Nagy sikere volt az első alkalommal megszervezett ajtoni kézműves gyermektábornak, ahol közel harminc apróság gyűlt össze a múlt hét folyamán, de a környező településekről és Kolozsvárról egyaránt érkező szülők is aktívan, szeretettel kapcsolódtak be a programokba. A tábort vasárnap, július 23-án ünnepi istentisztelettel zárták.

Gyerekzsivaj töltötte be az ajtoni református templom és parókia udvarát az elmúlt héten, szerdától vasárnapig, ahol a szülők is újra gyerekké válva, a kicsikkel együtt élvezhették a változatos programot. Reménnyel töltötte el a szervezőket, résztvevőket és külső szemlélőket egyaránt, hogy a csupán 82 lelkes gyülekezetben, egy elöregedő közösségben közel harminc gyermek gyűlt össze táborozni. Vitus-Bulbuk István helyi lelkipásztor, szevező a záró istentiszteleten a 133. zsoltárral köszöntötte az egybegyűlteket, majd Dávid és Góliát történetét állítva párhuzamként, felhívta a figyelmet arra, hogy nekik is sikerült a lehetetlent – a fogyatkozást, elöregedést, közömbösséget – legyőzniük, amikor ennyi gyermeket és lelkes szülőt sikerült összegyűjteniük a táborra. A lelkipásztor köszönetet mondott a gyülekezet segítőkész tagjainak odaadó munkájukért, a finom ebédekért és aktív bekapcsolódásért.

A tábor ideje alatt az ismerkedés, csapatépítő játékok mellett minden napra jutott valamilyen kézműves foglalkozás is – a nemezelés, fafaragás, gyöngyfűzés, pajzskészítés, festés, rajzolás mind népszerű elfoglaltságnak bizonyultak, de a vízipisztolycsata, számháború, traktoros kirándulás és falmászás is nagy élmény volt a kicsiknek és felnőtteknek egyaránt. A csapat kastélyt álmodott magának, amelyet fel is építettek szénabálákból, de szénasárkány is született, amely a harcos gyerkőcök méltó ellenfelévé vált. A napi programot imával, énekléssel indították és zárták, az elfoglaltságok mellett pedig jutott idő arra is, hogy a gyerekek szabadon játszhassanak, barátkozzanak, belakják a teret. Az egyik anyuka közreműködésével románul is tanultak, cukorkát nyerve jutalmul minden elsajátított kifejezésért.

A tábor családias hangulatának, a gyerekek és szülők közvetlenségének, nyitottságának köszönhetően egynapi részvétel után is jókedvvel és szeretettel telve térhettünk haza, az ajtoni közösség pedig bebizonyította, hogy van jövője. A tábor létrejöttét a Bethlen Gábor Alap támogatta.

Berekméri Gabriella