A Brassói Református Egyházmegyébe kebelezett Olthévízi Református Egyházközségbe látogatott október 20-án az Erdélyi Református Egyházkerület Generális Vizitációja. A Kató Béla püspök által vezetett bizottságot Sylvester Aba lelkipásztor és Szegedi László, a Brassói Református Egyházmegye esperese fogadta a parókia udvarán, majd a lelkipásztor tartott áhítatot. Az áhítat után Kató Béla püspök mutatta be a vizitációs bizottság tagjait, majd mondta el, hogy mi a vizitáció célja, rendje. Ezt követően a község polgármesterénél tettek látogatást, ahol a közösség gondjairól, örömeiről beszélgettek el a polgármesterrel.

A délután folyamán a gyülekezet egyes rétegeivel találkozott a bizottság. Elsőként a nőszövetséggel ismerkedtek meg a bizottság tagjai. A találkozó során kiderült, hogy a nőszövetség szervezett formában működik, diakóniai munkát is végeznek, valamint különböző nőszövetségi alkalmakra, konferenciákra is járnak. Büszkén mutogatták a templomban lévő énekeskönyveket, amelyekre a borítókat mind ők kézimunkázták. Emellett a nőszövetség 2007 óta, a lelkipásztor kezdeményezésére, vasárnapi iskolát is tart, ma már a fiatal anyukák azok, akik ezt a szolgálatot vállalják.

Kató Béla püspök megdicsérte az asszonyok hozzáállását, kiemelve, hogy a lelkipásztornak egyedül semmi sem megy. Dicséretesnek tartotta ugyanakkor a lelkipásztor házaspár hozzáállását is. A püspök szerint a közösen jelenti az egyházat. A jelen és jövő is attól függ, hogy hányak akarnak szolgálni. A lelkipásztorok jönnek-mennek, de a közösség helyben marad, ezért fontos, hogy hogyan fejlesztik a maguk egyházát. A beszélgetésből az is kiderült, hogy a környéken ez az egyetlen gyülekezet, ahol vasárnapi iskolát tartanak, a nők büszkén mondják: ilyen munkás lelkipásztorunk van, aki folyton újabb ötletekkel lepi meg a gyülekezetet. Ezt követően Kató Béla püspök a diakóniai munkáról beszélt röviden. Régen a család látta el azt a munkát, ami ma diakóniának nevezünk, hiszen egy udvaron lakott több generáció, fiatalok segítettek az idősebbeknek és fordítva is így történt. Ma ez már ritkán fordul elő, ezért különösen fontos, hogy a gyülekezeti tagok figyeljenek egymásra oda, gondozzák egymást.

A fiatalokkal való találkozáson a püspök a generális vizitációról beszélt a gyerekeknek, elmagyarázva annak célját. A generális vizitáció egyik célja, hogy ízelítőt kapjon a gyülekezet életéből, ilyenkor egy keresztmetszetet kapnak. Ahogyan a nőszövetséggel való beszélgetés során, itt is kiderült, hogy több alkalom is van, amikor a fiatalok összegyűlnek, van külön vallásóra, van külön foglalkozás a konfirmandusokkal, vannak nyaranta kézművességi táborok és vakációs bibliahét is. A püspök arra figyelmeztette a fiatalokat, hogy ők örökölik a templomot is, nem csak a szüleiktől, nagyszüleiktől a házat, ők lesznek azok, akik a gyülekezetet majd vezetik, fenntartják.

Az utolsó találkozó a vizitáció napján a presbiteri gyűlés volt, amelyet Kató Béla püspök vezetett le. A gyűlést igeolvasással és imával kezdték meg, a püspök a Jakab 2:14-26 verseit olvasta fel, majd imában kérte, hogy Isten áldása legyen a nap hátralevő részén. Kató Béla a presbitériumnak is bemutatta a bizottság tagjait. Elmondta, hogy minden évben mind a 15 egyházmegyéből kiválasztanak egy gyülekezetet, amelyet meglátogatnak, keresik azokat a gyökereket, amelyekből új hajtás lesz. A püspök azt is elmondta, hogy a vizitációkon szerzett tapasztalatok alapján tudnak az Igazgatótanács és az Egyházkerületi Közgyűlés elé tárni olyan tervezeteket, amelyek az egyház jövőjére néznek.

Számbavétel után Kántor Csaba püspökhelyettes olvasta fel a jegyzőkönyvet, amelyben megállapították, hogy a gyülekezetnek mindent visszaszolgáltattak,  az iratok is rendben vannak, csupán a parókia szorul javításra.

Szegedi László generális direktor, a Brassói Református Egyházmegye esperese beszámolt arról, hogy 20 év alatt a gyülekezet lélekszáma közel 100-al csökkent, mégis stabilitást tapasztaltak a gyülekezetben. A csökkenés annak tudható be, hogy a fiatalok sokkal nagyobb számban keresnek külföldön munkát, mint az azelőtti időszakban. Az esperes ugyanakkor megdicsérte a példás közösségi életet, hangsúlyozva, hogy az önszerveződésnek eredménye van. Csodálatos ugyanakkor az iskola és egyház összefonódása. A bibliaórák megszervezése próbálja a gyülekezet minden korosztályát megszólítani, hétről hétre más-más réteggel foglalkozik a lelkipásztor, emellett kiemelkedő az a munka, amit a gyerekekkel végeznek a gyülekezetben. Szegedi László szerint ez a programszerű missziós munka példaértékű lehet sok gyülekezet számára.

Kántor Csaba püspökhelyettes elmondta, hogy Homoródon is jártak a nap folyamán, ahol 12 ember vett részt az ott megtartott istentiszteleten. A homoródiakkal folytatott beszélgetésből az derült ki, hogy jövőt terveznek, gyülekezeti alkalmakra alkalmas helyet akarnak építeni, nem keserednek el azon, hogy kevesen vannak.

Kató Béla püspök kiemelte, hogy milyen áldásos munka folyik a gyülekezetben. A püspök szerint nagy események helyszíne volt Olthévíz, ezek az események beépültek a gyülekezet életébe. Az elmúlt 50 évben az is kiderült, hogy a lelkipásztorok nem egyformák, éppen ezért csodálják a gyülekezet hitét és kitartását. Arra is figyelmeztette a gyülekezetet, hogy Isten általunk építi a jövőt. A püspök arról is beszélt, hogy az európai keresztyénség komoly válságban van, ha mi mindent feladunk, akkor eltűnünk a színpadról. Míg mi könnyen feladjuk a hitünket, kultúránkat, addig a bevándorlók ragaszkodnak a maguk értékeihez. A fiatalokat csak úgy tudjuk itthon tartani, ha igazi közösséget teremtünk nekik. A ránk bízott vagyon csak akkor ér valamit, ha van aki tovább gondozza azt. A presbiterek a beszélgetés során a legnagyobb gondnak és veszélynek a vegyes házasságokat látták. A beszélgetés végén a püspök örömét fejezte ki, hogy egy kicsi gyülekezet fent tudja tartani a lelkipásztori állást, áldozatot hoznak, hogy lelkipásztoruk legyen.

Szegedi László generális direktor külön kiemelte azt, hogy a parókián délután foglalkoznak a gyermekekkel, az az after school program, amelyet egyházkerületi szinten is be akarnak vezetni, itt már gyümölcsöt termett. A presbitérium egyetlen kérése az volt, hogy az egyházkerület vezetősége teremtse meg annak a lehetőségét, hogy a lelkipásztor feleségét honorálni tudják, hiszen önkéntesen végzi az egyházközségben a kántori szolgálatot.

A vizitáció utolsó mozzanata az istentisztelet volt, amelyen az egyházmegye lelkipásztorai is részt vettek. Kántor Csaba püspökhelyettes az És 46:16-17 versei alapján hirdette az igét. A főjegyző arra hívta fel a gyülekezet figyelmét, hogy mindenki magának akarja a jólétet. Erről szólnak a reklámok, erről beszélnek a politikusok. A világ magasabb bért, nagyobb biztonságot akar teremteni magának. Mindez azonban olcsó, és nem biztonságos alapja a jólétnek. Az ige szempontjából azonban a jólét teljesen mást jelent. Ugyanakkor csábító, amit a világ kínál. Isten szerint azonban akkor vagyunk jó helyen, ha életünket az Ő kezébe tesszük le. Ha valaki az Isten lábát akarja megfogni, ahogy a szólás is mondja, akkor csak az anyagiak érdeklik, annak nem kell az Isten közelsége, csak az áldása. Azonban csak az Istennel való életnek van igazi célja. Az igazi jólét annak jár, aki mindenkor tudja Isten áldani. Isten markába, tenyerébe metszve tudunk igazán helyesen élni. Az Istennel való élet mindig több, mint amit mi remélünk – mondta igehirdetésében a püspökhelyettes.

Szegedi László generális direktor, a Brassói Református Egyházmegye esperesének köszöntője után Kató Béla püspök szólt a gyülekezethez. Elmondta, hogy utoljára 1931-ben járt püspöki vizitáció Olthévízen, Makkai Sándor püspök vezetésével. Akkoriban ez a gyülekezet is padlón volt, hiszen a két világháború közötti időszakban úgy tűnt, hogy minden elveszett. Azonban ekkor kezdődött el az a megújulási folyamat, amikor a belmissziói mozgalmak elkezdtek fejlődni. A püspök szerint ennek a napnak a tapasztalata, hogy a gyülekezet jó úton jár. Olyan lánglelkű fiatalokra van ma szükség, akik el tudják hitetni az emberekkel, hogy van még jövő. Az olthévízi gyülekezetnek két lánglelkű lelkipásztora is volt, a mostani lelkipásztornak a felesége is ilyen ember, aki vállalja a szolgálatot, az áldozatot. A vizitáció azt állapította meg, hogy újraszerveződött a gyülekezet élete. A püspök elmondta, hogy a település mellett elvezető főúton gyakran elment, de a főúton sose találkozott emberekkel, ezért is volt kíváncsi, hogy milyen élet van ebben a közösségben.

Kató Béla arról is szólt, hogy az idők gonoszak, minden összezavarodik körülöttünk. Olyan romlásnak indult az Európai Unió, amelyben Erdély szigetnek számít, hiszen ragaszkodik az értékeihez. A püspök figyelmeztette a gyülekezetet, hogy meg kell tartanunk azt, amire a Szentírás tanít. A gyülekezet jövője azon múlik, hogy lesz-e gyerek, aki az örökséget tovább vigye. Európa fél a muszlimoktól, de ők csak oda mennek, ahol hely van, abba a házba költöznek be, amit mi feladtunk, ahol már nem laknak a gyermekeink. A püspök ugyanakkor dicséretesnek tartotta, hogy a gyülekezet maga akarja eltartani a lelkipásztorát, elmondta, hogy amíg nem szorulnak segélyre, addig biztosan lesz lelkipásztoruk.

Az istentisztelet folytatásában Kántor Csaba főjegyző olvasta fel a jegyzőkönyvet, majd Szegedi László generális direktor szólt a gyülekezet lelki életéről. Kiemelte, hogy közös énekkaruk van az unitárius egyházzal, példás az ökumené a gyülekezetben. Ugyanakkor 5 tagú diakóniai csoportja van a gyülekezetnek, sokat adakoznak diakóniai célokra, valamint hangsúlyozta a vasárnapi iskola jelentőségét. Megköszönte ugyanakkor az idősebb generációnak, hogy a gyerekeiket annak idején magyar nyelven iskoláztatták, hiszen ezek az emberek ma itthon tesznek valamit a közösségükért.

Dézsi Zoltán egyházkerületi ügyvezető főgondnok szerint csodálatos érzés ennyi hitben megerősödött embert egy helyen látni. A főgondnok szerint a presbiterek az állandó megújulást jelentik. Keresztútnál vagyunk, amikor meg kell találni az Istenhez vezető utat. A főgondnok hangsúlyozta, hogy azoknak a hagyatéka, akik előttünk jártak és szolgáltak, nem volt hiábavaló.

Az ünnepi istentisztelet végén Sylvester Aba lelkipásztor megköszönte a bizottság biztató szavait, majd szolgált a gyülekezet kórusa, valamint énekkel szolgáltak a fiatalok is.

Fotó: Ballai Zoltán, Kiss Gábor

Szöveg: Kiss Gábor