Egyházkerületi közgyűlés Marosvásárhelyen
Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Marosvásárhelyi Református Kollégium épületének dísztermében tartotta éves közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület július 7-én. A közgyűlés végén Kató Béla püspök Pro Bono Ecclesiae-díjat adott át Brendus Rékának, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága főosztályvezetőjének.
Az esemény Kolumbán Vilmos püspökhelyettes áhítatával kezdődött, aki az 1Tim 1, 12-20 verseit olvasta. Benedek Zsolt, a Marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója köszöntő beszédében kiemelte, az iskola épületei nem újulhattak volna meg az egyházkerület támogatása nélkül. Az elmúlt iskolai tanévben sikerült bölcsőde épületet avatniuk, épül az elemi iskola is, ezeken kívül még sok egyéb terv befejezése és megvalósítása van kilátásba helyezve. A díszterem bejáratánál levő bibliai igét idézve – „Keressétek először Istennek országát és az Ő dicsőségét!” – hozzátette, a legszebb dolog, ami az iskolai falai között történhet, hogy azok a gyerekek, akik oda járnak, mindenekelőtt Isten országát keressék, ezért igyekeznek arra nevelni őket, hogy a keresztény értékrendszert megtartsák. Ennek megvalósulásához nagyban hozzájárul az Erdélyi Református Egyházkerület tevékenysége.
Hajdú Zoltán, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója történelmi pillanatnak nevezte e napot, hiszen az iskola dísztermében még nem került sor közgyűlésre. Ugyanakkor felidézett egy másik történelmi eseményt: 2019. szeptember 14-én lett része az iskola a református oktatási rendszernek, amelynek számos előnyét sorolta fel.
Számbavétel és a gyűlés határozatképességének megállapítása után a püspöki és missziói jelentés következett, majd a bizottságok jelentései kerültek napirendi pontra.
Kató Béla püspök jelentését a 2022-es év és 2023-as közgyűlés mottójával, az Ézs 40, 25-31 verseivel indította. „Az egyházkerületi közgyűlés minden évben számomra olyan, mint egy határállomás” – fogalmazott a püspök. Hozzátette, az élet minden területén érezzük lehetőségeink határait, befogadó és felfogó képességeinknek is határa van, de tehetségünk és türelmünk is véges, sőt, az időnk is korlátozott. Néha ezeket elfogadjuk, máskor azonban kétségbeesetten elgondolkodunk azon, van-e értelme tovább küzdenünk? A felolvasott igében a próféta azonban arra kér, tekintsünk fel a magasba, vegyük észre a másfajta valóságot is. A püspök felidézte az elmúlt év ünnepeit, gyülekezéseit, amelyek mind azt mutatják, hogy népünk mennyire keresi a kapaszkodókat.
A püspök arra is rámutatott, ma mindenki csak a szépet és jót mutatja magáról, a negatív dolgok rejtve maradnak. Ezúttal az elmúlt év negatív tapasztalatait is számba vette. Felidézte, a tavalyi közgyűlésen jelentette be, hogy elkészült a bánffyhunyadi óvoda, amit a Kalotaszegi Magyar Napokon át is adtak, majd engedélyt kaptak az új gimnázium építésére is, aminek elhelyezték az új alapkövét. Ezután azonban a városi tanács megtagadta a magyar óvoda átvételét, és csak akkor lett volna hajlandó finanszírozni, ha vegyes tanrendűvé alakítják. Így az óvoda ebben az esztendőben üresen áll. Hogy ezt a problémát megoldják, magánóvodaként készülnek elindítani, várhatóan ősszel fog elindulni a tanítás az épületben. Ezt a projektet segítve az egyházkerület 3 évre magára vállalta az óvoda fenntartási költségeit. Végül az iskola építésének nem kezdhettek neki, mivel kétséges, hogy kapnának-e működési engedélyt. A rossz tapasztalatokon túl a jóból is kijutott, átadták a kovásznai óvodát, valamint a Kolozsvár belvárosában, a Farkas utcai templommal átellenben található napközit is. Ugyanakkor befejeződött a Sepsiszentgyörgyi Református Kollégium elemi iskolájának kibővítése is, amit pünkösd első napján adhattak át.
Az anyaországi szolgáltatások döntő hányadát közszolgálati célokra fordították, és közoktatási intézményeket újítottak fel – tájékoztatott a püspök. Az elmúlt évben átadhatták a gyűlés helyszínéül szolgáló Református Kollégium épületét is, amelyben a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, illetve a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium is működik, mivel utóbbi elveszítette önálló iskolai státuszát. Ugyancsak Marosvásárhelyen elhelyezték az új elemi iskola épületét is, amelyet az év végéig szeretnének befejezni. Ebben az évben készülnek átadni a dési elemi iskolát, valamint egy kolozsvári bölcsődét és az aranyosgyéresi napközi otthont is. Jövő évre tervezik a székelyudvarhelyi új iskolaközpont átadását, a Székelyudvarhelyi Református Diákotthon, illetve a tordai Jósika Miklós Gimnázium új sportcsarnokának átadását is. Az ajtoni családsegítő központ átadása a tavalyi év egyik legfontosabb projektje volt – emelte ki a püspök. Ez segít a nagyvárosokba betelepedett, szétszórt családokat egyesíteni. Anyaországi támogatással az egyházkerület fiatal családok számára felépített 21 házat, amelyet birtokba is vett 21 házaspár, 41 gyermekkel együtt. Elkészült ugyanakkor a marosvásárhelyi bölcsőde épülete is.
A gyerekek létszámát tekintve, főleg a vidéki településeken, a helyzet tragikus – hangsúlyozta a püspök. Nem fölösleges-e akkor ennyi új intézményt létrehozni? – tette fel a kérdést. Rávilágított, bár a vidéki ifjúság létszáma csökken, sok esetben ezek a fiatalok a városokban telepednek le, vagy a szülők maguk döntenek városi intézmények mellett, így a városi iskolák biztosan megtelnek.
Az elmúlt évben csupán egy új templomot adtak át, a Bálványosváraljához tartozó Bátony szórványgyülekezetének templomát. Nyárádszentbenedeken és Csekelakán új templom épül, amelyet év végéig szeretnének felszentelni. A püspök elmondta, az elmúlt évben közel 80 gyülekezetben, számtalan hálaadó ünnepségen szolgált, a legtöbb ünnep a felújított templomokért zajlott, de az utolsó egyházmegyei székházat is átadták Désen, a közösségépítés lehetőségét szolgálva ezzel. Ugyanakkor a Marosi és Maros-Mezőségi egyházmegyék felújított székháza, a Teleki-ház is átadásra került. A legmegindítóbb templomátadás Marosnémetiben volt, elevenítette fel a püspök, ahol már nincsenek hívek, de a szórványgyülekezetek megfogadták, évente eljárnak a templomot élettel megtölteni. A templomok, iskolák felújítása, építése mellett a szeretetszolgálatra is hangsúlyt fordítottak, Sepsiszentgyörgyön pünkösdkor átadták a Szilvássy Carola idősgondozó otthont, a segesvári idősotthon is szinte teljesen elkészült, illetve a kolozsvári idősotthon átépítésén és kibővítésén is dolgoznak.
Újra elkezdődött a generális vizitációk sorozata: az egyházkerület elöljárói minden egyházmegyében meglátogatnak egy-egy gyülekezetet, majd a kiértékelésre az egyházmegye minden lelkipásztorát meghívták. Kató Béla szomorúságát fejezte ki, amiért az elmúlt két év alatt – amíg a vizitációkat szüneteltették – romlott a szórvány helyzete, Dél-Erdélyben járva a legtöbb helyen nemcsak az iskolák, az óvodák tűntek el, a házasságok szinte mind vegyesek, a gyermekek 98 %-a nem lesz református. A lelkipásztorok úgy tudnának segíteni e helyzeten, mutatott rá, ha rábeszélnék a szülőket, hogy gyerekeiket engedjék a legközelebbi szórvány kollégiumba. Sajnálatos, hogy a magyar református egyház el fogja veszíteni a kapcsolatot azokkal, akik nem fogják megérteni az igehirdetéseket. A gyülekezetek anyagilag rendben vannak a magyar és román kormány hozzájárulásának köszönhetően, az anyagiak megléte azonban nem minden – hívta fel a figyelmet a püspök. Kijelentette, a lelkészképzés feljavítása érdekében jövő héten egy rendkívüli konferenciára kerül sor, ahol a Kárpát-Medence teológiai tanárai, valamint az egyházkerület vezetői közösen tanácskoznak a teológiai oktatás megújításáról, egységesítéséről. Év végén presbiter választások lesznek a gyülekezetekben. A püspök egy másik gondra hívta fel a figyelmet: tudomására jutott, hogy a lelkipásztorok nyugati mintára külön liturgiát állítanak össze, ami azonban nem helyes, hiszen a református egyház közössége identitásközösség is, jó lenne ezt megőrizni.
A 2022-es évben véget ért egy korszak, – zárta jelentését a püspök, ma a háború hatása alatt kell éljünk, ami bár a szomszédban zajlik, ránk is kivetül. „Egyházunk olyan keretet biztosít a túlélésre, amelyet fontos megtartani”, ezek betartására kérte a közgyűlés tagjait. Józanságot, bölcsességet, testvériséget és szeretetet kért mindenkitől az elkövetkező időszak megvalósításaihoz.
Szegedi László Tamás generális direktor a Luk 20, 9-15 példázatát olvasva vonatkoztatta azt a mai egyházra, amely ugyanúgy számot kell adjon az Úrnak, mint ahogyan a szőlősgazdának tették egykor: „Egyházkerületünk 837 anya-, leány-, társ-, missziói- és szórványgyülekezeteiben az Úr szolgái tudják, hogy számon kéretik évente a munka gyümölcse és termése.” A generális direktor ismertette a legújabb lélekszám adatokat: a 2022-es év létszámapadást eredményezett, az egyházmegyei összesítés szerint 2022. december 31-én az EREK 263.765 lelket számlált, ami az elmúlt évhez képest 4014 fővel való apadást jelent. Ezt az apadást a következő tényezők határozzák meg: 2022-ben 5684 embert temettek, 336 személy kitért az egyházból, 410 pedig külföldre költözött. Ezzel szemben 3100 volt a keresztelések száma és 242 személy tért be az egyházba. Az ortodox egyház erőszakos egyházpolitikájára rámutatva kifejtette, nagy létszámú közösségek térnek ki az egyházból, mivel a vegyes házasságok során kötelezik a református felet az ortodox vallásra való áttérésre. Ha pedig egy vegyes házasság miatt ortodox temetőben végzett szertartásra kerülne sor, a református lelkészt ebből kihagyják, be sem engedik a kapun.
A családok létszáma 2022. december 31-én 131.451 volt, amelyből egyező vallású 57.945, vegyes vallású 31.559 volt, az özvegyek száma 26.532, míg az egyedülállóké 15.402 volt. A családok összetétele azt tükrözi, hogy a református nép nagy arányban él más felekezetű testvérekkel. Ezen családok sem maradtak háttérbe, a generális direktor beszámolása alapján román nyelvű tájékoztató könyvet adtak ki a más nyelven beszélő reformátusoknak. Mint elmondta, az özvegyek és egyedülállók felé is lépéseket kell tenni, hiszen az egyedüllét a legnagyobb ellenség. Az idősgondozás egy külön tudomány – hangsúlyozta, háláját fejezte ki mindazoknak, akik idősotthonokat működtetnek. Beszámolások szerint ezekre egyre nagyobb igény lenne. A 15.402 harminc éven felüli egyedül élő személy jelenléte egyházunkban azt igazolja, fejtette ki, hogy nagyon sokan nem akarják vállalni a családi léttel együttjáró életmódot. 2022-ben 1367 pár tett fogadalmat, amelyből 714 egyező, 659 nem egyező vallású pár volt.
Romániai magyarságunk a 2021-es népszámlálási adatok szerint 1.200.151 fő, 1930-ban 1.423.000 főt számlált a magyar közösség, de legtöbben 1977-ben voltunk. A számadatokat összevetve a református népünk a romániai magyarajkú lakossága körében a legnagyobb vallású felekezet 58, 14%-al, egyházkerületünk „legreformátusabb” közigazgatási megyéje pedig Fehér megye 77,10%-al. A világjárvány okozta gondokat még mindig nem heverte ki az egyház, a templomba járók aránya 10,80%.
A jelentések szerint az elmúlt évben összesen 12.198 bibliaórát tartottak, ám ezek iránt sem elégséges az érdeklődés. Az egyház ifjúsági élete nehéz terület, mivel az ifjúságot a legnehezebb megszólítani. Az IKE 3.108 bejegyzett taggal rendelkezik, Zeteváralján pedig lehetőségük nyílik összegyűlni az egyház táborozóhelyén. A vallásórás korú gyermekek 32,61%-a jár csupán vallásórára. Emlékeztetve a vallásoktatókat a generális direktor kifejtette, az iskolai vallásoktatás 1990 óta Isten kegyelmi ajándéka. Az egyházi újságok olvasótábora nem sokat javult az elmúlt időben, fejtette ki, ez a szám 4.544. A Marosvásárhelyen megjelenő Mária és Márta Magazin, illetve a Mai ige bibliaolvasó kalauz fontosságát hangsúlyozta a generális direktor. A Nőszövetség 2022-ben 6546 tagot számlált, tevékenységük Erdély legsikeresebb belmissziós mozgalmának nevezhető. A Presbiteri Szövetség taglétszáma 2858. A diakóniai bizottságokban 830 ember tevékenykedik. 2022. január 1-től az Igazgatótanács Központi Hivatalában változások történtek: a Közigazgatási és a Tanügyi Osztály egy vezetés alatt működik, előtte a diakóniai és a külügyi osztály egyesült.
A plenáris ülés végén az Erdélyi Református Egyházkerület nevében Kató Béla püspök Brendus Rékának, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága főosztályvezetőjének átadta a Pro Bono Ecclesiae kitüntetést, ezzel köszönve meg a főosztályvezető egyházának nyújtott segítségét. „Réka nagyenyedi és a Bethlen Gábor Kollégiumban érettségizett, később az anyaországban talált munkát, de a szíve örökre Erdélyé maradt. Így azt a feladatot, amit reábíztak, nem csupán kötelességből végezte, hanem teljes szívvel és lélekkel” – fogalmazott a püspök, az anyaország határon túli magyarságának támogatásaira utalva.