Kolozsváron tartott kétnapos dicsőítő műhelyt keresztyén zenekaroknak az IKE március 26–27-én. A találkozót első alkalommal rendezték meg azzal a céllal, hogy a résztvevő fiatalok fejlődjenek zeneileg és dicsőítés szempontjából, és válaszokat kapjanak kérdéseikre a témával kapcsolatosan. A műhely tanulságos kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen Thoma László lelkipásztor, dicsőítő zenész és Draskóczy Lídia dicsőítő zenész osztotta meg gondolatait.

A hétvégi program fontos része volt a közös zenélés. 📷 Mihály Dávid

Öt zenekar – a kolozsvári Laudate és FIKE Band, a marosvásárhelyi MiFIKE Band, a szászrégeni Sófár és a Válts irányt! Band – tagjai vettek részt a hétvégi képzésen. Az alábbiakban Friederi Evelyne, a FIKE Band tagjának beszámolóját olvashatjuk az eseményről:

„Amikor pár hónapja értesültem a dicsőítésről szóló kurzusról, amelyet a Sófár pár tagja készült megtartani, gondolkodás nélkül igent mondtam rá, hiszen annak ellenére, hogy több éve aktívan tagja vagyok különböző dicsőítő csapatoknak, eddig sosem volt még lehetőségem részleteiben látni azt, hogy mi is ez valójában. Már az is különleges élmény volt, hogy személyesen találkozhattam Thoma Lacival és Draskóczy Lidivel, akik, mint a Sófár dicsőítő csapat tagjai, több dicsőítő tábort is szerveztek, illetve részt vettek ezeken. A hétvége során rengeteg beszélgetésben volt részünk, melyek révén Laciékat is közelebbről megismerhettük, és bőven volt helye a személyes kérdéseinknek is, melyeket a különböző zenecsapatok aktuálisnak találtak saját munkásságukban, vagy tanácsot keresve próbáltak, próbáltunk esetleges hibás berögződésekre javítási lehetőséget találni.

A résztvevők megoszthatták tapasztalataikat, feltehették kérdéseiket. 📷 Mihály Dávid

Rendkívül tetszettek a szombati nap tevékenységei: délelőtt inkább az ismerkedésre, valamint arra fektettük a hangsúlyt, hogy a dicsőítő műfaj létjogosultságáról, miértjéről és hogyanjáról, illetve annak jelenlétéről az életünkben beszélgessünk. A délutáni tömbben nagyon kreatív feladatot kaptunk: egy olyan dal feldolgozásával kellett minden zenecsapatnak foglalkoznia, amely vagy ismeretlen volt számára, vagy nem dolgozták fel azelőtt, majd ezt be kellett mutatni a többi csapatnak. Annak ellenére, hogy idő szempontjából nem volt sok ideje senkinek zenei bravúrt alkotni, a közös éneklés feltöltő esélyt adott arra, hogy belelássunk különböző csapatok dinamikájába, és abba, hogy ők ezt a feladatot hogy értelmezték és végezték el.

Négy dicsőítő zenekar tagjai vettek részt a képzésen. 📷 Mihály Dávid

Körbejártuk a dicsőítés témakörét, és temérdek tippet kaptunk arra vonatkozóan, hogy technikailag mitől lesz egy dicsőítő alkalom jobb. Igaz ugyan, hogy ezek sokszor apró részletek, de befolyásolják az egész alkalom minőségét. Jó élmény volt jobban megismerni és időt tölteni a más csapatokban játszó zenészekkel. Csodálatos volt megélni, hogy különbözőségeink ellenére a zene és Isten iránti szeretetünk így összegyűjtött minket. A szombat esti dicsőítés sokunk számára feledhetetlen maradt, hiszen olyan jó volt ott lenni, mindenki a saját tálentumával, mintha egyek lettünk volna. Azt tettük, amit mindenki a saját gyülekezetében önkétes alapon vállalt, de itt csak Isten dicsérete adott  értelmet mindennek.

A másnapi kerekasztal-beszélgetés is rendkívül izgalmas volt. A beszélgetés nyitott volt mások számára is, akik betekintést szerettek volna nyerni ebbe a világba. Az i-re a pontot a vasárnapi FIKE-istentisztelet tette fel: mindazt, ami a hétvége során elhangzott, gyakorlatba is ültethettük. Különös kiváltságnak éltem meg, hogy együtt zenélhettünk Draskóczy Lídiával – hatalmas motivációt adott ez, amint mindannyian magunkkal vihetünk. Nehéz szavakba önteni ezt a sokszínű érzelemfelhőt, amit a hétvége maga után hagyott. Izgatottan várom ennek folytatását és a közös programokat is a jövőre nézve.”