Egész napos előadássorozattal tisztelegtek csütörtökön, április 27-én a Budapesti Városvédő Egyesület keretei között megalakult Hegedüs Sándor Emlékbizottság gondozásában Hegedüs Sándor publicista, közgazdász és pénzügyi szakember, kereskedelemügyi miniszter, Kolozsvár egykori országgyűlési képviselője, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka előtt, akinek meghatározó szerepe volt a Kolozsvár főterén álló Mátyás-szobor állításában is. Az eseménynek a Kolozsvári Református Kollégium díszterme adott otthont.

A konferenciát ft. Kató Béla püspök és Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja fővédnökségével rendezték meg. A programot Dinnyés József zenés előadása nyitotta, majd 11 előadó közreműködésével alkottak részletes képet Hegedüs Sándor jelleméről, fáradhatatlan tevékenységéről, aktív szerepvállalásairól, amelyeknek köszönhetően megkapta a százkezű politikus elnevezést.

Mile Lajos főkonzul, a rendezvény fővédnöke köszöntőbeszédében elmondta: az utókor gyakran mostoha, feledékeny, és kiesnek az emlékezetéből olyan személyiségek, akik méltók a figyelemre, a konferencia szervezői pedig ezen a feledékenységen javítanak, és megadják a méltó figyelmet Hegedüs Sándornak és munkásságának. A konferencia névadóját az egyetemes magyar politikatörténet kiemelkedő alakjának nevezte, tehetséges, szorgalmas államférfiként jellemezte, akinek tevékenységét a hit is mindig áthatotta. „Az utókornak kötelessége, hogy egy ilyen ember emléke előtt méltóképp tisztelegjen” – zárta beszédét Mile Lajos.

Elsőként Balázs Sándor, a Magyarzsákodi Unitárius Egyházközség lelkipásztora szólalt fel, helyi fiatalok közreműködésével mutatta be a település, Hegedüs Sándor szülőfalujának történetét és jelenlegi helyzetét. Elmondta: amióta Hegedüs Sándor neve előkerült Magyarzsákodon, azóta a helyiek büszkébbek a szülőfalujukra, ápolják az emlékét, odafigyelnek rá, az emlékbizottság segítségével pedig hamarosan emlékszobát nyitnak Hegedüsnek a településen.

Dr. Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Kutatóintézetének főmunkatársa A Hegedüs Sándor-életmű kutatásának jelentősége címmel tartott előadást. Az 1867-es kiegyezésről, annak következményeiről, és Hegedüs Sándor társadalmi, politikai, gazdasági folyamatokban kifejtett tevékenységéről, az ország vezetésében betöltött szerepéről beszélt.

Dr. Tóth Szilárd, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa Erdély gazdasági fejlődési lehetőségeiről számolt be, a XIX. század második felében történtek alapján. Előadásában átfogóan ismertette a mezőgazdaság helyzetét Magyarország leginkább fejlődő korszakában, a vasúthálózat-építés folyamatát és Erdélyre kifejtett hatásait, valamint a különböző iparágak fejlődésének következményeit, reflektálva Hegedüs Sándor mindezekben betöltött szerepére.

Dr. Kárbin Ákos történész, a VERITAS Történetkutató Intézet levéltárosa Hegedüs Sándor, mint Széll Kálmán kormányának kereskedelmi minisztere, Erdély fejlesztője címmel mutatta be az említett politikai pályájának kiemelkedő pillanatait. Rámutatott: a kutatás során kiderült, hogy Hegedüs leginkább pénzügyi szakemberként jeleskedett, harmincéves képviselői pályával a háta mögött otthonosan mozgott a legfelső vezetői körökben, újságíróként pedig még inkább szélesítette politikai ismeretségi körét. Széll Kálmán kinevezésével került ő is miniszteri pozíciójába, új tisztségében pedig első útja Kolozsvárra vezetett, gyakori látogatásainak köszönhetően az utazó miniszternek is nevezték.

Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója Hegedüs Sándor alma matere, a Református Kollégium történetéről beszélt a egybegyűlteknek, érdekes tényekkel, történetekkel hívva fel a figyelmet a kollégium jelentőségére, az erdélyi értelmiségiek életében betöltött szerepére. Felidézte az intézmény egykori hangulatát, kitérve a Hegedüs család tagjainak iskolához fűződő kapcsolatára, jótékony tevékenységükre, hagyatékukra és emlékük megőrzésére.

A konferencián Hegedüs Sándor újságírói munkásságáról is megemlékeztek, Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője tartott róla előadást. Kiemelte: a sokoldalú publicista mindvégig erdélyi újságírónak tartotta magát, több mint ötezer cikke jelent meg, társadalomszervezői tevékenysége, kezdeményezései páratlanok voltak, lelkesedése, elvhűsége és kitartó munkája pedig sosem merült ki.

Németh Tibor néprajzkutató, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának munkatársa Hegedüs Sándor és a Jókay-nemzetség – Közelkép a százkezű emberről, Váli Mari emlékirata nyomán címmel mutatta be részletekbe menően a százkezű politikus személyes oldalát a rokonaival, ismerőseivel való viselkedésének felelevenítése segítségével. Az előadó kiemelte a Hegedüs Jókayakkal ápolt családias, közeli kapcsolatát, mindennapi mozzanatokkal ábrázolva türelmes, alázatos, mindenki által kedvelt jellemét.

Blaha Judit, a Budapesti Városvédő Egyesület Sporttörténeti Csoportjának vezetője Hegedüs Sándor tornasport előrelendítéséért kifejtett munkáját mutatta be, amelyet a Magyarországi Tornaegyletek Szövetségének első elnökeként végzett.

Dr. Killyéni András sporttörténész Hegedüs Sándor Református Kollégium sportéletére gyakorolt hatását taglalta, átfogó képet alkotva a teljes kolozsvári sportéletről, az iskolák sporttevékenységeiről a 19. század végén, 20. század elején. Kiderült, az erdélyi közélet számos jeles alakja volt lelkes sportkedvelő és -gyakorló a Református Kollégiumban töltött évei alatt.

Millisits Máté művészettörténész Hegedüs Sándor kolozsvári voltáról, Kolozsvár országgyűlési képviselőjeként betöltött szerepéről, a Mátyás-szobor állításához való hozzájárulásáról, valamint a Mátyás király szoborbizottság elnökeként végzett tevékenységéről beszélt. Részletesen beszámolt a szoborállítást megelőző munkálatokról, gyűjtésekről, Hegedüs Sándor odaadó, elkötelezett hozzáállásáról, hiszen ő volt az, aki a szobor elkészítésének konkrét folyamatát elindította.

Kovács László diplomata Az életre kelt Hegedüs-életmű: Hegedüs Sándor a Százkezű politikus című könyvtől a terézvárosi emléktáblán át a magyarzsákodi Hegedüs Sándor napokig címmel mutatta be az egykori miniszter emlékére szervezett rendezvények, konferenciák sorozatát, az emlékbizottság munkáját és mindazon tevékenységeket, amelyekkel a jeles államférfi személye előtt tisztelegnek.

Az érdeklődők a konferencia szüneteiben a reformáció 500 éves jubileumára készített vándorkiállítás, valamint a Hegedüs Sándorról szóló kiállítás részleteit tekinthették meg. A jubileumi kiállítást teljes egészében május 21-én Nagyváradon, a Református Egység Napján lesz újra látogatható, a Hegedüs Sándor munkássága iránt érdeklődőket pedig június 2-án várják Magyarzsákodra, a százkezű politikusról elnevezett emléknapra. 

Szöveg: Berekméri Gabriella

Fotó: Bethlendi Tamás