Az egykor impozáns evangélikus templom romos falai mellett húzódik meg Somogyom kicsi református temploma, de annál büszkébben hirdeti, hogy itt élet, remény, jövő van. A kívül-belül megújult hajlékért szombaton, szeptember 14-én ünnepi istentiszteleten adott hálát a gyülekezet.

Somogyomban öt templom van. Érdekes látvány egy ilyen kicsi faluban. Ezek közül egyik a 153 éves kis református templom, amely Magyarország kormánya és az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával újult meg kívül-belül. Nagy dolog ez Dél-Erdélyben, hiszen sok településen az egyház az egyetlen közeg, ahol édes anyanyelvét gyakorolhatja sok magyar gyermek – mondta el Hajdú Nagy István, a küküllőalmási és somogyomi gyülekezet lelkipásztora a hálaadó ünnepségen.

A felújítási munkálatokat 2018 novemberében kezdték el: tetőt cseréltek, megerősítették a tornyot, majd elvégezték a külső javításokat. Tavasszal következett a teljes villanyhálózat korszerűsítése, a belső falak és a templom körüli tér rendbetétele, illetve a szószékkorona restaurálása. A munkálatokat Gertner Tibor gondok vezényelte le, aki családjával új úrasztalát és varrottasokat adományozott az egyházközségnek, de a hívek, a presbitérium és Küküllőalmás önkormányzata is támogatást nyújtott. A kis gyülekezet talán sosem gondolta volna, hogy mindez valaha is megvalósulhat, így az öröm és hála mellett törekedniük kell a hajlék megtöltésére is. A munka hamarosan Küküllőalmáson folytatódik, ahol a gótikus templom vár felújításra, emellett gyülekezőhelyet szeretnének kialakítani a környék magyarjainak.

Az alkalmon Kató Béla püspök hirdette az igét a Neh 4,13–14 alapján. Párhuzamba állította Izráel népének fogságból való hazatérését, romokon való építkezését és erdélyi egyházaink kilencvenes évekbeli lendületét, és kijelentette: amíg megvan az emberekben a lelkesedés, a buzgalom, addig lehet építkezni akár elfáradva, megfogyatkozva, a romokon is, az ellenség nyomása alatt vagy az emberek lenéző tekintete alatt is. Rámutatott az elszomorító, de valós helyzetre, hogy a szórványban élő gyülekezetek gyakran elcsüggedhetnek, feladhatják a reményt, amely nélkül nincs református magyar élet. De az Úrra emlékezve, az ige üzenetére figyelve, áldozatot hozva a legkisebbekben is pezsgő élet támadhat. „Az élet úgy maradhat fenn, ha az ember alkot, épít, részt vesz a teremtésben. Nehémiás az Úr köré gyűjtötte az építőket, imádkoztak és dolgoztak. Ennek így kell lennie ma is” – hangzott el.

Miklósi Mátyás Csaba, a brassói egyházmegye esperese a Lk 12,32 verssel biztatta a gyülekezetet: „Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!” Rámutatott, a templom épülete mellett a híveknek is megújulásra van szüksége, és ez még az építkezésnél is több erőt vehet igénybe, a kis nyáj azonban nem futamodhat meg. Dicséretre méltónak tartotta, hogy a 86 lelkes gyülekezetből sokszor 40-50 személy is megjelenik a vasárnapi istentiszteleteken, és a helyi gyerekeknek van hol magyarul beszélni, énekelni. 

Ambrus Attila egyházkerületi és brassói egyházmegyei főgondnok köszöntőjében kijelentette: a kis somogyomi gyülekezet bizonyította, hogy egy templomot nem nagysága vagy a falak vastagsága tartja fenn, hanem a hit, amely a közösséget is élteti. A főgondnok szerint templomaink fenntartásával, újításával egyházuk és anyanyelvük iránti hűségüket fejezik ki a gyülekezetek. Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa részéről Kőrösi Viktor Dávid konzul szólt az ünneplőkhöz. Úgy véli, nem az a közösség erős, amely hangos, sok tagja van, hanem amely képes tervezni és tenni is jövője érdekében. A határokon átívelő nemzeti együttműködés alapját pedig az erős közösségek teremtik meg – hangsúlyozta a konzul. Az egybegyűlteket továbbá Benedek Zakariás parlamenti képviselő és Orosz Csaba, az RMDSZ Szeben megyei szervezetének elnöke köszöntötte, majd a teljes gyülekezet közös ebéden vett részt a helyi kultúrotthonban. Az alkalmat a helyi gyerekek előadása tette ünnepélyesebbé Hajdú Nagy Ilona tiszteletes asszony vezetésével.

Berekméri Gabriella