ezért megtörténhet, hogy tüntetnek a tanárok az intézkedések ellen, de ettől még nem fog megállni az országban a tanítás. Az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi referense elmondta, öt gyermek édesapjaként, akik mind a Kolozsvári Református Kollégium diákjai, átérzi a megszorító intézkedések szülőkre, családokra kifejtett hatását. Bár minden tanár, minden szülő tudja, hogy rossz irányba haladt az ország, egy ilyen hirtelen, egyik pillanatról a másikra megváltoztatott struktúra, az ösztöndíjak megcsonkítása fokozza a bizonytalanságot és a bizalmatlanságot. Az ösztöndíjrendszer teljes átszervezése, a tanári normák bővítése mellett azonban egy új kerettantervet is bevezettek, amelynek a kidolgozásán a tanárok a vakációban kellett dolgozzanak, hogy az jövőtől gyakorlatba ültethető legyen, miközben azt érzik, hogy az állam és a társadalom részéről egyre kevésbé becsülik meg őket.

Vasárnapi Beszélgetés – Tanügyi megszorítások

Török Zoltán, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója hangsúlyozta, hogy a pályakezdő pedagógusokat érintették leginkább a kormány által bevezetett megszorítások, sokan közülük azóta el is hagyták a pályát. Beszámolt arról, hogy a tanári normák emelése miatt elsősorban a címzetes fokozattal rendelkező tanárok óraszámát kellett kiegészítsék, három tanár esetében azonban még a fél normát sem tudták biztosítani. Beszámolója szerint, amikor az iskolába érkezett 800 alatt volt a diákok száma, ma már 892 diák tanul az intézményben. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően elindult két bölcsődei csoport, valamint egy újabb óvodai csoport is.

Török Zoltán igazgató a tanügyben dolgozók és a minisztérium közötti kommunikációt hiányolta a döntések kapcsán. 📸 Kiss Gábor

Az állások befagyasztása miatt ebben a három csoportban egyetlen dadus dolgozik, holott a törvény szerint bölcsődei csoportban két dadus, míg az óvodai csoportban egy dadus kellene segítse az óvónők munkáját. Bár ideiglenesen az Erdélyi Református Egyházkerület segítségével orvosolták a helyzetet, állami szinten azonban nincs erre idén lehetőség, az állások befagyasztása miatt nem lehet az üres állásokra versenyvizsgát hirdetni. Az igazgató szerint, ha lett volna alkalom az állam és a tanügyben dolgozók közötti párbeszédre, sokkal kisebb lett volna a feszültség, nem lett volna ekkora felháborodás. Mivel azonban ez a párbeszéd elmaradt, olyan intézkedések léptek életbe, amelyek nagyon sok tanintézmény életét nehezítették meg, vagy éppen lehetetlenítették el.

A posztliceális és a szakoktatás – a megszorító intézkedések legnagyobb vesztese

A Kolozsvári Református Kollégiumon belül a megszorító intézkedések legnagyobb vesztese a posztliceális asszisztensképző, ahol a felére csökkentett órabér miatt nem vállalták tovább az oktatást. Ez is azt mutatja, hogy amikor a minisztériumban kidolgozták az új bérezései rendszert, nem voltak tekintettel az egyes iskolákban található különleges helyzetekre. A Kolozsvári Református Kollégiumban minden oktatási szint megtalálható, bölcsődétől az egészségügyi posztliceális oktatásig. Ezutóbbiban nagyon sok olyan szaktantárgy van, amelyeket nem lehet egy tanár normájába besűríteni, csupán pár órában lehet tanítani. Elméletileg a teljes posztliceális oktatást le lehetne fedni 3-4 tanárral, de mivel szaktantárgyakról van szó, csupán az adott szaktanár taníthatja azokat, ezért 14-15 tanárt kell megfizetni. Az eddigi bérezésük sem volt kiemelkedően magas, a mostani azonban egyenesen megalázó, sokaknak még az útiköltségük sem jön ki belőle.

A szakoktatásban is hatalmas bajok vannak, alig kapni szakembereket, akik bevállalnák az oktatást. Egy kisebb engedmény az állam részéről az volt, hogy újra megengedték, hogy oktathassanak a nyugdíjas tanárok is. Török Zoltán igazgató szerint az oktatási minisztériumban is rájöttek arra, hogy másképpen nem lehet a tanárhiányt pótolni. Az utánpótlással is gondnok lesznek, hiszen a gyengébb bérezés miatt egy mérnök-tanár szinte biztosan a mérnöki pályát választja, ahol a tanári fizetés három-négyszeresét is megkeresheti.

A Kolozsvári Református Kollégium szakiskolájának épülete Kolozsváron. 📸 Kiss Gábor

A Kolozsvári Református Kollégium szakiskolájában így két nyugdíjas tanár tért vissza oktatni. A szakiskola amúgy sikertörténet, 7 szakon minden minden helyet elfoglaltak a diákok. Erre a tanévre 72 helyet hirdettek meg, végül 73 diákot vettek fel. Az igazgató szerint az is megtörténik, hogy év közben is átigazolnak diákok, akik rájönnek arra, hogy az elméleti oktatás nem nekik való. A három éves szakképzést véglegesítő vizsga után a diákok többsége el is tud helyezkedni a tanult szakmában, ez pedig hatalmas előny, hiszen az elméleti oktatást választók körében az egyetem elvégzése után sokan nagyon nehezen tudnak az általuk tanult szakmában elhelyezkedni. Ugyanakkor az országban szakember hiány is van, így, aki komolyan veszi a szakmáját, nagyon hamar nélkülözhetetlenné válik. A szakma kitanulása után két lehetőségük is van a diákoknak a továbbtanulásra. Az egyik lehetőség, hogy a tizenegyedik osztály elvégzése után különbözeti vizsgát tesz és nappali tagozaton további két évet tanul, hogy érettségizhessen. A másik lehetőség pedig az esti tagozaton való továbbtanulás, amelyre jelenleg Kolozs megyében csak román nyelven van lehetőség. Török Zoltán elmondta, hogy két éve próbálják beindítani a magyar nyelvű esti tagozatot, már kérvényezték a tanfelügyelőségtől, hiszen tapasztalataik szerint minden évben 10-15 diák igényelné azt.

A szakiskola kapcsán ugyanakkor mentalitásváltásra is szükség lenne, hangsúlyozza Nagy Tibor Sándor, utalva arra, hogy a szakoktatás megítélése az utóbbi harminc évben nagyon rossz lett. Isten azonban nem teremt selejtet, mindenkiben van érték. Ezt igazolják vissza a szakoktatásban gyakorlatot biztosító vállalkozások is, akik minden alkalommal elmondják, hogy teljesen más a kollégium szakosztályaiból érkező diákok hozzáállása a munkához, mint a más szakiskolákból érkezőké. Ennek az egyik oka az, hogy itt is hangsúlyt fektetnek a gyerekek lelki nevelésére, külön iskolalelkész foglalkozik velük.

Lelki nevelés – a plusz, amit csak a felekezeti iskolák tudnak biztosítani

Nagy Tibor Sándor tanügyi referens és Török Zoltán igazgató is egyértelműen kijelenti, hogy a lelki nevelés, az iskolalelkész jelenléte az intézményekben olyan pluszt jelent, amely pozitívan hat a diákok életére. Természetesen ehhez olyan iskolalelkészre is van szükség, aki komolyan veszi a feladatát, felismeri, hogy kinek van szüksége segítségre, tanácsadásra, beszélgetésre. Az iskolalelkészek foglalkoznak egész osztályokkal is, de gyakran megtörténik, hogy egy-egy diákot elkéreztetnek az óra kisebb részéről, hogy külön tudjanak vele beszélgetni. Természetesen ehhez hozzátartozik a teljes tanári közösség is, aminek a kiválasztásában a felekezeti oktatási intézményeknek beleszólási joguk van más iskolákkal ellentétben. Ha egy állás megüresedik, a pályázó tanároknak három próbaórát kell tartaniuk az iskolában, de végül az fogja az állást elfoglalni, aki püspöki ajánlólevelet kap. Ez hatalmas előny, hiszen így sokkal könnyebb azonos értékrendet valló oktatókból közösséget formálni. Ez a fajta jó oktatói közösség maga után vonja azt is, hogy a szülők szívesen választják a kollégiumokat gyermekeik oktatási intézményéül, hiszen gyermekük biztonságban van. Ahol komolyan veszik a tanulást, a nevelést és a lelki életet, ott a tapasztalatok szerint mindig jók az eredmények.

Nagy Tibor Sándor, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója szerint nem vették figyelembe az iskolák speciális szükségleteit. 📸 Kiss Gábor

Ezt e bizalmat igazolják a számok is, tavalyhoz képest 70-el több diák tanul református tanintézményben. Összesen 5536 diák választotta ebben a tanévben valamelyik erdélyi református tanintézményt, évről évre növekszik ez a szám, miközben országosan folyamatosan csökkent az oktatási intézményekben tanuló diákok száma. Ugyanez a tendencia figyelhető meg más országokban is. Nagy Tibor Sándor beszámolt arról, hogy Kárpátalján a háborús viszonyok miatt is csökken a diákok száma folyamatosan az oktatási intézményekben, de csodával határos módon a református egyház által fenntartott iskolákban nő a diákok száma, még annak ellenére is, hogy magánintézményként működnek, ami a szülők anyagi hozzájárulását is jelenti. Ez azt jelzi, hogy a felekezeti, ezen belül pedig a református oktatási intézmények jó irányba haladnak, hiszen a szülők szívesen íratják olyan iskolába a gyerekeiket, ahol többet kapnak, mint egy-egy tantárgy oktatása. Mindegyik iskolának jó kapcsolata van ugyanakkor az intézményes egyházzal is, az egyházkerület által kinevezett képviselők, az iskolalelkészek pedig mindenhol szervesen beépülnek az iskola életébe, sokkal járulnak hozzá ahhoz is, hogy értékes közösségek alakuljanak ki, ahova szívesen vágyódnak a diákok. Nagy Tibor Sándor szerint ahol komolyan veszik a tanulást, a nevelést és a lelki életet, ott az eredmények is mindig jók, főleg, ha Isten Szentlelke is közöttük van.

Isten Szentlelkének a munkája az is, hogy ezekből az egyházi intézményekből, iskolákból érkezik a legtöbb felvételiző a Protestáns Teológiai Intézetbe is, valamint belőlük kerül ki a legtöbb vallástanár. A statisztikák szerint a jelenlegi lelkészi állománynak több mint fele református kollégiumokban végzett. Bár sokat számít a belső indíttatás is, azt tapasztalják, hogy nagyon sokat számít az iskolai környezet is, valamint az iskolalelkész személye.

A Református Pedagógiai Intézet – amit az egyház hozzátehet a tanárok és diákok fejlődéséhez

Az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben egyaránt a Romániai Református Egyház Zsinata alá tartozó Református Pedagógiai Intézet az a szakmai szervezet, amely háttérintézményként segíti a vallásoktatók és a kollégiumok tanárainak a munkáját. Nagy Tibor Sándor, az intézmény igazgatója szerint a megszorításokat látván az volt a legnagyobb kérdésük, hogy ezek után vajon hogyan hatnak ezek az intézkedések a tanárokra, és rajtuk keresztül a diákokra is? Nekik is jelezték a tanárok, hogy az intézkedések nincsenek rendben. Az egyházkerület természetesen együttérzett a pedagógusokkal, akik ünnepélyes megnyitók elhalasztásával jelezték elégedetlenségüket. Mégis sikerült minden egyházhoz tartozó iskolában ünnepi istentisztelettel elkezdeni a tanévet, hiszen Isten áldását a legnehezebb helyzetben sem szabad megspórolni. A Református Pedagógia Intézet – bár nem tud anyagilag hozzájárulni a tanárok jólétéhez – nagyon igyekszik kifejezni azt, hogy megbecsüli a tanárokat, elismeri és értékeli a munkájukat.

Az Erdélyi Református Egyházkerület közbenjárására szinte mindegyik iskolának megújultak a már meglévő épületei, mások új épületszárnyakkal gazdagodtak. Emellett a Református Pedagógiai Intézet olyan képzéseket nyújt a tanároknak, a kollégiumok tanárai mellett külön a vallásoktatóknak is, amelyekkel nagyon jutányos áron vehetnek részt minőségi képzéseken.

Az iskolák közötti kapcsolatot is próbálják jobbá tenni, ezért minden év elején megszervezik a romániai református kollégiumok országos tanévnyitóját. Ezt idén a Bolyai Farkas Elméleti Líceum szervezte meg Marosvásárhelyen.

Megnyitották az erdélyi és királyhágómelléki református kollégiumok 2025/2026-os tanévét Marosvásárhelyen

A reformátusok kollégiumok mellett Erdélyben két olyan iskola van, amelyeknek református gyökerei vannak, egyházi épületben folyik az oktatás, és egy protokollummal csatlakoztak a református iskolahálózathoz. Ezek az Apáczai Csere János Elméleti Líceum Kolozsváron és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum Marosvásárhelyen. A két iskola és az egyházkerület által megkötött megállapodás része, hogy mindkét iskolában iskolalelkész is szolgál. Ebben a két iskolában is azt látják, hogy nagyon sokan pozitívan értékelik az egyház jelenlétét. Nagy Tibor Sándor szerint a keresztyén értékek, amelyeket képviselnek, nagyon jó hatással vannak arra, ahogy egy intézmény fejlődik. Ezek mellett a Református Pedagógiai Intézet további fejlődési lehetőségeket próbál nyújtani az iskolák tanárainak, az egyik ilyen lehetőség lenne a hamarosan újraindítandó cseretanár program. Bár az államot nem tudja az intézet helyettesíteni, azaz nem tudja őket anyagilag támogatni, a fizetésükhöz hozzájárulni, mégis próbálnak olyan programokat szervezni, amelyek egyébként anyagilag egy intézményt megterhelnének. Néhány éve csapatépítő jellegű találkozókat is szerveznek a kollégiumok személyzetének Zeteváralján, tavaly a Kolozsvári Református Kollégium tanárai vettek részt egy ilyen találkozón, míg idén a Kézdivásárhelyi Református Kollégium munkaközössége kapta meg ezt a lehetőséget.

A kézdivásárhelyi Csiha Kálmán Református Kollégium munkaközösségének csapatépítője Zeteváralján. 📸 Kiss Gábor