A Sepsiszentgyörgyi I. - Vártemplomi Református Egyházközség gyülekezeti termében tartotta éves közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület július 5-én. A gyűlést Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes reggeli áhítata indította, aki a Róm 9, 14-23, 24-26 verseit olvasta fel. Számbavétel és a gyűlés határozatképességének megállapítása után a püspöki és missziói jelentés következett, majd a bizottságok jelentései kerültek sorra. 

Kató Béla püspök jelentését a Zsolt 8,5 versével kezdte: „Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?” Püspöki szolgálatának végéhez közeledve Kató Béla az emlékezés és emlékeztetés feladatát tárgyalta jelentésében. De nem úgy, mint a „régi szép idők” megidézését, sokkal inkább, mint egy történet megjelenítését, amely során felidézzük, hogy honnan jövünk, felidézzük eddigi tapasztalatainkat, azokat a jövőre vetítjük, átadva utódainknak.  

Püspökké választásának 12. évében a püspök az elmúlt korszakot összegezve elmondta, az utóbbi évtized a Trianon 100. évében egy külön fejezet volt az egyházkerület életében, hiszen 2010 után az anyaországban egy olyan politikai fordulat következett be, amikor felismerték, hogy az egyházak, mint nemzetmegtartó erők kiemelt szerepet vállalnak, ezért a támogatást mindenképpen meg kell adni számukra. Ennek a politikai változásnak a határon túli magyarság is haszonélvezője lett, az újítások, építkezések, helyreállítások legnagyobb szerepét pedig az Erdélyi Református Egyházkerület vállalta. Ezen évek során 479 templom és parókiális épület, illetve 23 bölcsőde/óvoda és ugyanannyi játszótér épült fel vagy újult meg, ugyanakkor sikerült minden visszakapott kollégiumi épületet felújítani, de újak is épültek: Kézdivásárhelyen, Désen, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen, Tordán. Nagyenyeden a kollégium mellett felújították a romokban lévő volt tanári lakásokat, valamikori püspöki hivatalt, illetve véglegesen letelepíttetek minden esperesi hivatalt, ott pedig, ahol az egyházmegyék nem rendelkeztek saját ingatlannal, újakat építettek vagy vásároltak. Az egyházkerület felújította és átvette a saját tulajdonában lévő épületeit, épület-együtteseit is: teológia, levéltár, református múzeum, sajtóközpont, nyugdíjintézet, az IKE székház, egyházkerületi tisztviselők lakásai. Öt idősek otthona épült ezen évek alatt: Sepsiszentgyörgyön, 2 Kolozsváron, Segesváron és Székelyudvarhelyen, illetve négy egyetemi kollégium: 2 Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban. Ezeken kívül ingatlant vásároltak a vakoknak és gyengén látóknak, megalapították Székelyudvarhelyen a Bartimeus Központot; próbatermet és egy 1000 négyzetméter kelléktárat vásároltak Kolozsváron a Magyar Operának és létrehoztak, majd felújítottak négy szabadidős központot: Tusnádfürdőn, Algyógyon, Parajdon és Zeteváralján. Ajtonban 21 lakást építettek családi otthonoknak, ahova 21 fiatal házaspár kapott meghívást. Végezetül letelepítették és felújították a Marosvásárhelyi Asszisztensképző épületét, de átadás előtt áll a tordai Jósika Miklós líceum tornaterme, az utolsó óvoda a kolozsvári Dónáth negyedben, a Székelyudvarhelyi Református Kollégium új épülete, a székelyudvarhelyi Református Diákotthon, illetve az apahidai gyűjtőkönyvtár. Mindemellett a Bukarestben visszakapott és eladott ingatlanukból származó jövedelemből segítséget küldtek Ausztráliába a brisbaine-i és adelaid-i gyülekezetek templomépítésére. Kató Béla püspök hangsúlyozta, ezekhez hasonló építkezések a Kárpát-medencében a református egyház területén soha nem történtek. Összességében elmondható, az elmúlt 12 év alatt az egyház anyagi élete konszolidálódott – egészítette ki. 

A sepsiszentgyörgyi vártemplomi gyülekezet gyülekezeti termében gyűlt össze a közgyűlés. 📸 Kiss Gábor

A püspöki jelentés folytatásában elhangzott, a továbbiakban kérdéssé válik az, hogy szabad-e minden 50-100 lelket számláló gyülekezetbe lelkipásztort küldeni, hiszen ilyen esetekben a lelkipásztor mesterséges tétlenségre lenne kényszerítve. A másik probléma, hogy a szóban forgó kisebb gyülekezetek 10 év elteltével olyan kicsire fogynak, hogy a központi forrásokból nem lehet ezeket támogatni. Ezért a jövőben biztosan több kisebb gyülekezetet kell majd társegyházzá összevonni, hogy a lelkipásztort közösen tudják fenntartani. A püspök elmondta, a legtöbb gyülekezetben lelkész és presbitérium, illetve lelkész és gyülekezet között a fellépő problémák okai az anyagiakban kereshetőek. De pozitív példával is szolgált arra vonatkozóan, hogy a lelkipásztor és presbiter közös munkája, egyetértése, harmóniája milyen eredményeket válthat ki. A püspöki vizitációkat érintve elhangzott, a püspök jelenléte mindig ünnepet varázsol a gyülekezet életébe, és még a legszerényebb gyülekezetek is képesek megteremteni ezt a hangulatot, még akkor is, ha a háttérben esetleges gondokkal küzdenek. A püspök köszönetet mondott mindazoknak, akik naponta áldozatokat hoznak Isten országának építéséért, akik az elmúlt 12 év alatt szolgálatban, áldozathozatalban, a munkában kitartottak. 

A zsinat munkáját jellemezve a püspök kijelentette, az elmúlt 12 évben a zsinat rendes mederben haladt, annak ellenére is, hogy az alkotó két egyházkerület történelmi gyökerei mások. A Királyhágómellék új vezetésével az idén elhatározásra került, hogy ezután a zsinati üléseket a két egyházkerületben felváltva tartják majd, és ha lehet, próbálják a gyülekezetekbe is bevinni, közelséget jelezve mindezzel.  

A püspöki jelentésben Kató Béla püspök a hazai, egyházunkat érintő események mellett a külkapcsolatokról is beszámolót tartott. 📸 Kiss Gábor

Egyházunknak a legfontosabb intézménye a Protestáns Teológiai Intézet – jelentette ki a püspök. Az elmúlt időszakban az egyházkerület tulajdonosként szorgalmasan munkálkodott, hogy az épületet, mint egy 21. századi igényeket kielégítő tanintézetet fenntartsa, azon felül korszerűsítse. Az épület felújításának részeként új garázs- és sportpálya létesült, új padlózatot kapott a díszterem és a tanári szoba, illetve ezután következik a konyha felszerelésének teljes cseréje is. A püspök hangsúlyozta, az oktatás mederben tartásának érdekében igyekezett a tanárokkal olyan kapcsolatot kialakítani, amely során kötetlenül megbeszélhették a képzés menetét, szükségleteit. „Az egyház jövőbeni egységét is az szavatolja, hogy mennyiben sikerül ezt a tanítást megőrizni és olyan lelkipásztorokat nevelni, akik az ige szolgálatában a végletekig kitartanak.” A lelkésztovábbképzések is az elmúlt tíz évnek az eredményeként fejlődtek, egészítette ki a püspök, és bár az elején többen tiltakoztak ellenük, ma jelenlétükkel komolyan veszik őket. 

A püspöki jelentés következő bekezdése a misszió és diakónia ágazatait tárgyalta, amelyek az oktatás után a második legfontosabb tevékenységként tekinthetőek. Az elmúlt években sok vitát generált az, hogy a misszió és a diakónia szolgálata hol is történjen: az egyházon belül vagy kívül – alapítványok és egyesületek révén. „A belmissziós szövetségeknek nem engedtük, hogy külön jogi személlyé alakuljanak át, mint egyház legyen az egyházban, hanem mindegyik szövetség mögé egy-egy alapítványt rendeltünk, amelyen keresztül forrásgyűjtést végezhetnek a céljaik elérésére és így hivatalosítani is tudják tevékenységük anyagi mivoltát. Így az IKE, a Nőszövetség, a Presbiterszövetség, a Lelkészértekezlet mind-mind rendelkezik olyan lehetőséggel, amivel önállóan kifejtheti tevékenységét.”  

Az egyház és politika kapcsolatát tárgyalva a püspök elmondta, a református egyház helyesen döntött akkor, amikor megtiltotta a lelkészek számára a politikai szerepvállalást. Azokban az országokban ugyanis, ahol nem így jártak el, kitették az anyaszentegyházat olyan feszültségeknek, amely politikai okok miatt lezárta az utat az egyház felé. A magyarság kritikus száma miatt egyre és egyre fontosabb az egységben maradás, az erdélyi szellemiség megtartása – buzdított a püspök. A nyugati protestánsokkal kialakított kapcsolat bár mindig is fontos volt az egyház számára, egyre inkább a nyugati keresztyén világ változása tapasztalható, külső politikai nyomás hatására, így kérdéssé válik, hogy hogyan tovább az 500 éves kapcsolatainkkal. „A hazai ökumenikus kapcsolatok azonban töretlenek, különösen a magyar történelmi egyházakkal, hiszen nemcsak a gyülekezetek tagjai élnek együtt és küzdenek hasonló problémákkal, hanem mi is egységesen próbálunk fellépni minden olyan bennünket érintő kérdésben, amely az identitásunkat veszélyeztetni.” – egészítette ki a püspök.  

„Elköszönök, és teszem ezt az elköszönésnek azzal a magától értetődő hangulati és érzelmi meghatározottságával, amely a gyengeséget sejtető elérzékenyedésben mégis a ragaszkodó és kötődő szeretet erejét bizonyítja meg: annak a szeretetnek az erejét, amely nem tisztséghez ragaszkodott, hanem azokhoz, akikért szabad volt 12 éven át felelősséget vállalni és szolgálatot végezni.” – zárta jelentését Kató Béla püspök.  

A határozatok többségét egyhangúan fogadta el a közgyűlés. 📸 Kiss Gábor

Szegedi László generális igazgató a Bír 2, 10-12 verseit olvasva indította missziói jelentését. Az ige szava nem azt tanítja, hogy az új nemzedék semmire való; az új nemzedék csupán olyan, mint a vágott virág: talán a bűn metszette le, de bizonyosság az, hogy hit által vissza lehet gyökereztetni. „Nem az a megoldás, hogy minden nemzedéknek újra kell kezdenie a mi életünket, Istennek ugyanis a mai nemzedékekhez is van szava, és aki ma mer az Úrral járni, menetközben ismeri meg Istent. Aki viszont csak panaszkodik, és azt fogalmazza meg, mit nem érdemes tenni, ott leáll az Istenismeret is.” 

A generális direktor ismertette, a lélekszám tükrében 2023-ban is apadás volt észlelhető, ám nem akkora, mint az előző években. 2023. december 31-én az EREK-ben 260.706 lelket számláltak, 834 gyülekezetben. Ez a lélekszám 3059 fővel kevesebb, mint a tavalyi évben, a létszámcsökkenést a következő adatok eredményezték: 4938 embert temettek, 300 személy kitért az egyházból, 698 pedig külföldre költözött. Ezzel szemben 2383 keresztelőt tartottak, valamint 195 személy tért be az egyházba. A generális direktor hozzátette, mindezen adatok mellett a létszámcsökkenést az is eredményezi, hogy a lelkipásztorok és presbitériumok önkényesen kizárnak olyan tagokat, akik nem fizetnek egyházfenntartást. Az ortodox egyház erőszakos egyházpolitikájára rámutatva kifejtette, az továbbra is él, de az új neoprotestáns felekezetek és más szekták térítései is befolyásolják a létszámcsökkenést.  

A családok létszáma 2023. december 31-én 131.554 volt, ebből 56.947 egyező, 31.357 vegyes vallású volt; az özvegyek száma 26.493, míg a harminc éven felüli egyedül élőké 16.630 volt. A családok összetétele tükrözi, hogy református nép nagy arányban szeretetben és toleranciában él más felekezetű testvéreinkkel. Komoly lépéseket kell tenni azonban az özvegyek és egyedül élők tekintetében, egészítette ki a generális direktor, hiszen a magány, az egyedüllét a legnagyobb ellensége a léleknek. Ezen számok is jelzik, hogy nagyobb hangsúlyt kell fordítani a diakóniai szolgálatokra.   

Szegedi László generális direktor részletesen számolt be az egyházkerület életének alakulásáról. 📸 Kiss Gábor

Sok a gond az abortuszok számával, de a megkeresztelendő újszülöttek extrém neveivel is – állt a jelentésben. Az elmúlt évben 469 új keresztnevet szerettek volna anyakönyveztetni, 70 nevet el is fogadtak, mint például az Emilyt, Annarózsát, Draganát, Mazirt, Berket. A próbálkozások ellenére továbbra sem elfogadott ugyanakkor a Jézus, Lucifer, Bimbi, Wednesday, Szent István nevek anyakönyveztetése.  

2023-ban 1218 pár házasodott, ebből 616 egyező, 602 nem egyező vallású volt. Aggasztó azonban, hogy több gyülekezetben 3-4 éve nem volt esketés, de a válások tevékenységének könnyelműsége is eluralkodott. Aggodalmat kelt ugyanakkor a nyugati országokban terjedő nemi identitások sokfélesége, a gendersemlegesség terminológiájának egyre sűrűbb használata.  

Az egyházkerületben a templomlátogatás az elmúlt három évhez képest javult, 2023-ban 58.479 istentiszteletet tartottak, és az elmúlt évhez képest is enyhén emelkedett a templomba járók száma. Egyre több helyen azonban elmaradnak az ünnepnapok másod-, illetve harmadnapjai, kikopnak a hétköznapi istentiszteletek. „Így árvulnak el lassan a templomaink, bár turistaközpontként továbbra is pompáznak.” Nem szabad azonban elfeledni, „Erdélynek legszebb temploma az, amelyik tele van.” – nyomatékosította a missiói előadó. Vallásos ünnepségekből azonban nincs hiány, már csak az utóbbi pár hét bővelkedett ezekben. 

A jelentés szerint a bibliaórák számának résztvevői is egyre apadnak, 4,95%-os volt az elmúlt évek részvételi aránya, hiszen több lelkipásztor is jelezte, a legnehezebb az ifjúságot megszólítani, ennek leginkább pedig az iskola terhei, a délutáni egyéb programok az okai. Ennek javításának érdekében új lehetőségeket biztosíthat a kommunikáció gyorsasága, az eszközök és médiaszolgálatások sokszínűsége. Ezeket természetesen okosan kell használni, hiszen csapdákat is rejthetnek. Vallásórákra a fiatalok 33,85%-a járt, 2023-ban 12.191 vallásórát tartottak. A vasárnapi iskola tevékenységein 1326 gyermek fordult meg, a gyermek istentiszteleteken 564-en, a vakációs bibliahéten pedig 10.324-en.  

Az elmúlt évben 28.708 családot látogattak meg, több helyen azonban, főleg városi közegekben, zárt ajtók fogadták a lelkipásztorokat – állt a jelentésben. Az iratterjesztést illetően 1298 bibliát, 1956 énekeskönyvet, 2461 imakönyvet, 2968 könyvnaptárat és közel 6000 más nyomtatványt osztottak szét. A belmissziós tevékenységeket bemutatva a generális direktor elmondta, a Nőszövetség 2023-ban 7244 tagot számlált, a Presbiteri Szövetséget taglétszáma 2773, a diakóniai bizottságokban 781 személy tevékenykedik. Az intézményes diakónia 20.682 emberhez jutott el 2023-ban. A diakóniai alapítványnak 9 fiókja, 77 munkapontja működik 22 városban és 205 faluban. Az otthoni házibeteggondozás 160 fizetett alkalmazottal és 64 önkéntessel történik, az idősotthonok programhelyein 350 alkalmazott és 200 önkéntes tevékenykedik. A mentőmisszió közül az alkoholmentő misszió és a függőségeket segítő misszió lát el feladatokat. Lassan ugyan, de beindult a romamisszió tevékenységének szolgálata is, Makkai Péternek köszönhetően pedig már istentiszteleteket is tartanak. A belmissziót erősító alkalmakat segítve az elmúlt évben 924 presbiteri felkészítőt tartottak, 369 más belmissziós rendezvényt, 1594 gyermeket vittek táborba, 1029 ifjú vett részt konferencián, továbbá 1611 vallásos ünnepélyt tartottak és 2316 alkalommal szeretetvendégséget. A cserkészmozgalom az egyházkerületen belül csak szórványosan észlelhető, alig 153 tagot számlál.  

A plenáris ülést a közigazgatási, gazdasági, tanügyi, külügyi és diakóniai ügyosztályok jelentései, majd a további intézmények és szövetségek jelentései és az időközben beérkezett ügyek megtárgyalásai zárták. A közgyűlés úgy döntött, hogy az eredeti javaslattal ellentétben, teljesen bojkottálja a GEKE (Protestáns Egyházak Európai Közössége) nagyszebeni gyűlését, mivel a gyűlésre olyan szövegjavaslatot készítettek elő, amely teljes mértékben ellentétes azzal, amit az egyházkerület és maga az Erdélyi Református Egyházkerület képvisel.