Új öregotthon fogadja be ezentúl a szépkorúakat Kolozsváron. A tóközi gyülekezet évtizedes álmai teljesültek, amikor hosszas huzavona és küzdelmek után a magyar kormány és az Erdélyi Református Egyházkerület, valamint német testvérgyülekezetük támogatásával bő egy év alatt felépülhetett az öregotthon. Az épületért, Isten segítségéért vasárnap, október 13-án ünnepi istentiszteleten adott hálát a gyülekezet.

„Sok imádságra, reménységre, ötletekre, segítségkérésre volt szükség” – fejtette ki Kozma Erika, az idősek otthonát működtető Fébé Alapítvány vezetője, tóközi lelkészné. A gyülekezet már a kilencvenes évek közepétől foglalkozik az idősek ellátásával, 2004-ben egy családi házban gyűjtötték össze a gondozásra szorulókat, majd 2006–2007-ben bővítették is az épületet. „2014-ig 25 személyesre bővült az otthon, és megkapta a Fébé nevet, a Bibliában említett Fébé diakonissza után. Mivel a tevékenységünk kinőtte az egyházi kereteket, 2014-ben létrehoztuk a Fébé Alapítványt, és ennek keretében működtetjük jelenleg is az otthont” – írják magukról.

Ez a rengeteg munka és igyekezet bővült most egy 68 férőhelyes intézménnyel, amelynek felépítéséről már 1996-ban döntött a presbitérium. A templom és parókia felépítése után a németországi Radebeul város gyülekezetének példáját követve szerették volna öregotthonnal bővíteni a szolgálatot. 2000-ben meg is történt az alapkőletétel, a munkálatok azonban az anyagiak hiányában leálltak. Végül hosszas huzavona, bürokratikus akadályok leküzdése, újratervezések után a magyar kormány, az Erdélyi Református Egyházkerület és a radebeuli gyülekezet támogatásával csupán 14 hónap alatt felépült az otthon – vázolta a történetet Kozma András lelkipásztor. Következő lépés csupán a működési engedély beszerzése, az otthon helyei azonban máris beteltek.

Az ünnepi istentiszteleten Kató Béla püspök hirdette az igét a Gal 6,2 alapján, amely az öregotthon épületének alapkövén is szerepel: „Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét.” A püspök Kálvin tanítását emelte ki, miszerint a szeretetszolgálat az egyház egyik ismertetőjegye, alapvető jelentősége van. Az egyház a szeretetszolgálatban él, életformája ennek gyakorlása – ezt ismerte fel már nagyon korán a tóközi gyülekezet. „A szeretetszolgálat abból él, hogy Isten Igéje és Lelke hitet támaszt, amely a szeretet által cselekvővé válik. A szeretetszolgálat a hit valódiságának visszaigazolása, válasz Isten üdvözítő szeretetére. A szeretet pedig adomány és feladat: tanulmányozni kell és megélni” – hangsúlyozta Kató Béla, majd hozzátette: a szeretetszolgálat sokszor tehernek tűnhet, áldozatot követel, azonban Jézus nem válogatott az emberek között, meghozta értünk az áldozatot, és szeretetből tette azt. Nekünk is így kell embertársainkhoz viszonyulnunk.

A továbbiakban Kozma András lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, ismertette az építkezés folyamatát, az intézmény létrehozásának hosszas küzdelmeit. Köszönetet mondott a támogatóknak, kivitelezőknek, és elmondta: az otthon híd a gyülekezet, az egyház és a társadalom között, a lelki tartalomnak pedig ki kell áramolnia a hidakon át a társadalomba. Kívánta, hogy Isten újra és újra töltse fel szolgáit friss Lélekkel és tartalommal. A radebeuli testvérgyülekezet részéről Christof Heinze lutheránus lelkipásztor az 1Jn 5,4 verssel köszöntötte az egybegyűlteket: „Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Úgy véli, mindezek a megvalósítások a gyülekezetek hitének ereje által történhettek meg. Az alkalmon a gyülekezet énekkara és fiataljai szolgáltak.

Az istentiszteletet követően a résztvevők átvonultak az otthon épületéhez, ahol a BBTE Református Tanárképző Karának Musichorum kórusa szolgált. Brendus Réka, a magyar Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság főosztályvezető-helyettese a Péld 17,6 verssel köszöntötte az ünneplőket: „Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák.” Rámutatott: a nemzedékek együttműködése közösségünk megmaradását szolgálja, hiszen minden nemzet múltjában kiemelkedő figyelmet kaptam az idősek. Az ókor óta tudjuk, hogy ha sikeres jövőt akarunk építeni, oda kell figyelnünk rájuk. A tóközi intézmény is őket segíti majd. „Mindaddig erősek maradhatunk, amíg képesek vagyunk egymásra figyelni. Példákká kell válnunk, ahogyan elődeik tették számunkra” – hangzott el. Az épület ünnepélyes átadásán az 1992 óta hivatalosan is partnerként segítő radebeuli testvérgyülekezet polgármestere, Bert Wendsche húszezer eurós adományt nyújtott át a gyülekezetnek, majd Hans Christoph Postler, a Németországban alapított Kolozsvárért Egyesület vezetője és Kathrin Rossner, a testvérgyülekezeti kapcsolatokért felelős kuratórium képviselője szólt az egybegyűltekhez. A helyi hivatalos szerveket Paula Nicoară szociális inspektor és Carmen Ciornei, a Szociális és Orvosi Segítségnyújtási Főosztály vezetője képviselte.

„Igyekeztünk a szakmai követelményeknek is megfelelni, olyan otthont álmodtunk, ahova saját szüleinket is nyugodt szívvel behozhatjuk. Ez az otthon melegséget ad, az idősek nyugalmat, biztonságot tapasztalhatnak meg itt. A munkatársi csapat kialakulóban van, és igyekszünk olyan légkört teremteni, olyan lelki töltetet adni, hogy az idősek jól érezzék magukat” – fejtette ki Kozma Erika. Az otthonban kétágyas szobákat alakítottak ki, egy külön emeletet pedig (28 helyet) Alzheimer-kórban szenvedő betegeknek tartanak fenn. Az intézmény más felekezetűek és anyanyelvűek számára is nyitott, kuratóriuma pedig négy támogatott helyet szavazott meg szociálisan hátrányos helyzetűeknek. Az épületben cukrászdát alakítanak ki, minden emeleten lesz ebédlő, de a szellemi-lelki programokról, építő foglalkozásokról sem feledkeznek meg. Az előző, kisebb épületet fenntartják a fogyatékkal élők számára.

Berekméri Gabriella

Fotó: Kiss Gábor