Bibliaolvasó nap a Kárpát-medencében
A Kárpát-medence magyar református közösségei idén számos programmal készülnek a reformáció 500. évfordulójának ünneplésére. Az eseménysorozat megnyitóját január 31-én Debrecenben tartották. A város református kollégiuma, amely folyamatos működésével a mintegy fél évezredes református oktatás jelképévé vált, erre a napra a Kárpát-medence református iskolái körében Bibliaolvasó Napot szervezett. Ennek keretében az említett napon a délelőtti órákban Kárpát-medence-szerte 76 református tanintézményben diákok és tanárok együtt olvasták a Szentírás szövegét.
A kezdeményezés minden iskola diákságát igyekezett megmozgatni, és a gyerekekben tudatosítani, hogy a reformáció egyik óriási vívmánya az anyanyelven való tanulás volt. A 16. század végétől a legtöbb nyomdai termék a bibliafordítás, bibliamagyarázat, énekeskönyv, a hitigazságokat tárgyaló katekizmus vagy más keresztyén szellemű tankönyv volt. A biblikus műveltség a társadalom egészét, a közerkölcsöt, a kultúrát, sőt még a gazdaságot és a politikát is átformálta. A reformáció nyomán megerősödő olvasási kultúra és a biblikus műveltség így vált egész Európa közös örökségévé.
A bibliaolvasó napon a kezdeményezők körlevelet küldtek a tanintézetek diákjainak, amelyben hangsúlyozzák, hogy az akció „szeretné ráirányítani a figyelmet a bibliaolvasás és ezen túl általában az olvasás – sőt leginkább a közösségben történő hangos olvasás – ma is megtapasztalható lelki és szellemi áldásaira. A hagyomány szerint Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 26-szor olvasta végig a Szentírást, I. Rákóczi György az Ószövetséget 13-szor, az Újszövetséget pedig 32-szer olvasta el”. Nemzeti Himnuszunkban Kölcsey az ószövetségi próféták hangján idézi meg a magyar nép zivataros századait: „Haj, de bűneink miatt gyúlt harag kebledben”, s ugyanitt a költő a zsoltáros lelkületével kéri Istent, hogy „jó kedv”-e „bőséggel” áradjon a magyar nép felé. A Biblia hatása ezen kívül olyan kiváló magyar gondolkodók alkotásaiban ismerhető fel, mint Szenczi Molnár Albert, Arany János, Munkácsy Mihály, Ady Endre, Babits Mihály vagy Kodály Zoltán.
A 76 Kárpát-medencei oktatási intézmény között szerepelt a Kolozsvári Református Kollégium is: Péter Csaba vallástanár megnyitóját követően Gáll Sándor tanügyi tanácsos szólt az egybegyűltekhez, majd dr. Székely Árpád igazgató-karnagy vezetésével az iskola kórusa szolgált, ezt követően a 9-12. osztályos tanulók az iskolának kijelölt bibliai részeket olvasták fel a díszteremben.
Somogyi Botond