Egyházmegyei központot avattak a reformáció 500-ik évfordulóján Baróton
Felavatták az Erdővidéki Református Egyházmegye Esperesi Hivatalát szeptember 23-án Baróton az egyházmegye által szervezett ünnepélyen. Ugyanekkor mutatták meg a nagyközönségnek Bethlen Gábor mellszobrát is, amelyet – az adminisztratív akadályoztatás miatt – a közeljövőben fognak Barót központjában elhelyezni.
Ünnepi istentisztelettel emlékeztek meg az Erdővidéki Református Egyházmegyében a reformáció 500-ik évfordulójáról. A baróti református templomban tartott istentiszteleten részt vettek az egyházmegye lelkipásztorai, velük együtt a gyülekezetek is, akiknek Kató Béla püspök a Jel 3,14-22 alapján hirdette az igét. A püspök szerint az egyházat gyakran fenyegeti az a veszély, hogy Istentől elszakad, főleg akkor, amikor a környezete elkezdi azt befolyásolni. Az egyház egyetlen megtartója Isten kegyelme. Kató Béla szerint Krisztusnak minden esetben forró hitű, lángoló lelkű gyülekezetekre van szüksége, csak ezek képesek újabb embereket Istennek megnyerni.
Berszán István esperes köszöntőjében elmondta: egy olyan korban, amikor a szavak is inflálódnak, Isten igéje élő és ható lesz. A reformációi emlékév alkalmából szervezett események mozaikkövek, amelyeket, ha összeteszünk, arra késztetnek, hogy egy pillanatra megálljunk és emlékezzünk.
Tordai Árpád házigazda lelkipásztor arra emlékeztette a gyülekezetet, hogy ahhoz, hogy az elmúlt ötszáz évhez még ötszázat hozzá tudjunk tenni, tudatosítanunk kell magunkban, hogy helytállásunk Istentől van.
Bíró Béla Dávid egyházmegyei főgondnok szerint a múltról való megemlékezés alapja a jövőbe vetett hitünknek, és azt sem szabad elfelednünk, hogy szolgáltunkat Istentől vesszük. Reformátusoknak nevezzük magunkat, erre csak addig vagyunk jogosultak, amíg bibliás keresztyének maradunk.
Igehirdetés után Kolumbán Vilmos teológiai tanár, egyháztörténész tartott előadást Bethlen Gáborról, aki – mint mondta – a külpolitikai éleslátásának köszönhetően Erdély önállóságát próbálta megőrizni már fiatal korától. Neki köszönhető ugyanakkor az is, hogy létrejött a Gyulafehérvári kollégium, amely akadémiai szintre emelte a középiskolai oktatást, ezzel biztosította, hogy Erdély értelmiségijét itt képezzék ki, itt zajlott ugyanis a lelkipásztorképzés mellett a jogi képzés is. Bethlen Gábor nagy érdeme, hogy halálakor egy élhető Erdélyt hagyott maga után – összegezte előadását Kolumbán Vilmos.
Varga Mihály szobrász köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy Barót megérdemli, hogy főterén Bethlen Gábor szobra fogadja a látogatókat, a szoborállítást támogató Kovászna Megyei Tanács részéről Grüman Róbert alelnök mondott beszédet, majd a város polgármestere Lázár-Kiss Barna köszöntötte az egybegyűlteket.
Áldás után az új egyházmegyei központban folytatódott az ünnepség, az udvarra besereglett vendégsereg esőben hallgatta meg Kató Béla püspök beszédét, aki elmondta, sokáig az volt a szokás, hogy az egyházmegye székhelye ott volt, ahol az esperes szolgált, azonban ma már elengedhetetlen, hogy az egyházmegyéknek saját, állandó székhelyeik legyenek. A Bethlen Gábor Alap támogatásával idén öt új egyházmegyei központ jön létre, az elsőt most adták át, a többieket az év folyamán fogják felavatni. Az ünnepségen közreműködött a Kájoni Consort régizene együttes és 13 kórusból egyesített Refo500 vegyeskar.
Kiss Gábor