Gyermekként vannak olyan „pirosbetűs” napok, amelyeket már olyannyira várunk, hogy számoljuk, hányat kell még aludni, amíg eljön. Ezek általában olyan kiemelkedő események, mint Karácsony, a téli-nyári vakáció vagy a vakációs bibliahét.

Kisgalambfalván öt napon keresztül több mint negyven gyermek vett részt a harmadik alkalommal megrendezett bibliahéten, akik közül a legfiatalabb résztvevő 2 éves és a „legidősebb” 13 éves volt. A sikeres lebonyolítás tizenöt fiatal, több nagymama és számos szülő összehangolt munkájának eredménye.

A 8 éves Ágota kérdésemre, hogy mi tetszik neki a legjobban a bibliahéten, gondolkodás nélkül a játékot felelte. Nekem szimpatikus volt ez a megközelítése, hiszen, akkor minden tetszett neki. Az egész hét a játékosságra épült: a közös énekléseket a karaokézások villanyozták fel, a napi aranymondást az elrejtett szavak után kutatva tanulták meg, a bibliai történetek színdarab formájában elevenedtek meg és így rögzültek az elmékben, amit az előadások végén kvízkérdések formájában teszteltek a szervezők. A gyerekek szabadidős programként kézimunkában élhették ki kreativitásukat, így gyártódtak például kék fedéllel borított templom makettek is. A közkedvelt nyári játékok közül (egyebek között) a vízeslufi-csata sem maradt ki.

Azt hogy mennyire volt jó a hangulat, nem kellett kimondani, mert az első ott töltött percből kiderült. Az éneklés, imádság, tanítás, játék egyvelege boldoggá tette a résztvevőket, és azt is jó kedvre derítette, aki csak külső szemlélője volt ennek.

A Gyerek Bibliahetet az ünnepi keretű vasárnapi istentisztelet zárta, amelyen több mint 130 személy vett részt. A hagyományos istentisztelet után közösségi programok zajlottak: előadás, gyerekfoglalkozás és közös ebéd koronázta meg a már eleve tartalmas hetet.

A lelkipásztor külön megköszönte a helyi IKE csoportnak az odaadó munkáját, valamint azon személyeknek, akik nap mint nap előkészítették a gyerekek számára az ebédet. A köszönetek sorát Rátoni Botond kisgalambfalvi református lelkipásztorral szeretném befejezni. Áldozatos munkájával idén is arról tanúskodott, hogy hivatást gyakorol. A példaértékű szervezésnek hála pedig 60-68 személynek tette emlékezetessé ezt a hetet. A sok teendő között még arra is kiterjedt a figyelme, hogy: „Zsófika, neked tegnap még csak három copf volt a hajadban.”

Szabó Adél, a Kisgalambfalvi Református Gyülekezet tagja