Egyháztörténeti konferenciát és hármas könyvbemutatót rendeztek a teológián
Hatodik alkalommal tartotta meg egyháztörtneti konferenciáját a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszéke szerdán, június 2-án. A találkozó az elmúlt évek során gyűjtőponttá vált az egyháztörténetet különböző területekről megközelítő kutatók számára, az előadások anyaga pedig minden évben tanulmánykötetben jelenik meg.
Idén 38 előadó jelentkezett kutatásával a konferenciára, és 32 előadás hangzott el az eseményen. A jelenkor és újkor szekcióra osztott előadások párhuzamosan folytak a teológiai intézet dísztermében és a Bethlen Gábor teremben. Bár tavaly a koronavírus miatt bevezetett lezárások jelentősen korlátozták a szakembereket, a kutatói kedv megmaradt, és a hazai előadók mellett Magyarországról és Felvidékről is többen bekapcsolódtak az értekezésbe.
A résztvevők az egyház-, művészet-, könyv-, iskola- és liturgiatörténet területén is mutattak be friss kutatásokat egészen széles idősíkon, a 16. századtól a 20. század második feléig. A konferenciának szándékosan nem tűztek ki meghatározott tematikát, így lehetőséget nyújtott mindenki számára, hogy az éppen aktuális kutatási eredményeit mutassa be, emellett teret ad a fiatal kutatóknak, akár diákoknak is a bekapcsolódásra.
Újkor szekcióban a következő előadások hangzottak el:
- Ősz Sándor Előd: Reformátorok munkái a Székelyudvarhelyi Református Kollégium könyvtárában
- Tóth Zsombor: Hosszú reformáció Erdélyben: Zágoni Aranka György Jo keresztyén… c. fordításának homiletikai és eszmetörténeti sajátosságai
- Csorba Dávid: Peregrinatio vagy kultúrdiplomácia?
- Páll-Szabó Ferenc: A jezsuita oktatás kezdetei a protestáns Kolozsváron
- Tamás Iringó: Várhegyi gróf Keresztes Borbála textiladományai
- Kovács Mária Márta: A kolozsvári református egyházközség klenódiumainak szóródása a Kolozs-Kalotai egyházmegye gyülekezeteiben
- Kovács Sándor: Unitárius lelkészi oklevelek a 17. és 18. századból
- Molnár Lehel: Az unitáriusok népesedési adatai
- Bartha Zoltán: Vegyes házasságok a 18. századi erdélyi nemesség körében
- Tóth Levente: Albizálás Háromszéken a 18. században
- Kolumbán Vilmos József: Tanítói fizetések a 18. századi sepsi egyházmegyében
- Zsigmond Attila: Bagosi Kováts István és a szilágybagosi egyházközség vegyes jegyzőkönyve
- Gudor Kund Botond: Marosszentimre temploma: egy erdélyi szórványszimbólum genézise
- Köblös Lehel: A Teleki család szerepe a hagymásláposi és kővárhosszúfalusi egyházközségek életében a 18. és 19. században
Jelenkor szekcióban pedig a következő előadásokat hallgathatták meg az érdeklődők:
- Kurta József Tibor: Adatok a 100 éves Királyhágómelléki Református Egyházkerület liturgiatörténetéhez
- Kállai Benedek: A Nyüvedi Református Egyházközség bevételi forrásai a 19-20. századokban
- Sógor Árpád: Az erdélyi református lelkészképzés korábbi reformjainak mai tanulságai
- Czinke Zsolt: Lelkipásztori szakfolyóiratok a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyházban a két világháború között
- Baráth Béla: Szemelvények F. Varga Lajos egyháztörténeti és teológiai írásaiból
- Benkő Timea: Járosi Andor és az erdélyi evangélikus lelkészek baráti közössége (Csernátfalusi Szövetség)
- Berekméri Árpád Róbert: Belmissziói törekvések az Erdélyi Református Egyházkerületben, az 1920-as években
- Biró István: Váratlan fordulat – a második bécsi döntés és az Erdélyi Református Egyházkerület
- Bibza Gábor: A Kolozsvári Református Egyházmegye régi-új címere
- Langschadl István: Adalékok Sörös Béla lelkipásztori szolgálatához
- Somogyi Alfréd: Egy 100 éves „bulvárhír” és sokat mondó háttere
- Lévai Attila: A Calvin J. Teológiai Akadémia vázlatos története
- Imreh Jenő: Egyházi élet 1848 tavaszán
- Nagy Dávid: Hitvallás és dogmatika. A hittételek értelmezése a 19. századi erdélyi református egyházban
A szakemberek közösen vehettek részt a nap végén Buzogány Dezső előadásán, amelyen Szegedi Kis István Tabulae analyticae, a Biblia néhány könyvéhez írt vázlata keletkezésének körülményeit ismertette, majd Lányi Gábor beszélt a vallásos hidegháborúról, a magyar református egyházi diplomácia 1950-es évek eleji politikai instrumentalizálásáról. Földváryné Kiss Réka Vallásgyakorlás, mint kulturális ellenállás a szocializmus alatt címmel mutatta be a magyarországi protestáns egyházak küzdelmét a rendszer ellen, ahogyan legális keretek között, az állambiztonság figyelmét elkerülve is át tudták adni az üzenetüket az embereknek.
A konferencia hármas könyvbemutatóval zárult. A Kegyesség és/vagy reprezentáció. Erdély református öröksége. Az Erdélyi Református Múzeum kiállításkatalógusa (Kolozsvár 2021) kötetet Buzogány Dezső mutatta be. A 2017-ben megnyitott múzeum első kötete a kiállított klenódiumok, textíliák, értékes egyházi kegytárgyak katalógusaként szolgál fényképekkel, rajzokkal, szakszerű művészettörténeti leírásokkal, alapos törtneti korrajzzal. A kötet szövegei végigkísérik a feltüntetett tárgyak útját az évszázadok során, gazdag szakirodalommal támasztva alá a tartalmat.
Kolumbán Vilmos József az elmúlt két év egyháztörténeti konferenciáinak tanulmányaiból összeállított köteteket mutatta be: Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok és Határtalanul a határok között. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvár 2020). A 2019-es konferencia három szekcióban folyt, a kötetben 29 tanulmány jelent meg kronologikus sorrendben. Tavaly pedig elmaradt a konferencia, a tanulmányokat viszont sikerült összegyűjteni és kiadni. A könyvek a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdában készültek, és megvásárolhatók ugyanitt vagy a teológiai intézetben.
A történészek tehát megmutatták, hogy a járvány ellenére is működött a kutatás, tudományművelés, még ha sokukat akadályozták is a szigorú megszorítások, a levéltárak és könyvtárak bezárása. Jövőre két említésre méltó évfordulót is szem előtt tartanak a konferencia megszervezésekor: 400 éves lesz a gyulafehérvári kollégium, valamint a kolozsvári református püspökség fennállásának 150. évfordulóját tölti.