Idén első alkalommal, október 21-én szervezett idősek napi kirándulást a Kézdivásárhelyi Református Egyházközség, amelyen közel ötvenen vettünk részt. 

Utazásunk első állomása Vargyas község volt, amely igencsak bővelkedik látnivalókban. A Daniel-kastély megtekintése után a Makovecz Imre által tervezett református templomot látogattuk meg. Ezt követően a híres bútorfestő, fafaragó Sütő család múltjába és jelenébe nyertünk betekintést, akiknek keze munkáját megcsodálhattuk a helyi unitárius templomban is. A Baróton elfogyasztott ebéd után az olaszteleki Daniel kastélynál álltunk meg, amely a régi nemesi kastélyvilágot tárta elénk. Végezetül Bibarcfalván borvizet kóstoltunk, és a Szent László legendát ábrázoló falfreskóról híres református templomot néztük meg.

Deus Providebit – olvastuk a vargyasi Daniel kastély bejárata fölött a család latin nyelvű jelmondatát, amelynek jelentése: Isten gondoskodik. E kőbe faragott igazságot mi is átélhettük a szervezés ideje alatt és a kirándulás napján egyaránt. Elsősorban Bakk- Vitális Mária Kinga igazgatónőnek szeretnénk megköszönni a Wegener Pro Sanitate Alapítványon keresztül nyújtott anyagi támogatást, mely jelentősen hozzájárult az utazás költségeihez, a kirándulás létrejöttéhez. Külön köszönet illeti Kis Emese idegenvezető szívvel-lélekkel végzett munkáját, akinek szülőföldünk és történelmünk iránti szeretete, szakmai felkészültsége példaértékű. Köszönjük a csodás útvonal-összeállítását, az egész napos tartalmas programot, a sok értékes tudnivalót, melyet megosztott velünk, és a sok szép fotót, amit emlékül készített számunkra. Hálás szívvel említem meg gyülekezetünk önkénteseit: Trufasu Beátát, Kertész Matildot, Bögözi Évát, Györbiró Piroskát és Bokor Kinga asszisztensnőt, akik idejüket nem sajnálva elkísértek és jelenlétükkel támogattak bennünket.

Isten gondoskodását éreztük a gyönyörű napsütéses időjárásban is, hiszen az előrejelzések esős időt hirdettek. Nem utolsósorban köszönöm mindenkinek, aki bizalmat szavazott, és eljött a kirándulásra. Hiszem, hogy e csodálatos nap végén valamennyiünk szívébe is újra belevésődött: gondviselő Istenünk van!

Kocsis Virág diakónus