Fiatalok sokasága talált otthonra, befogadó közösségre a kolozsvári Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesületben az elmúlt húsz évben. Többek között ezt ünnepelték szombaton, június 29-én a szervezet egykori és jelenlegi tagjai, régi és új arcok a szülinapi találkozón.

Az erdélyi IKE egyetemistákat összegyűjtő szervezete valójában 1921-ben alakult, az elmúlt rendszer azonban nem engedélyezte működését. A misszió húsz éve indult újra a kincses városban, a gyümölcsöző tevékenységekért, összetartó közösségért, gyülekezetért pedig családias hangulatú szülinapi rendezvényen adtak hálát. A találkozó úrvacsorás istentisztelettel indult a Kétágú templomban. Az igét Tóth Anna kálnoki lelkipásztor, a FIKE húsz évvel ezelőtti első lelkésze hirdette, ágendai szolgálatot Vékony Zsolt végzett. A Lk 24,48 versen alapuló igehirdetésben Tóth Anna az 1998 őszén tartott első FIKE bibliaóra emlékeit idézte fel, majd rámutatott, az idézett részlet – „Ti vagytok erre a tanúk” – Jézus földi ittlétének utolsó szavai közül való, amellyel beállítja a tanítványokat a megváltottak sorába. Így akar Jézus bennünket is élettörténete sodrásába belevinni, és nem lehet közömbös számunkra az, amit hátrahagyott nekünk. Az igevers nem kérdésként, parancsként vagy jövőbeli perspektívaként jelenik meg, hanem megállapítás, amelyet mai tanítványokként csak tudomásul vehetünk és betölthetünk – hangzott el. A lelkipásztor hozzátette: a tanítványnak egyben tanúnak is kell lennie, aki a tettek mezejére lép, kiáll társa, Mestere, az igazság mellett, bizonyságot tesz, felvállalja Jézust és mindazt, amit képvisel.

A továbbiakban Tussay Szilárd, az IKE ügyvezető igazgatója, majd Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület kancellárja köszöntötte az egybegyűlteket. Dávid István, a FIKE jelenlegi lelkipásztora az egyetemi gyülekezetben megélt gazdag lelkiségről, találkozásokról, összeszokásról és összetartozásról beszélt. A lelkipásztor nyolc élve szolgál a kolozsvári fiatalok körében, így rengeteg arc, emlék, történet él benne. „A FIKE egy biztos pont lehet, olyan közösség, amelyre számíthatsz. Az Itthon vagy mottót én is örököltem, és nagyon hamar meg is éreztem. Viszont kétélű, mert az otthonnal együtt jár a felelősség is. Például vedd a tányért, és mosd el, ne várd el, hogy programot szervezzenek neked, hogy kiszolgáljanak téged, hanem egymást építjük, és ebbe kell beleilleszkedni, ennek kellene természetesnek lennie” –hangsúlyozta Dávid István, a gyülekezethez való csatlakozási lehetőségekről pedig elmondta: az IKE helyi gyülekezeti szintű háttérmunkájának köszönhetően sokan már ismerik a szervezetet, mire Kolozsvárra kerülnek, de facebookon igyekszenek népszerűsíteni a programokat, találkozókat. „Nagyon nehéz még a legnyitottabbaknak is jönni, bekapcsolódni. Sokan megjelennek az istentiszteleteken, de a klubba, a kötetlenebb alkalmakra már nem jönnek el. Nehéz ezt a határt átlépni. Ha valaki szeretne egy olyan közösséget, ahol biztonságban elmondhatja a gondolatait, tanulhatja más elfogadását úgy, hogy közben a hite is gazdagodik, akkor itt a helye. Nagyon színes, sokoldalú a társaság, sok hang szólal meg, de összetart minket, hogy van itt valaki, aki nagyobb nálunk” – ecsetelte Dávid István.

A délután folyamán imasétán, tabuk nélküli beszélgetésen, sporttevékenységeken vehettek részt a fiatalok, de az Apafi kollégium udvarán lazulni, társasjátékozni, fényképezkedni, kávézni, nosztalgiázni is lehetett. Az Erdélyi Református Múzeum előadótermében Anat Gov Jaj, Istenem című darabját Pál Emőke és Mostis Gergő adta elő Lovassy Cseh Tamás rendezésében. Te mit mondanál Istennek, ha betoppanna hozzád egy átlagos napon? Kérdőre vonnád, vádolnád, szeretnéd, megölelnéd Gondviselődet? Ilyen és hasonló kérdések merülhettek fel a közönség tagjaiban a szókimondó, elgondolkodtató előadáson, amelyet dicsőítés, közös éneklés követett szintén a kollégium udvarán. Vacsora után a Szintaxis és a Klausen Blues Band koncertje zárta a napot.

Fodor Enikő, a FIKE egykori programkoordinátora tíz évvel ezelőtt volt a szervezet aktív tagja. Emlékeit felidézve elmondta: „nagyon jó csapatunk volt, sok programot rendeztünk, rendszeresen folytak a bulik, kirándulások, bibliaórák, csendesnapok, túrák, különböző rendezvények, aktívak voltunk. Nagyon jó visszanézni arra az időszakra, örülök, hogy részem volt ezekben az élményekben. Sok embert megmozgattunk, és ez máig is visszaköszön, jólesik a régi ismerősökkel összefutni, biztos kapcsolódási pont számunkra a FIKE. Ha gyülekezeti élethez van szokva valaki, és eljön egyetemre, nagyon jó közösségbe kapcsolódhat be, a kolozsváriak pedig szintén jó társaságra találnak itt.”

Lingvay Julianna kilenc éve tagja a FIKE közösségének: „Akkor lettem elkötelezett fikés, amikor felkértek valamilyen szolgálatra. Ezért jó ebben a közösségben lenni, mert önbizalmat ad, megtaláljuk a helyünket, bátorítást kapunk a feladatok elvégzésére. Sokat tanulhatunk egymástól, lelkiekben meg hit terén egyaránt gazdagodhatunk egymás tapasztalatai által.” Juli az érdeklődőknek, akik csatlakoznának a FIKE csapatához, azt üzeni, hogy merjenek elmenni teázni a klubba egy-egy istentisztelet vagy más alkalom után, még ha bátortalanok is. A csapat nyitott az új tagok befogadására, viszont velük is türelmesnek kell lenni, hiszen ugyanannyira össze kell szedniük a bátorságukat az újonnan érkezők megszólítására. Aki részt szeretne venni az istentiszteleteken, vasárnap esténként hét órától a Kétágúban találja meg a csapatot, de a kisebb csoportos találkozókra, programokra is várják az érdeklődőket.

Berekméri Gabriella