Csütörtök után úgy tűnt, hogy a Tusványos második fele már nem tartogat érdekességet, újdonságot. Az Úristen és két betérőnk elhatározása erre keményen rácáfolt.

Kádár Zoltán János nagyszerű áhítata után Beke Boróka lelkipásztornő előadása következett, aki az Édesanyaság, avagy a karrier kettősségéről beszélt. Négygyerekes anyukaként, lelkipásztornőként, és egyházkerületi lelkészértekezleti elnöknőként hitelesen szólhatott az érdeklődő hallgatósághoz. Az előadónőt, úgy ahogy az Tusványoson a Keskeny út sátorba lenni szokott kérdések áradata árasztotta el, és a válaszok által betekintést nyerhettek a hallgatók egy lelkész család életébe. Sokan meg is jegyezték, hogy ilyen nyitottságban nem lehet élni, ők nem élnének.

Az előadás után egy meglepő eseményre került sor. Két fiatal már a nap elején jelezte, hogy szeretnék itt a sátorba, ahová több éve barátaikkal járnak eljegyezni egymást. Természetesen támogattuk őket elképzelésükben. Az előadáson ott lévő lelkipásztor csapat összedugta a fejét és együtt állítottuk össze az esemény forgatókönyvét, majd a Keskeny út sátor programfelelőse, e sorok írója, Bardócz Csaba lelkipásztor egy igével köszöntötte a fiatalokat. Az igazgyöngy példázatára hívta fel a két fiatal és a hallgatóság figyelmét, ahol az ember, aki az igazgyöngyöt megtalálta, minden mást elengedett, hogy a számára legértékesebbet megszerezhesse és megtarthassa. Az is elhangzott, hogy ez az egymásnak mondott igen, mindenki másnak mondott nem is egyben.

Megható és örömteli ünnep volt ez a nap mindannyiunk számára, a fiatalok a számukra összegyűjtött pénzajándékot felajánlották a Keskeny útnak, mi pedig délután a táborozók között osztottuk szét. Kádár Zoltán János egy kalapból osztogatta a pénzt. 113 lej és 1500 forint talált így gazdára a táborozók között. 

Az esti népes gitárest után egy érdekes beszélgetésre került sor. Fakhouri József libanoni édesapától és székely édesanyától származó férfiú által betekintést nyerhettünk mindabba, ami a közel keleten és a fekete kontinensen zajlik. Jó volt egy szemtanútól tájékozódni ebben a kérdésben. 

Ezt a meglepetésekben gazdag napot imádsággal zárhatjuk. Imádkozunk azért, hogy a két fiatal tovább erősödjön az elhatározásukban és a jegyesség idejét arra használhassák fel, hogy egymást jobban megismerjék és megszeressék. De imádkozunk azokért az emberekért is, akik a hitükért életveszélyben vannak. Adja az Isten, hogy ezen a Földön mi emberek ne csak hirdessük, hanem meg is élhessük a békét és szeretetet.

Bardócz Csaba