Ellenállni a gonosznak – a 60 éve lerombolt brassói templomra emlékeztek

A 60 éve lebontott brassói templomra emlékeztek a Reménység Háza brassói templomában november 4-én. A Brassói Református Egyházközség azóta három templomban, három gyülekezetnek hirdeti Krisztus evangéliumát. Az ünnepségen bemutatták Ambrus Mózes Összhang volt, áhítat című, az egykori templom történetét bemutató könyvét, kiállításra került az egykori templom makettje, ugyanakkor a brassói gyülekezet átvehette az egykori kisenyedi református templom harangját, amelyet az épületnél állított 56-os emléktábla felé helyeztek.  

A lebontott, Alpár Ignác tervei alapján épült brassói református templom makettje. 📸 Kiss Gábor

Kató Béla püspök az Ez 11, 1 verseit olvasva hirdette Isten igéjét, amelynek szava arra buzdít, ne csüggedjünk el, ezt két fontos jóslattal támasztja alá: „a nagy világhatalmak egymás után összeomlanak, és Isten népe súlyos ítéletek útján mindig megújul.” Ahogyan az igében új vesszőszál hajtott ki a törzsből, úgy a brassói gyülekezet temploma is újjáépült, sőt, a templomok száma háromra gyarapodott. Ez jelzi azt, hogy Isten miképpen akart bennünket megajándékozni. A püspök hangsúlyozta, az előttünk magasló harcokban a Szentlélek vezetése kell megadja azt, hogy bizonyos helyzetekben, a bűnnel szembeni harcban hogyan állunk ellen. Bár a Szentírásban erre vonatkozóan kétféle módot is olvashatunk, hogy megértsük, a Szentírást teljes egészében értelmeznünk kell. Míg ugyanis egyik olvasat szerint ellenállni kell az ördögnek, a másik arra buzdít, ne álljunk ellen; a püspök azonban magyarázatként hozzátette, ellenállni minden esetben kell, annak a mikéntje változik. Jézus az egyetlen, aki meg tudja mutatni azt, hogy nem ellenállva hogyan lehet mégis ellenállni – egészítette ki.  

 „Az emlékezés és a hálaadás napja ez a mai – emlékezünk azokra a mártírokra, akik életüket adták egy magasztos ügyért, de a város egykori ékességére, a lebontott templomra is. Ugyanakkor a hálaadás napja is van, hiszen Isten a gonoszt jóra fordította” – szólt az ünneplőkhöz Miklósi Mátyás Csaba, a Brassói Református Egyházmegye esperese. A gonosz jóra fordult, ugyanis a templom lebontását követően 16 évvel újabb gyülekezet alakult, 29 év után pedig egy következő, foglalta össze, Brassóban így tehát három templomban és egy imaházban hirdetik Isten dicsőségét.  

A megemlékezésen mindhárom református gyülekezet tagjai részt vettek. 📸 Kiss Gábor

Hasonlóképpen szólt Ambrus Attila egyházkerületi főgondnok is, aki szintén Isten bőségét hangsúlyozta, a templom lebontásával ugyanis a gyülekezet maradása megkérdőjeleződött, de Isten másképp döntött és a gyülekezetek számát megsokszorozta. Abbéli reményét fejezte ki, hogy gyülekezeteik, a brassói reformátusság egy akarattal és egy reménységgel fog dolgozni és imádkozni az elkövetkezőkben. 

Mint azt Szegedi László, a Brassói Reménység Háza gyülekezetének lelkipásztora kifejtette, a mai ünnepség a kegyetlenség, a kegyelem és a hálaadás együttese köré épült. Kegyetlenség volt ugyanis az, hogy lerombolták Brassó városának legékesebb templomát, de Isten kegyelme megmutatkozott, amiért hálaadással tartozunk – hiszen a lebontott templom helyett ma három templomban és egy imaházban imádkozhatunk – tette hozzá.  

Az 56-osok emlékműve előtt Lay Imre egykori elítélt szólaltatta meg a harangot. 📸 Kiss Gábor

Az ünnepi istentiszteleten Kolumbán Vilmos püspökhelyettes ismertette az Összhang volt, áhítat című könyvet, amelynek szerzője egykori tanítványa, Ambrus Mózes, a fogarasi egyházközség lelkipásztora. A könyv egy levéltári kutatás eredménye, amely a brassói reformátusság történetét foglalja össze, különös tekintettel a lerombolt templomra. A püspökhelyettes ajánlója után maga a szerző, Ambrus Mózes mutatta be a könyvet, témája megszületésétől egészen a mű kiadásáig, hangsúlyozva, a brassói reformátusoknak igenis van múltja, a jövő alakítása pedig a gyülekezet tagjain múlik.  

A brassói gyülekezet ajándékba kapta az egykori kisenyedi református templom harangját, hogy az elkövetkezőkben is emlékeztesse a gyülekezet tagjait a történelmi eseményekre, az 56-os erdélyi megtorlásokra. A harangot 1840-ben öntötték, ismertette Szegedi László lelkipásztor, a kisenyedi magyarság megszűnése után ez a harang szolgált már iskolai harangként is, de Isten e templom udvarára helyezte, hogy a népét ünnepnapokon összegyűjtse. 

Az ünnepségen köszöntő beszédet mondott Ambrus Izabella alprefektus, Kirsch Gábor, a Brassó megyei RMDSZ elnöke, Percze László konzul, Nagy Éva a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa, illetve Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület és a Brassói Magyar Ház elnöke.