Emléktábla és szobor az áldozatos életekért

Kettős ünnepre gyűlt össze a Magyargyerőmonostori Református Egyházközség gyülekezete: a falu megbecsült tagjaira emlékezve leleplezték Gyarmathyné Hory Etelka írónőnek, a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtőjének szobrát, valamint Bálint Árpád tanítónak az emléktábláját május 17-én, a templom kertjében. Az ünnepséget a kalotaszegi népviseletbe öltözött körösfői Riszegvirág néptánc előadása tette magasztosabbá.

A magyargyerőmonostori templom, amelynek kertjében két emlékjel is látható ezután, a turisták körében is népszerű célpont. 📸 Kiss Gábor

Az ünnepi istentiszteleten Kolumbán Vilmos József püspök a Józs 22,9-10 versei alapján elmondta: a dicsőség mindig Istent illeti meg, hiszen Ő adja az erőt, a tálentumot, Ő hívja el szolgáit és állítja egy közösség élére. Elhomályosítja-e Isten dicsőségét egy szobor vagy emlékplakett állítása? Hiszen, aki valóban Istent szolgálja és elvégzi feladatát, az nem saját maga dicsőségét keresi. Mivel Isten hívta el és állította szolgálatába, cserébe nem jár sem szobor, sem emlékplakett, mert csak azt végezte el, amivel Isten megbízta. Mégis, népünk hagyománya, hogy emlékeket állít azoknak, akik nagyot alkottak egy közösségben.

A két avatás alkalmából szervezett ünnepi istentiszteleten Kolumbán Vilmos József püspök hirdette az igét. 📸 Kiss Gábor

A felolvasott ige arra világít rá, hogy mire is jó egy emlék elhelyezése. A történetben azért állítottak oltárt, hogy az emlékeztesse a Jordán két oldalán lakókat arra, hogy a határok ellenére is együvé tartoznak. Azért kellett az oltár, hogy azok, akik nem tapasztalták meg a honfoglalást, akik csak hírből emlékezhetnek rá, soha ne feledhessék el, hogy honnan származnak. De arra is emlékeztet az oltár, hogy mindannyian az egyetlen élő Istent tisztelik.

„Ma ti is emléket állítottatok azoknak a jeles személyiségeknek, akik sokat tettek a közösségért. Azért tettétek, hogy köszönetet nyilvánítsatok, hogy ők szolgálatukkal és életükkel ezt a közösséget szolgálták. Nézzetek a felállított szoborra, mint figyelmeztetőre, ami megmutatja, honnan jöttetek, hová tartoztok ebben a világban. Úgy tekintsetek rá, mint ami nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti. Vannak olyan erők, amik el akarják törölni a múltat, de mindig arra törekedjünk, hogy megtartsuk annak a becsületét, amit örököltünk!”

A hálaadó alkalomra a falu jelentős része is népviseletet öltött magára. 📸 Kiss Gábor

Marosán Csaba színész Gyarmathyné Hory Etelkát, „Kalotaszeg nagyasszonyát” méltatta, aki a 19-20. század fordulóján volt a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtője. Református lelkész édesapjától a tollforgatást, nagynénjétől pedig a kalotaszegi varrottas készítését tanulta el. Varrottasait nemzetközi kiállításokra is eljuttatta, hírnevet szerezve szülőföldjének, ugyanakkor megélhetést biztosítva nagyon sok kalotaszegi asszonynak. Gondolatait Reményik Sándor szavaival folytatta: „Egy lángot adok, ápold, add tovább.” – Hiszem azt, hogy Kalotaszeg nagyasszonya és tanítója egy lángot kaptak elődeiktől, amit ápoltak és tovább adták. Mi vagyunk erre a szemtanúk, a hálás utókor.

„A felállított emléktábla és szobor olyan emlékjelek, amelyek az értékekre és hagyományokra emlékeztetnek, arra, hogy kihez tartozunk, kiknek köszönhetjük értékeinket.” – köszöntötte az ünneplőket Hover Zsolt, Magyargyerőmonostor lelkipásztora. Háláját és köszönetét fejezte ki, hogy két év adakozás után sikerült felállítani a település jeles személyiségeinek emlékét.

Gyarmathyné Hory Etelka írónőnek, a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtőjének szobrát Veres Balázs magyarországi szobrászművész készítette el. 📸 Kiss Gábor

Simon Előd, Magyarország kolozsvári konzulja ünnepi beszédében kifejezte, „ma olyan személyiségekre emlékezünk, akikre elmondható a 90. zsoltár befejező mondata: kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk.” Ha a két személyiségben a közös pontot keressük, az értékteremtésen túl azt láthatjuk, mindketten a közösségben rejlő erőt kiaknázva, abból a közösség javára visszaadva élték életüket. Ennek fényében kijelenthető, a közösségi létünk csak akkor lehet teljes, ha alkotói közösségre lépünk másokkal, a hitnek, szeretetnek, magyarságnak ereje lévén. „Most rajtunk a sor, hogy Isten műve fiaink életén is meglátszódjon.”

Străbou Ionuț magyargyerőmonostori ortodox lelkipásztor köszöntőjében elmondta: „Egy ember, aki nem ismeri a múltját olyan, mint egy gyerek, aki nem ismeri a szüleit. Az pedig, aki nem tiszteli múltját és elődjeit, lélekben halott.” A lelkipásztor örömét fejezte ki, hogy a református egyház közössége tiszteletét fejezi ki ősei előtt, ezzel új lapot írva a történelem könyvébe.

A parajdi születésű Bálint Árpád tanító négy évtizeden keresztül nevelte fiatalok sokaságát. 📸 Kiss Gábor

Az ünnepség végén Gânscă Gicu tiszteletbeli ortodox presbiter családja nevében az összetartozás nevében átadta ajándékát a püspöknek.

Az istentisztelet után a templom kertjében leplezte le Gyarmathyné Hory Etelka szobrát Kolumbán Vilmos József püspök és Hover Zsolt lelkipásztor. A szobrot, amelyet Veres Balázs magyarországi szobrászművész készített, a Bethlen Gábor Alap támogatásával és magánadományokból állították. A szobor leleplezése után a templomkert falán lévő emléktáblánál Kiss Tibor, korábbi magyargyerőmonostori lelkész, egyházkerületi tanácsos, Ioan Condor polgármester, Bálint Árpád unokája és Búzás-Fekete Mária a család barátjaként emlékezett meg a valamikori tanítóról.

A templom és a Vigyázó közötti téren táncoltak a körösfői Riszegvirág néptánccsoport tagjai. 📸 Kiss Gábor