Értékes reneszánsz falképeket tártak fel a Farkas utcai Herepei-házban

Jelentős felfedezésre bukkantak a kolozsvári Herepei-házban kutató restaurátorok: késő reneszánsz kori falfestmények kerültek elő a felújítás alatt levő műemlék épületben. Az egykori Farkas utcai parókia tatarozását az Erdélyi Református Egyházkerület vállalta, hogy az IKE új ifjúsági központja működhessen benne.

Felújítás alatt a Farkas utcai templom mellett álló Herepei-ház. 📸 Kiss Gábor

Kolozsváron egyedülálló reneszánsz falképek töredékeit hozták felszínre a Herepei-házban munkálkodó restaurátorok – számol be a felfedezésről a Krónika. A régi papi lak tanácstermében díszes virágokat, valamint latin és magyar feliratokat festettek a falakra. A helyiségben két falképréteg is található a 17. és 18. század közepéről. Ritkaságnak számít, hogy ekkora felületen, ilyen jó állapotban megmaradtak az 1656-beli épületben. A Herepei-ház a Farkas utca legrégebbi, máig fennmaradt épülete a templom után.

A tanácsteremben és az alagsorban találthatók az értékes falképek. 📸 Kiss Gábor

„A falképeknek igencsak fontos kultúrtörténeti jelentőségük van, egyrészt mert jelen pillanatban Kolozsvár egyetlen ismert késő reneszánsz falképei, másrészt hűen tükrözik a korabeli Kolozsvárt, amikor a város a virágkorát élte” – mondta el a Krónikának Kiss Lóránd restaurátor. Az épület művészettörténeti kutatásait végző Weisz Attila művészettörténész hozzátette: a belvárosi gyülekezet presbitériuma, a tanácsterem használója lehetett a falképek megrendelője.

„Az úgynevezett régi papi lak, vagy akkori megjelölés szerint „az eklézsia háza” az első kollégiumépülettel párhuzamosan készülhetett. Tervezője is Augustino Serena lehetett. E házban a bölcs latin mondásokkal díszített tanácstermen kívül még a két szoba-mellékhelyiséges lelkészi lakás fért el. Az 1850-es években észak fele bővítették a házat, az 1920-as években árkádos tornácát befalazták. Jóformán csak boltozatos pincéje maradt érintetlen, s hangulatos barokkos utcai oromfala. Rendszerint a város első papjai laktak itt századokon keresztül, nem egy közülük a püspöki széket is betöltötte (Kovásznai Péter, Verestói Cséri György). A 19. század folyamán a Herepeiek nemzedékei laktak itt, úgyhogy már Herepei-házként kezdték emlegetni. Itt született a református hagyományok tudós kutatója, Herepei János (1891–1970) is. A papi lakhoz tágas kert tartozott, mely majdnem a Király utcáig ért.” – Gaal György: Házak és emberek a Farkas utcai templom vonzáskörében

A Farkas utcában és környékén református sziget alakult ki: a templom, az új óvoda, a Református Kollégium és Apáczai-líceum mellé hamarosan az IKE komplex ifjúsági központja is csatlakozik. Az Erdélyi Református Egyházkerület a fiatalokra bízta az épületet, az IKE pedig érzi a súlyát annak, hogy egy ilyen jelentős műemlék épületben folytathatja tevékenységét – mondta el Tussay Szilárd ügyvezető igazgató, majd hozzátette: „Hisszük, hogy a múlt és jelen ötvözeteként tud működni. Innen fog lezajlani az egyházkerület területén levő ifjúsági munka koordinálása, ugyanakkor nyitott, befogadó teret szeretnénk adni a kolozsvári közösségnek.” A falképeket tartalmazó tanácsterem és alagsori helyiség látogatható lesz, és szívesen nyitják meg más szervezetek és egyesületek előtt kiállító- és előadóteremként.

Virágmintákat és felirattöredékeket találtak a restaurátorok. 📸 Kiss Gábor

Az épületbe költözik majd a FIKE is, a tágasabb termek mellett irodahelyiségek, konyha és próbaterem is lesz, a boltíves alagsor megmarad kulturális eseményeknek, áhítatoknak otthont adó hangulatos térnek, emellett az udvaron is lehet majd foglalkozásokat tartani. A helyszín tehát alkalmas lesz a különböző rendezvények, képzések, összejövetelek lebonyolítására, az IKE pedig nyitott arra, hogy központja beleszövődjön a kincses város pezsgésébe.