Keresztyén Testvéreim!

Mindnyájunkban megfogalmazódott már, hogy az uniós csatlakozás távolról sem hozta meg a remélt változásokat az életünkben. Sok mindenben csalódtunk, és ez kiábrándulttá tesz minket.

Egyáltalán nem lenne meglepő tehát, ha közömbösen érintene az európai uniós, és ezzel együtt az önkormányzati választás – és otthon maradnánk.

Kedves Testvéreim! Erdély Hívő Népe!

Én azt mondom ismét: MÉGIS!

Mindennek ellenére, MÉGIS menjünk el szavazni! Nemcsak azért, mert a választójoggal járó morális kötelezettség a közügyekben való részvétel, vagy azért, mert a cselekvés lehetőségével együtt jár a cselekvés kötelessége is.

Ha hiszünk abban, hogy 0,1% esélye van a változásnak, akkor ezt épp mi adhatjuk hozzá.  Gyorsan változó világunkban, ha valahol nem vagyunk jelen, hamar leírnak minket, és elfelejtenek.

Emlékezzünk arra is, hogy az elmúlt évek során templomok újulhattak meg az Európai Unió által nyújtott támogatásokból, közösségeink otthonai szépültek meg. Gondoljunk csak a Farkas utcai, a széki, ótordai, dési vagy éppen a bánffyhunyadi templomokra. Ezeknek a forrásoknak a felhasználása nem csak a múlt, és ezzel örökségünk és értékeink megőrzését jelenti, hanem azt is, hogy fiataljaink megújult, otthonos épületekben élhetik meg hitéletüket.

Bízzunk benne, hogy jelöltjeink tudják: a mi utunk a népek Európája és nem a tagállamok Európája, valamint azt is, hogy a keresztyén értékrend feladása az általunk ismert és szeretett Európa feladását jelenti.

Menjünk el választani azért, mert hisszük: nekünk, erdélyi magyaroknak Isten adta jogunk van hitünk zavartalan megéléséhez, saját gazdasági érdekeink védelméhez, nemzeti kultúránk és iskoláink fenntartásához, anyanyelvünk szabad használatához, közösségi ügyeink önálló intézéséhez.

Rajtunk múlik, hogy az idei, június 9-i választások a romániai magyar kisebbség jövőjéről is szólnak-e, rajtunk múlik, hogy bele tudunk-e szólni jövőnk formálásába, közösségeink ügyeibe. Éljünk tehát a választási lehetőséggel!

Kolozsvár, 2024. május 31.

Kató Béla püspök