Október 15-én tartották az évente megszervezett egyházzenei konferenciát a BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Karon. A rendezvényt igei bevezetővel nyitotta meg dr. Lukács Olga professzor, dékán. Köszöntötte a teremben jelen lévő előadókat, diákokat, lelkipásztorokat, kántorokat, valamint az online kapcsolódó résztvevőket.

Első előadó, dr. Pap Ferenc professzor, a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógia Karának dékánja Istentisztelet és éneklés címmel tartott előadást. Kiemelte, hogy nincs szertartás zene nélkül. Utalt azokra az énekeskönyvekre, amelyek már a 16. században nyomtatott formában közölték az énekeket. Rámutatott, hogy minden szó, amely az istentiszteleten elhangzik, fontos, mert amit istentiszteleten mondunk és imádkozunk, azt hisszük. Az énekeskönyv pedig azért olyan fontos, mert a mi kezünkben az egyház folytonosságának kifejezése.

Az eseményt dr. Lukács Olga áhítata indította.

Dr. Püsök Sarolta egyetemi docens, a BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar oktatója, teológus és lelkipásztor szemmel tekintett a gyülekezeti éneklésre. Előadásában az imádság és ének kapcsolatát vizsgálta. Kálvini elvek alapján a zsoltárok szövegtartalmát fontosabbnak értékelte azok zenei megfogalmazásánál.

Nagykőrösről online kapcsolódott be dr. Dávid István orgonaművész. A 25 éves énekeskönyv megszületésének előzményeiről beszélt, valamint annak fogadtatásáról, a korabeli sajtóban megjelent írások tükrében.

Dr. Papp Anette egyházzenész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar himnológiai tanszékének vezetője a genfi zsoltárok 16. századi vokális feldolgozásairól értekezett. Ismert tény, hogy Kálvin a kíséret nélküli gyülekezeti éneklést javasolta azért, hogy a szöveg értelme tisztán megmaradjon. Mégis készültek többszólamú vokális feldolgozások, amelyek fokozatosan beépültek a paraliturgikus használatba.

Az előadók személyesen és online is megjelenhettek a konferencián.

Minden református istentisztelet része az orgonajáték. Az orgonista kántor feladata az istentiszteleti alkalomhoz illő zenemű bemutatása, akár bevonuláskor, kivonuláskor, akár az egyházi ének bevezetésénél. Dr. Miklós Noémi orgonaművész, a BBTE RTK dékánhelyettese számos olyan orgonaművet mutatott be, melynek alapja a 42. genfi zsoltár dallama. Dr. Méhes Balázs orgonaművész, a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógia Karának dékánhelyettese pedig a Magyar Református Énekeskönyv dallamait feldolgozó orgonaművekről beszélt.

Az egyházzenei konferencián sosem maradnak el az interaktív előadások, szemléletes bemutatók.Dr. Coca Gabriela muzikológus, a BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar oktatója Gárdonyi Zoltán zeneszerző művei közül a Három nagyheti kép címűt mutatta be. Előadásában a vallási üzenet zenei ábrázolásáról beszélt. Dr. Király Lajos lelkipásztor, esperes pásztorálpszichológiai szempontból közelítette meg a konferencia témáját. Kiemelte, hogy az éneklés a közösséghez és a transzcendenshez kapcsolja az egyént. Több éves kutatási eredményei alapján arról beszélt, hogy a gyülekezeti énekeskönyv anyaga milyen pasztorációs lehetőséget nyújt a kazuáliáknál és a konfirmációnál.

Dr. Székely Árpád zenetanár, karvezető a Kolozsvári Református Kollégiumban folyó zenei nevelésről, az énekeskönyv anyagának elsajátításáról beszélt. Előadásából megismerhette a hallgatóság módszerét, amely által nem csupán dallamokat tanultak meg a diákok, hanem a zeneelmélet alapvető kérdéseit is tisztázták.

A rendezvénynek idén is a Református Tanárképző Kar Horea úti épülete adott otthont.Dr. Péter Éva, a konferencia szervezője a kórus szerepét hangsúlyozta a gyülekezeti énekek elsajátításában. Előadásában a XX. századi magyar zeneszerzők azon műveit ismertette, melyek az egyházi énekeskönyv dallamait dolgozzák fel. A könnyen elsajátítható, vagy az előadás szempontjából igényesebb kórusművek egyaránt hozzájárulnak az egyházi énekdallamok megismertetéséhez, megkedveltetéséhez.

Osváth Zoltán zenetanár, rádiós szakember édesapja munkájáról beszélt. Osváth Viktor kántor, karnagy, zeneszerző, lelkipásztor sok énekfeldolgozással járult hozzá a protestáns kórusirodalom gazdagításához. A kompozíciós munka folyamatáról, a felkérésekről, a kórusművek variánsainak megszületéséről személyes élmények alapján beszélt a szerző fia.

Dr. Péter Éva szervező hagyományt teremtett az egyházzenei konferencia évenkénti megrendezésével.

Dr. Bódiss Tamás, a budapesti Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének oktatója, a Generális Konvent Liturgiai és Himnológiai Bizottságának titkára a 25 éves énekeskönyv néhány felfedezendő értékére irányította a figyelmet. Kiemelte, hogy fontos tiszteletben tartani a hagyományt, de előre is kell tekinteni, a helyi lehetőségek szerint.

Borítókép: Berekméri Gabriella