Kegyesség és/vagy reprezentáció. Erdély református öröksége címmel jelent meg az Erdélyi Református Múzeumi Kiadványok első kötete, amely az intézmény ugyanezen nevű 2017-es kiállításának katalógusa. A könyvbemutatót a Kolozsvári Magyar Napok programjaként rendezték meg csütörtökön, augusztus 19-én.

A könyvbemutató része volt a Kolozsvári Magyar Napok programjának. 📷 Berekméri Gabriella

Ritka eset Erdélyben, hogy egy kiállításnak ilyen részletes katalógusa is készüljön – vezette be ismertetőjét dr. Kovács Zsolt, hozzátéve, hogy dicséretes az erdélyi történelmi egyházak igyekezete a művészeti örökségük felmérését illetően. A reformáció 500. évfordulójára készült kiállítás 36 gyülekezet értékes klenódiumait, textíliáit, levéltári iratait, régi köteteit mutatta be.

Egyházunk sokszínű örökségét mutatja be az Erdélyi Református Múzeum kiállítása

A kiállítás anyagát magában foglaló kötet szerkesztője dr. Kovács Mária-Márta, aki szerző is egyben dr. Tamás Iringó, dr. Tóth Levente és dr. Ősz Sándor Előd mellett. Tudományos munkatársakként dr. Buzogány Dezső és dr. Sipos Gábor járult hozzá a könyv létrejöttéhez, emellett az Erdélyi Református Egyházkerület levéltára, a Magyar Nemzeti Múzeum és a kolozsvári Történelmi Múzeum is szerepet kapott.

A kötetet dr. Kovács Zsolt ismertette. 📷 Berekméri Gabriella

A szerzők gazdag emlékanyagot tárnak fel, összegyűjtik az írott forrásokat, a szövegek mögött nagy levéltári kutatómunka van. Sok esetben először olvashatunk szakszerű leírást egy-egy tárgyról, sőt némelyek érdekes története detektívregénybe illene – mondta el Kovács Zsolt a kiadványról. A katalógusban találunk ötvöstárgyakat, óntárgyakat, török textíliákat, szőnyegeket, leltárakat, iskolai jegyzőkönyvet, anyakönyvet és teáskannát is. Kovács Zsolt szerint önálló tanulmányok csírái találhatóak meg külön-külön a tárgyakban.

A katalógusban látványos fényképeken is megcsodálhatjuk a tárgyakat. 📷 Berekméri Gabriella

A katalógus Kató Béla püspök ajánlásával indul, amelyben az adakozás jelentőségéről, a hívő ember Istennel ápolt kapcsolatáról ír. Az előszót a kiállítás mentora, Buzogány Dezső jegyzi, ismertetve a kutatások előzményeit, a gyülekezetek örökségének feltérképezését, a munkacsoport alakulását és a múzeum létrejöttének körülményeit. A továbbiakban a kiállítás koncepcióját Kovács Mária-Márta foglalja össze: kiemeli a kegyes patrónusok szerepét, és magyarázza a kegyesség és reprezentáció fogalmait.

Kovács Mária-Márta (bal) megköszönte az egyházkerület támogatását és a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont munkáját. 📷 Berekméri Gabriella

A kötet fejezeteiben a szerzők bemutatják a római katolikus örökséget (megtartott középkori tárgyak); a Terjeszkedő egyház fejezetben a gyülekezetek 17. századi szerveződéséről, a tipikus tárgytípusok kialakulásáról olvashatunk; a Vigyázó egyház fejezet a főurak szerepét mutatja be a 18. században, kitérve a kéregető vagy gyűjtőutak jelenségére; az Építkező egyház fejezet pedig a 19. századi templomépítésekről, a gyülekezetek virágzó időszakáról ír, amikor az egyházi ingóságok köre is átalakul. Külön fejezetet kap Kolozsvár és Marosvásárhely kiemelkedő öröksége, majd a kötet utolsó nagy egysége a patrónusok támogatását ismerteti: a nagyobb családok mellett, mint a Bánffy, Bethlen vagy Teleki, megjelenik a csulai Csulai család, a malomvízi Kendeffy család, a tancsi Földvári család, a losonci Bánffy család, a bethleni Bethlen család, a széki Teleki család, és egy fejezetet az udvari papságnak szánnak.

A kötet a sajtóközpont könyvesboltjában vásárolható meg. 📷 Berekméri Gabriella

A katalógust gazdag irodalomjegyzék, valamint helynév- és személynévmutató zárja. Az igényes grafikai megjelenésért Ferenczy Botond és Tamás Iringó, a képszerkesztésért Biszak Szabolcs felelt. A kötetet az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja adta ki, felelős vezető Dávid Zoltán, műszaki szerkesztő Sütő Ferenc, olvasószerkesztő Rostás-Péter Emese.