Egyházmegyei csendesnap Déván

Egyházmegyei csendesnapot tartott Déván, május 6-án a Hunyadi református Egyházmegye. Az alkalomra az egyházmegye szinte minden gyülekezetéből érkeztek tagok, hogy egy nap erejéig közösségben legyenek egymással. A csendesnap istentisztelettel kezdődött, amelyen Gáll Sándor igazgatótanácsi kancellár hirdette az igét a 2 Tim 3,14-17 alapján.

Egyházmegyei csendesnap Déván

Az az igazi ünnep, amikor megtaláljuk azt, akiért a reformáció, a reformátorok a szívüket adták, emelte ki igehirdetésében Gáll Sándor. A kancellár hangsúlyozta, a Szentírás Isten kijelentése, csak ebből lehet igazán megismerni Őt. Megváltott emberek vagyunk, bármilyen nehézség szakad ránk, van reménységünk. A Bibliában nem csak Jézusról olvashatunk, Krisztus szól belőle, aki tanácsadó, tudja a jövőnket. A Szentírás megmutatta a reformátoroknak az Istenhez való visszajutás útját. Pál apostol szerint az írás alkalmas a feddésre, azonban nem csak arra jó, hogy tükörbe nézzünk, hanem arra is, hogy Jézusra tekintve felismerjük, hogy kik lehetünk Isten szeretetében. A Szentírás kegyelmi eszköz, amely gyökere a helyes és tökéletes életnek.

Egyházmegyei csendesnap Déván

Az istentisztelet keretében az úrvacsora sákramentumát is kiszolgáltatták, ágendai szolgálatot Zsargó János, a Hunyadi Református Egyházmegye esperese végzett, aki úrvacsorai beszédében arról beszélt, hogy egyedül Krisztus áldozata az, amely megment bennünket, ezt jelképezi a megterített asztal.

Egyházmegyei csendesnap Déván

Rátoni Csaba dévai lelkipásztor köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy hinni kell, hogy azért gyűltek össze, hogy a hitük megerősödjen ezen a napon. Az istentisztelet keretében bemutatták Lőrincz István marosvásárhelyi lelkipásztor Barangolások bibliai tájakon című könyvét mutatták be, amely a különböző bibliai helyek üzenetét foglalja össze. Az alkalmon szolgált a Dévai Református Egyházközség és a Kisgalambfalvi Református Egyházközség kórusa.

Közös ebéd után Gáspár-Barra Áron szavalatával kezdődött meg a délutáni program, majd Lőrincz István, a Marosvásárhely-Alsóvárosi Református Egyházközség lelkipásztora tartott előadást a kálvinista ember jellemvonásairól. Húsz olyan jellemvonást emelt ki, amely a református, kálvinista emberre vonatkoznia kellene. Bár Kálvin János maga tiltakozott ellene, mégis kálvinistáknak nevezik magukat a reformátusok, hiszen hitünk elszakíthatatlan Kálvin tanaitól. Kálvin maga formálni akarta az embereket, legnagyobb műve nem könyvei között keresendő, hanem maga Genf városa, amely negyed évszázad alatt teljesen átalakult.

Egyházmegyei csendesnap Déván  

Az előadó szerint a kálvinista embert puritán egyszerűség jellemzi, ahogyan templomaink is mutatják, magasztos tartást hordozó egyszerűség van bennük, amelyek kerülök a fölösleget. Másodszor a kálvinista embert hivatás- és küldetéstudat jellemzi, hiszen Isten kiválasztott bennünket szent életre, az, hogy Isten szövetségéhez tartozunk méltóságot ad az egyszerű embernek. Kálvin, a humanista életfilozófiával ellentétben, azt hirdette, hogy mindenki egy területen legyen szakember, így lett a polgári kapitalizmus a reformáció eredménye. A kálvinista embert ugyanakkor erős identitástudat jellemzi, azaz Isten akaratához igazodik. A reformátusok nem félnek a haláltól, hiszen tudják, hogy üdvösségük Isten ajándéka, az üdvbizonyosság felszabadít. A kálvinista ember a szenvedélyek ellen is harcol, ugyanakkor a munkáját is szereti, valamint a szegényekről is gondoskodik. Kálvin az Isten színe előtt való életről is beszél, Isten rendeli ki az életünket, ezért mindent úgy kell tennünk, mintha Isten színe előtt lennénk. A reformátusok a bálványimádás ellen is harcolnak, ugyanakkor azt is hiszik, hogy Isten a történelem ura, semmi sem lehet az Ő akarata nélkül. A kálvinista ember megszentelt életet él, hitét cselekedetekben is kimutatja. Kálvin szerint az értelem megbecsülése is a fontos, emellett az igehirdetés megbecsülését is hangsúlyozza, hiszen az igehirdető Isten szája. A kálvinista ember fegyelmezett életet él, rendszeresen imádkozik, szereti a Bibliát olvasni, a zsoltárok szerelmese, küzd a káromkodás ellen, és családi áhitatokat tart, hiszen minden család egy kis gyülekezet.

 

Az egyházmegyei csandesnap az előadás után áhitattal ért véget.

 

Kiss Gábor