Berekméri Gabriella2022. március 14.

Egy közösség megtartása az iskolában kezdődik – újraéledt a régi felekezeti iskola Uzonban

Iskola, óvoda és bölcsőde is helyet kap az uzoni Református Tatrangi Népiskola felújított és kibővített épületében, amelyért vasárnap, március 13-án adtak hálát a gyülekezetben. A régi felekezeti iskola épületét a Nemzetpolitikai Államtitkárság révén, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében újították fel a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének irányításával.

A 145 éves épület teljesen átalakult. 📸 Kátai Edit

A megújult intézményben új rendeltetést kap az alagsor (étkezde és konyha lesz), a földszinten kap helyet a bölcsőde, a régebb egyszerű padlásként használt tetőtér pedig teljesen újjáépült, ide költöznek az elemi osztályok.

Az iskolaalapításhoz szükséges anyagi alapot Benedek Ignác lelkipásztor ösztönzésére Tatrangi Sándor és neje, Benke Júlianna teremtette meg 1857. február 21-én kelt végrendeletükben, de gróf Mikes János is hozzájárult a létrejöttéhez az egyháznak adományozott földterülettel. Itt építette fel 1876–1877-ben a református egyházközség a díszes iskolaépületet négy tágas tanteremmel, egy tanítói és egy szolgai lakással és magtárhelyiséggel, és megkezdhette működését a Református Tatrangi Népiskola. A község lakosai is segítettek az építkezésben felekezeti és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül, az egyházközség mellett a községháza pénzadománnyal támogatta az új intézményt. A két világháború között egyre szaporodtak az anyagi és működtetési gondok. Az 1940–44 közötti időszakban kissé fellélegezhettek, de 1948-ban ez az intézmény és földterületei sem menekülhettek meg az államosítástól.

A hálaadó istentiszteleten az igét Kolumbán Vilmos József, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora hirdette a Mt 7,24–27 alapján. Kősziklára épített háznak nevezte az iskolát, amely nemcsak az uzoni, hanem a teljes háromszéki magyarság hasznára van. A példázatban Jézus ara hívja fel a figyelmet, hogy annak a népnek, közösségnek van élete, amely Istenre alapozza az életét. A kősziklát nem véletlenül társítják Istennel – hiszen ahogyan egy ember életében a szikla változatlanul megmarad, úgy marad meg Isten állandósága és ember iránti viszonyulása is. Kolumbán Vilmos felidézte: az egyházak már az 1600-as években iskolaépítésekbe kezdtek. Felismerték azt, hogy nem elég a vasárnapi istentiszteleten meghallgatni az igét, hanem meg is kell élni a mindennapokban. Ezt az iskolák által próbálták megvalósítani, megteremtették óvodától az egyetemig a tanulás lehetőségét – ezt igyekszik ma is követi az egyház. „Az iskolaépítés kősziklára épített házként áll előttünk. A történelmünkből tudjuk jól, hogy amikor az iskoláinkra odafigyeltünk, jövőt építettünk magunknak” – mutatott rá a lelkipásztor.

Az épületben bölcsőde, óvoda és elemi iskola is helyet kap. 📸 Kátai Edit

Szabó Margit iskolaigazgató és Ungvári Barna-András lelkipásztor a pályázás és felújítás folyamatára tértek ki köszöntőikben, és köszönetet mondtak a támogatóknak. Ungvári Barna-András a Dániel 3,32–33 versekkel adott hálát a történtekért: „Jónak látom kihirdetni azokat a jeleket és a csodákat, amelyeket a felséges Isten tett velem. Mily nagyok az ő jelei, mily hatalmasak csodái! Az ő királysága örök királyság, és uralma megmarad nemzedékről nemzedékre!” A lelkipásztor elmondta, az ige már 2016 szeptemberétől kíséri, amikor a javításokhoz szükséges költségvetést összeállították. A pályázatot 2018 óta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége irányította.

A hálaadó istentisztelet és szalagvágás után az egybegyűltek megtekinthették az új intézményt. 📸 Kátai Edit

Potápi Árpád János magyarországi nemzetpolitikáért felelős államtitkára felidézte, hogy a magyar kormány 2016 decemberében indította el az óvodafejlesztési programot. Azóta Kárpát-medence-szerte 179 új óvodát építettek, és 790-et újítottak fel, ezen belül pedig Erdélyben 103 új óvoda épült, és 376 újult meg, és még mindig kapcsolódnak be újabb intézmények a programba.  Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke hangsúlyozta: „a gyerekeken, diákokon, szüleiken, pedagógusokon múlik, hogy milyen erős szellemiség lesz az óvodákban, iskolákban. Senki sem vitatja, hogy nincs fontosabb, mint gyermekeink fejlődésének, jövőjének biztosítása.” Hozzátette, az óvodafejlesztési program célja, hogy növekedjen a magyar oktatási intézményekbe járó gyerekek száma.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a magyar nemzet talpra állt az elmúlt évtizedben, és egyre büszkébben nyilvánulhat meg a nemzeti érzésünk. Bordás Enikő, a község polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy 145 évvel ezelőtt a falu minden rétege hozzájárult az iskola építéséhez. Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke ismert református énekünkkel jellemezte az uzoni intézményújítást: az Úr csodásan működik.