Három egységnapi kiállítás nyílt Gyulafehérváron
Három kiállítás nyílt a Magyar Református Egység Napjának részeként május 19–20-án Gyulafehérváron. Az érdeklődők Bethlen Gábor és Apafi Mihály által jegyzett dokumentumokat, évszázados könyveket, iskolai köteteket tekinthettek meg, megismerkedhettek egy Kárpát-medencei iskolatörténeti vándorkiállítással, valamint áttekinthetik a 2015‑ben indított Rómer Flóris Terv keretében felújított templomok és műemlékek sorát.
Elsőként május 19-én, csütörtök este nyílt meg a Református iskolatörténeti mozaik című tárlat a Római Katolikus Érseki Hivatal Egyházművészeti Múzeumában. A Református Tehetséggondozó Alapítvány által összeállított Kárpát-medencei iskolatörténeti vándorkiállítás 39 nagy méretű képösszeállításban a protestáns oktatás Kárpát-medencei térhódítását, kialakítását és megerősítését, a mozgalom meghatározó alakjait, valamint az oktatástörténet kiemelkedő településeit és intézményeiket mutatja be. A kiállítás megnyitóján Csűry István királyhágómelléki püspök a Róm 13,10 verssel köszöntötte az egybegyűlteket: „A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A szeretet tehát a törvény betöltése.” A püspök hangsúlyozta: a felekezeti oktatást a szeretetre kell alapozni mindenkor, és a teljes társadalomnak ezt a pedagógiai módszert kellene alkalmaznia.
A tárlat kurátoraként Péter Csaba, a Kolozsvári Református Kollégium lelkipásztor-tanára a kiállítás által bemutatott történelmi adatokat ismertette. A reformációt követően párhuzamosan jelent meg és terjedt el a Kárpát-medencében is az anyanyelvi istentisztelet és oktatás. Az első iskolák, amelyek az egykori plébániai iskolákból nőtték ki magukat, az alapfokú oktatást szolgálták, majd kialakult a kollégiumi modell, amely azóta is szolgálja az egyházat. Debrecen, Pápa, Sárospatak sorába hamarosan Gyulafehérvár, Kolozsvár, Nagyenyed is bekapcsolódott, ahol református lelkészképzést végeztek, valamint a külföldi akadémiákon való továbbtanulásra készítették elő diákjaikat. Nagy Éva, a román Vallásügyi Államtitkárság tanácsadója köszöntőjében a protestáns tanintézményeket az anyanyelv szeretetével, szellemi gazdagsággal, a fiatalok lelki formálásával kötötte össze. Veres Stelian kanonok házigazdaként köszöntötte a jelenlevőket, figyelmükbe ajánlva a gyulafehérvári főegyházmegye ezeréves történelméből ízelítőt adó egyházművészeti kiállítást. Gudor Kund Botond nagyenyedi esperes köszönetet mondott a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek a kiállítás megszervezésében való együttműködésért.
Másnap, május 20-án Régi tankönyvek a protestáns oktatás szolgálatában címmel nyitottak újabb kiállítást a gyulafehérvári Museicon nevű egyháztörténeti és egyházművészeti múzeumban. Az eseményen Gudor Botond esperes és Ana Dumitran muzeológus mondott köszöntőt, Gordán Edina és Florin Bogdan szervezők pedig a tárlatot ismertették. A kiállítás a Collegium Academicum alapítása utáni évszázadok egy-egy szeletét mutatja be, kiemelten foglalkozva a gyulafehérvári időszakkal. Megtekinthetők Bethlen Gábor fejedelem eredeti adománylevelei, amelyekben a Tokaji Hétszőlő birtokkal és 20 ezer forinttal biztosítja a Collegium Academicum működéséhez szükséges anyagi feltételeket, emellett a fejedelmi könyvtár két kötetét is kiállították.
A gyűjtemény kiemelt darabja a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár legrégebbi nyomtatványa, Duns Scotus 1474-es munkája, valamint egy 14. századi antifonálé töredéke is látható. Megtekinthető Apai Mihály két eredeti oklevele, amellyel 1662-ben Nagyenyedre költöztette a kollégiumot, tanárainak pedig kiváltságokat adott, emellett a kollégium törvényei, diáknévsora, kéziratos iskolai jegyzetek, a kollégium önképzőköri jegyzőkönyvei, a könyvtár 1752-es katalógusa, a Theologiai Közlöny című diáklap egyik száma, ösztöndíjak kimutatása, valamint fizikai kísérleteket ábrázoló kézirat és illusztráció. A kiállításon Johann Heinrich Alsted, Johann-Heinrich Bisterfeld és Philippus Ludovicus Piscator gyulafehérvári professzorok tankönyvei, valamint Kótsis János album amicoruma is felsorakozik. A kiállítás létrejöttéhez a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, a Teleki Téka, a Román Akadémiai Könyvtár Kolozsvári Fiókkönyvtára, a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár és a Nemzeti Egyesülés Múzeuma járult hozzá, és június 5-ig látogatható.
Szintén május 20-án nyitották meg az Ideje az építésnek című kiállítást a gyulafehérvári Megyei Múzeumban, ahol Gudor Kund Botond esperes, Gabriel Pleșa, Gyulafehérvár polgármestere, valamint Ana Dumitran muzeológus köszöntötte az érdeklődőket. Az eseményen továbbá Pásztor Dániel tiszáninneni püspök megnyitotta a Magyar Református Szeretetszolgálat Szeretethíd programját, amelynek idei jelmondata a Szeretethíd Kárpátaljáért. A háború elől menekülők segítése mellett május 21–22-én Kárpát-medencei Református Önkéntes Napokat tartanak. Jelenleg 12 ezer önkéntes építi a szeretet hídját – tette hozzá Pásztor Dániel.
A Teleki László Alapítvány kiállítása a határon túli magyar műemlékek felújítását, restaurálási folyamatait, az építészeti és a restaurátori beavatkozások módszereit, a Rómer Flóris Terv eddigi eredményeit mutatja be interaktív elemekkel. Magyarország kormánya 2015 októberében indította el a Rómer Flóris Tervet, amelynek lebonyolítója a Teleki László Alapítvány, célja pedig a határon túli, magyar vonatkozású épített örökség feltárása, megóvása és megismertetése.
A Nagyenyedi Református Egyházmegyében közel ötven templom (jelentős hányadában műemlék templom) részesült részleges, teljes felújításban, vagy templomrestaurálási terv elkészítésében. A felújítások értékes épületeket mentenek meg a pusztulástól, a restaurátori beavatkozások korábban nem ismert freskókat és műrészleteket tártak fel. A kiállított tablók látványelemei középkori templombelsőre utalnak, interaktív foglalkoztató térrel bővülve ki, ahol a látogatók kipróbálhatják a speciális műemléki munkafolyamatokat, falképeket restaurálhatnak, falakat kutathatnak, régészkedhetnek, forgatható hengerek segí.tségével felújított vagy felújításra szoruló falképsorozatokat rakhatnak ki. A kiállítási tablók szövegei román nyelven is olvashatók.