A testi-lelki egészségre fektette a hangsúlyt az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség idei találkozóján. Közel kétszáz lelkipásztor gyűlt össze Szovátán október 16–17-én, hogy megvitassák az egyházzal, szolgálatukkal kapcsolatos aktuális kérdéseket, de kikapcsolódás, előadások és – az idei témára hangolódva – Medve-tó körüli szaladás is szerepelt a programban.

A nyitó áhítatot Balogh Gyöngyvér kórházlelkész tartotta a találkozó jeligéje alapján: „Szeretett testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek.” (3Jn 2) Felhívta a szolgatársak figyelmét arra, hogy egészségünk illékony, törékeny, sokszor mégsem kíméljük, hiszen egészségesen nem érezzük az igében elhangzott kívánság valódi súlyát. A testem és lelkem is a szeretet ajándéka. Ez a legmegbízhatóbb kiindulópont: Isten szeretetből alkotott engem, az ő ajándéka vagyok, és ennek tudatában kell viszonyulnom testemhez és lelkemhez – hangsúlyozta a lelkipásztor, majd hozzátette: a valódi egészség ott kezdődik el, hogy az ember, Istenhez hasonlóan, szeretettel viszonyuljon önmagához, „karban tartsa”, átölelje magát.

A továbbiakban Beke Boróka lelkészértekezleti elnök köszöntötte az egybegyűlteket. „Addig, amíg nem mi szenvedünk, talán nem lehet elégszer hálát adni Istennek a magunk még meglévő egészségéért, átélt gyógyulásainkért, fájdalommentes napjainkért. Pedig a fájdalom nem ellenségünk, hanem egy drága eszköz, amivel Isten valamire figyelmeztet. A fájdalom jelzi, hogy valahol valami megsérült vagy meggyengült a szervezetünkben, és oda kell figyelni, pihentetni, kezelni kell, hogy nagyobb baj ne legyen” – mondta el, arra kérve a szolgatársakat, hogy rohanó mindennapjaikban vigyázzanak egészségükre, lelki egyensúlyukra, hiszen sokszor a rengeteg munka, kimerültség, stressz okozza a legnagyobb gondokat. Az évente megrendezett lelkészértekezleten vérnyomás- és vércukormérést szerveznek, de felhívják a figyelmet a szűrővizsgálatok szükségességére, bátorítják a véradást, a kikapcsolódást, illetve idén először szaladást is rendeztek a Medve-tó körül.

A délután folyamán Kató Béla püspök fórumbeszélgetésen vázolta az egyházkerület aktuális gondjait, kezdeményezéseit, válaszolt a lelkipásztorok kérdéseire. Elmondta: „a mai helyzetünkre leginkább az jellemző, hogy rendkívül nehéz tájékozódni és döntéseket hozni, az elmúlt tíz évet azonban úgy élhettük meg, hogy lehetőségeink kinyíltak.” Úgy véli, az erdélyi reformátusság fennmaradásának elsődleges feltétele, hogy számbelileg elegendően maradjunk intézményrendszerünk, közösségeink fenntartásához – ez a jelenlegi stratégia célja is. A lélekszám folyamatos csökkenésével egyre nehezebbé válik a meglevő struktúrát fenntartani, ezért is kell minden cselekedetünkkel az önfenntartást szolgálnunk – hangzott el. A püspök hangsúlyozta, hogy értelmetlen lenne csupán az építkezésekkel, javításokkal foglalkozni. Minden gyülekezetnek ki kell vennie a részét a misszióból, helyi lehetőségeik szerint szervezve tevékenységeiket. Ehhez a lelkipásztorok támogatást kérhetnek, de a központ nem dönthet egy egységes missziói stratégiáról.

Az egészség megóvásának gondját az egyházmegyékre bízná, hiszen a lelkipásztorok munkáltatóiként nekik kellene az évi vizsgálatokat elvégeztetni. Ez ügyben a lelkészértekezlet is léphetne, pályázhatna. A kórházlelkészek állapotáról elmondta: állami alkalmazottak, de az egyház is igyekszik a törvényesség keretein belül anyagiakkal támogatni őket. A lelkipásztorok azonban nem mellőzhetik gyülekezetük betegjeinek látogatását a kórházakban a kórházlelkész jelenléte ellenére sem. A vallástanárok helyzete szintén gondokat okoz sok településen, a kis létszámú magyar közösségekben összevont tanítás folyik, sok tanár anyagi helyzete, alkalmazása pedig megoldásra szorul. Újabb probléma azonban, hogy egyes közösségekben kimaradnak a gyülekezeti vallásórák, a lelkipásztorok nem egészítik ki az iskolai foglalkozást. Javaslat született hosszabb vakációs bibliahetek szervezésére, hiszen a szülők keresik a lehetőségeket a nyári foglalkozásokra, a gyülekezetek programjain pedig jó kezekben lennének a gyerekek. Kató Béla úgy véli, a jövő egyházának alapjait a jelenben rakjuk le, így a gyerekekkel való foglalkozás nélkül idővel eltűnhetnek a gyülekezetek.

Szóba került a lelkipásztorok bioetikai kérdésekben való véleménynyilvánítása is: szükséges az állásfoglalás, főleg ha a hívek is érdeklődnek, viszont a lelkészeknek szem előtt kell tartaniuk, hogy szavaikkal az egyházat képviselik, és véleményük egész közösségeket befolyásolhat. Gyenge János, az egyházkerület személyzeti ügyosztályának vezetője a kántorok helyzetéről tájékoztatta a jelenlevőket. Jelenleg hivatalosan 143 kántora van a gyülekezeteknek, emellett sok helyen akadnak kántorjelöltek, azonban nagy szükség lenne a képzésükre, újabbak bevonzására. A tanácsos arra biztatta a lelkipásztorokat, hogy a gyülekezetek lehetőségük szerint saját tagjaik közül képezzenek ki kántorokat. A továbbiakban adminisztrációs kérdések sorát vitatták meg a résztvevők, majd Kató Béla bejelentette, hogy jövőre a magyar református egység napját Marosvásárhelyen rendezik meg a várban és Vártemplomban május 23–24-én, ez alkalomból pedig egyszerre száz felújított templom átadását tervezik.

Az est folyamán a Yael Group képviselői, illetve Szalai Viktor idegenvezető mutattak be lehetőségeket izraeli zarándoklatokra, majd a Misztrál zenekar tagjai tartottak zenés áhítatot Gyöngyöt az embernek címmel.

A találkozó második napján Tordai Árpád a Lk 17,11–19 alapján tartott áhítatot. A tíz leprás meggyógyulásának történetében a hangsúly nem a gyógyuláson, hanem annak következményén van. Ma is sokszor elnapoljuk a köszönetmondást – mutatott rá a lelkipásztor: Isten az első, akihez fordulunk a nyomorúságban, azonban utolsó a hálaadáskor. Elvárjuk a kegyelmet, mert ingyen van, gyógyulásunkkor pedig úgy véljük, hogy Isten tette a dolgát, elvégezte, ami elvárható tőle. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy maga a gyógyulás vezet el a hálátlansághoz. Jézus azonban gyógyításaikor minőségi többletet ad, és amíg nem jutunk el a dicsőítéshez, hálaadáshoz, a gyógyulás sem következhet be igazán. Az áhítat keretében a jelenlevők megemlékeztek a 2016 óta elhunyt szolgatársakra.

Dr. Marjovszky Tibor az egészség és gyógyulástörténetek bibliai értelmezéséről tartott előadást. Először is tisztázta: nem szabad a mai mentálhigiénés elméleteinket visszavetíteni a Bibliára. A betegség az Ószövetségben nem úgy indul, hogy meghatározzák a fogalmát – mutatott rá az előadó, majd a teremtéstörténet refrénjét emelte ki: látta Isten, hogy jó. Jó az, ami megfelel az Istentől kapott elrendeltetésének, nem érzelemről vagy esztétikumról van szó. Amikor ez az egyensúly felborul, akkor jelenik meg a betegség – azaz megsérül az Istennel való tökéletes kapcsolat. Jób könyvét említette példaként: Jób barátai szerint ha szeret Isten, egészséges vagy, ez a kijelentés azonban egyáltalán nem állja meg a helyét (gondoljunk akár a testi vagy egyéb fogyatékkal születőkre, akiket az Ószövetség idején megvetettek, ma azonban teljes életet élhetnek).

A lelkipásztor lelki egészsége címmel dr. Kovács Réka pszichológus tartott előadást. Összefoglalta, milyen a jó lelkész a mai emberek szemében: prédikátor, hittanító, kommunikációs szakember, szociális munkás, gazdasági szakember, építész, kertész, tolmács, mókamester és még rengeteg terület szakértője. Ezért is fontos a lelkészi hivatás választásakor az önismeret, hiszen a lelkészi pályával szembeni túlzott elvárások akadályozhatják ezt. A pszichológus a lelki egészségre ható negatív tényezőkként a következőket emelte ki: a lelkészi szerep túlnövése, a családi és hivatási szerepek ütközése, esetleg szerephiány, az élet valamely területének mellőzése (pl. családra nem jut idő). A munkában felgyűlő feszültség rátevődhet a családtagokra, de az idealizált elvárásoknak is nagy veszélye lehet, emellett gyors kiégéshez vezethetnek a nárcisztikus törekvések. Mindezeket ellensúlyozzák a pozitív tényezők: az Istennel való kapcsolat, ima, elmélyülés, bibliaolvasás, jó párkapcsolat, családi támasz, támogató közösség, önazonos és hiteles élet. Kovács Réka a lelki egészség ismérveit is felsorolta: hatékony valóságészlelés, a viselkedés akaratlagos szabályozásának képessége, érzelemmel teli kapcsolatok kialakítása és fenntartása, megfelelő önértékelés, önelfogadás, alkotóképesség, az élet örömteliségének átélése. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a lelki egészségmegőrzés napi feladat: figyelni kell az elegendő alvásra, táplálkozásra, kapcsolataink ápolására, a stressz kezelésére, a prioritások felállítására. A szégyen, bűntudat, gyűlölet rombolnak – ezért fontos elengedni, megbocsátani a magam lelki egészségéért.

A testi egészség megtartásáról dr. Kovács Judit aneszteziológus, intenzív terápiás orvos tartott előadást. Úgy véli, az Isten által tökéletesre épített testünkben akkor romlik meg az egyensúly, ha nem vigyázunk rá. A környezet, a társadalom is káros hatással lehet szervezetünkre, nemcsak a fizikai, hanem szellemi tartalommal is – gondoljunk csak a rengeteg negatív töltetű hírre vagy az interneten terjedő téves információkra. A nem megfelelő táplálkozás anyagcsere-betegségekhez, cukorbetegséghez vezethet, de szívbetegség, immungyengeség, rák, idegrendszeri megbetegedések is kialakulhatnak. Leginkább a finomított cukrok, környezetből bevitt mérgező anyagok, szteroidok, stresszhormonok okozhatnak érrendszeri betegségeket, de a szedentarizmus, a mozgás hiánya, a kevés friss levegő is rendkívül káros hatású lehet. Sokszor mi okozzuk saját megbetegedésünket azzal, hogy túl sokat dolgozunk, és mindenben a tökéletességre törekszünk. Kovács Judit kifejtette: a lelki, érzelmi hatásokra is figyelni kell, hiszen ugyanolyan veszélyekkel járhatnak, mint a fizikai hatások. Napjaink nagy gondja a burnout, kiégés, amely egyre több embert érint: testi-szellemi kimerüléshez vezethet, ami a betegségeket is hozza maga után. De egészséges életmóddal, környezettudatossággal, lelki egyensúllyal megelőzhetőek a betegségek. Fontos, hogy ne a divatdiétákra, hanem saját testünkre hallgassunk. A szakember elmesélte munkája során szerzett tapasztalatait a hit erejéről: a hívő ember, aki bizalommal fordul Istenhez és orvosához, szinte minden esetben felépül.

Az eseményt záró úrvacsorás istentiszteleten Papp Béni Zsombor hirdette az igét a Lk 5,17–25 alapján. A béna embert Jézushoz cipelő barátai lelkileg egészséges emberek voltak, ez pedig a szolgáló szeretetben nyilvánult meg – fejtette ki a lelkipásztor. Lelki egészségük abban is megnyilvánult, hogy önmagukat sem kímélve segítettek társukon, illetve hogy közösségben, csapatban dolgoztak, összetartottak, és nem adták fel a tömeg láttán sem. Hitük Jézusra is inspiráló hatással volt. Ebből is meglátszik, hogy ha hittel, szeretettel, lelki egészségben élünk itt lent, akkor az isteni gondviselés is elérkezik.

Berekméri Gabriella

Fotó: Kiss Gábor, Berekméri Gabriella