Nyolcadik alkalommal szervezte meg egyháztörténeti konferenciáját a Kolozsvári Protestáns Teológia Intézet Egyháztörténeti Tanszéke május 3-án. Az eseménynek idén a Kolozsvári Protestáns Teológia Intézet adott otthont. 

📸 Pilbáth Kincső

A konferencia idei témája az egyház és történelem volt, hazai és Kárpát-medencei intézmények képviselői szólaltak fel, összesen 31 előadó mutatta be kutatását. Az előadások párhuzamosan két szekcióban, két teremben zajlottak: külön prezentálták az újkor, illetve az új- és jelenkor témaköreit.  

📸 Pilbáth Kincső

A konferencia megnyitóján Kovács Sándor, a KPTI rektora, ragaszkodva a nyolcas számhoz a Példabeszédek 8,8 verseivel köszöntötte az egybegyűlteket. „Minden szavam igazság, nincs abban hamis, nincs csűrés-csavarás.” A nyolcas szám több tekintetben is szimbolikus jelleggel bír: sok kultúrában a beavatás jelképe, a kozmikus harmónia szimbóluma, de nyolc bolygó van a naprendszerben, és Buddha is nyolcrétű ösvényen indította útra a tanítványait. A mágikus szám a kereszténységben is kiemelkedik, ez a teremtés befejezése utáni nap, a feltámadás és megváltás jelképe. Mindezek tekintetében a rektor az idei összejövetelt a beteljesedés és újrakezdés konferenciájának könyvelte el.

📸 Pilbáth Kincső

Kolumbán Vilmos József egyházkerületi főjegyző a 3Móz 19,2 versét olvasva nyitotta meg a konferenciát. Az összejövetel kezdeményezőjeként elmondta, a 2016-ban első alkalommal megszervezett konferencia célja az volt, hogy összehívják azokat az erdélyi szakembereket, akik egyháztörténettel foglalkoznak. Magyarországi szakértőkre akkor még gondolni sem mertek, a konferencia meghirdetése után azonban meglepődve, de annál nagyobb örömmel fogadták az anyaországi jelentkezőket is. Idén Ősz Sándor Előd is bekapcsolódott a szervezésbe. A főjegyző hangsúlyozta, a konferenciának akkor van igazán értelme, ha megmarad utána egy összefoglaló vaskos kötet, így az elhangzó előadásokból – mint ahogyan az előző években – idén is összeállítanak egy kiadványt. Ezzel kívánják jelezni, hogy az egyháztörténet él, nemcsak itt, hanem az egész Kárpát-medencében. Ezt bizonyítják a Kolozsvári Teológián elindított kiadvány-sorozatok is, egyik az Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek sorozata, amelyet Buzogány Dezső alapított, illetve egy forráskiadványokkal foglalkozó sorozatot is szerkesztenek.  

📸 Pilbáth Kincső

A konferencia végén Kolumbán Vilmos József bemutatta az általa szerkesztett, a tavalyi gyűlés tanulmányait összefoglaló kötetet. Mint elmondta, az elmúlt év konferenciája különleges volt, mivel kettős esemény keretein belül szervezték: a Bethlen Gábor alapította Gyulafehérvári Kollégium fennállásának 400. évét ünnepelték, illetve a református egység napját is akkor tartották. Ez utóbbi egy olyan alkalomnak adott teret, amikor a kárpátmedencei reformátusok találkozhattak. A 2022-es konferencia tematikájára utalva hangsúlyozta, Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról című kötet azért is nagyon hasznos, mivel az iskolatörténet legfrissebb kutatásait tartalmazza. A kiadvány sikerességét a Bethlen Gábor Alap, a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Teológia, illetve az egyházkerület támogatta.  

📸 Pilbáth Kincső

A konferencián elhangzott előadások: 

• Újkor 

• • Buzogány Dezső – Bod Péter Historia Hungarorum Ecclesiastica-ja 
  • Tamás Iringó – Selyem recefátyol keszkenők a 17–18. századi református gyülekezetekben 
  • Kovács Mária Márta – Középkori szakrális tárgyak 17. századi használatba vétele. Naláczi Sára bonchidai kelyhe 
  • Bartha Zoltán – Gyerőffy János, egy katolikus birtokos a református Kalotaszegen 
  • Gordán Edina – Miskolci Csulyak Gáspár könyvtárának két újabb kötete 

• • Zsigmond Attila – Egy könyvbejegyzés tanulságai. Adatok két 17. századi szilágysági lelkész életrajzához 
  • Ősz Sándor Előd – Reformátorok művei a gyulafehérvári Batthyaneumban 
  • Molnár Lehel – Kénosi Tőzsér János unitárius egyháztörténeti munkássága 
  • Kovács Sándor – Unitárius imakönyvek a 17–18. században 
  • Kurta József – A protestáns gregoriánum nagyheti liturgiája 

• • Bibza Gábor – Asszonysorsok a 17. századi Kárpát-medencei német nyelvű halotti beszédek tükrében 
  • Hegyi Ádám – Protestáns etika és kapitalizmus a feudális világban: elbeszélő források a gazdaságtörténet és egyháztörténet metszéspontjában 
  • Kónya Péter – „Nem kívánt testvérek” – reformátusok a felső-magyarországi szabad királyi városokban a 17. században 
  • Kónya Annamária – Királyhelmec református gyülekezetének története az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében 
  • Oláh Róbert – A rimaszombati református templom és iskola elvesztése egy ismeretlen ének tükrében (1771) 

• • Tasnádi István – Fáji János kapcsolati hálója 

• Új- és jelenkor 

• • Kolumbán Vilmos József – Lelkészi és tanítói fizetések a Marosi Egyházmegyében, 1782 
  • Somogyi Alfréd – A losonci kakasos templom 

• • Bozzay Réka – A Debreceni Református Kollégium intézkedései az 1821-es és 1866-os kolerajárvány idején 
  • Lakatos Sándor – Rögzített adatok és halálokok a halotti anyakönyvekben 
  • Lencsés Noémi – Az egyén és az egyházkerület kapcsolata Apostol Pál püspöksége idején 
  • Veres Emese Gyöngyvér – Az evangélikus iskolák helyzete a Barcaságon az impériumváltás után 
  • Berekméri Róbert Árpád – A református egyház statisztikája az román impériumváltás után (1920–1923) 

• • Pálfi József – Dr. Gyenge János és az ún. váradi „szabadegyház” 
  • Kiss Réka – Református „disszidensek” a Kádár-kori Magyarországon 
  • Lányi Gábor – Ravasz László püspöki jelentéseinek kvantitatív elemzése 
  • Pusztai Gábor – Erdély és Felvidék református kapcsolatai a két világháború között 
  • Barticel-Kiss Eszter Orsolya – Abats János esperesi szolgálata: a papi özvegyek és árvák kasszájának létrejötte 

• • Ambrus Mózes – „…azokra sem püspök, sem consistorium nem ügyel” – A Brassói Református Egyházközség 200 évvel ezelőtti újraalakulása 
  • Nagy Dávid – Közigazgatási határmódosítások az Erdélyi Református Egyházkerületben (1868–1900) 
  • Biró István – Egyházkormányzati és demográfiai változások az erdélyi református egyházban 1940 őszén