Székelyföldi régiós nőszövetségi találkozó

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium díszterme adott otthont annak a székelyföldi régiós nőszövetségi konferenciának, amelyen öt egyházmegye gyülekezeteinek nőszövetségi tagjai képviseltették magukat. A találkozó központi témáját a Vizsolyi Biblia adta, amelynek idén tartjuk kiadásának 425. évfordulóját. A mintegy 250 résztvevő a székelyudvarhelyi, kézdi-orbai, erdővidéki, sepsi és brassói egyházmegyék 54 gyülekezetéből sereglett össze, hogy a találkozás és a kellemesen eltöltött együttlét mellett olyan előadásokat is meghallgassanak, amelyek közelebb visznek a Biblia megértéséhez, és segítenek abban, hogy az Ige ma is élővé váljon a keresztyén ember életében.

A konferencia istentisztelettel kezdődött, amelyen Igét hirdetett a Jak. 1,22-24 és 2 Pét. 1,5-7 alapján Molnár Helén sajószentandrási lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének alelnöke. Igehirdetésében kihangsúlyozta a Szentírás naponkénti olvasásának fontosságát, ugyanis enélkül Isten nem ismerhető meg, az ember távol marad tőle. A keresztyén ember felelőssége, hogy meglátszódjék az életén, hogy Krisztushoz tartozik. És az Ige segít abban, hogy jobb emberek legyünk, és olyan kincseket fedezzünk fel magunkban, amelyeket eddig nem is ismertünk. „A Szentírás azért van, hogy használjuk, hogy ott legyen a kezünkben. Jézus a testté lett Ige, aki azt mondja magáról, hogy ő az élet kenyere. És amilyen fontos a mindennapi kenyér az ember számára, épp olyan fontos a mindennapi Ige, amely nem engedi, hogy gyűlölködjünk, irigykedjünk, hanem emlékeztet arra, hogy Krisztus nem erre tanított minket, hanem arra, hogy szeretetben vezessünk másokat is a fény, az igazság felé.” – emelte ki az igehirdető lelkipásztor.

Az istentiszteletet követően Tóth Anna lelkész, a házigazda Sepsi Református Egyházmegye Nőszövetségének elnöke köszöntötte a jelenlevőket megköszönve a sepsiszentgyörgyi-szemerjai gyülekezet asszonyainak szolgálatát, a szervezésben és a találkozó lebonyolításában nyújtott segítségüket. Incze Zsolt György esperes pedig köszöntésében azt húzta alá, hogy elsősorban nem köszönteni akarja a nőszövetségi tagokat, hanem inkább köszönetet mondani mindenkinek a saját gyülekezetében végzett szolgálatáért.

Az istentiszteletet követően dr. Kolumbán Vilmos teológiai tanár tartott egyháztörténeti előadást Károli Gáspár és a Vizsolyi Biblia címmel. Történelmi visszatekintésében kiemelte a reformáció korszakalkotó szerepét, amely az anyanyelvű istentiszteletek bevezetésében, valamint a hitélet megélésében az ember személyes felelősségének előtérbe helyezésében nyilvánult meg. Kitért a magyar reformáció kezdeteire is, hogy miként terjedtek a Kárpát-medencében is a reformáció eszméi egyrészt a külföldön tanuló peregrinusok, másrészt pedig a kereskedők közvetítésével, akik üzleti célból könyveket „importáltak” az országba. Miután röviden felvázolta a magyar bibliafordító reformátorok munkásságát, részleteiben is ismertette Károli Gáspár életútját, valamint a Vizsolyi Biblia kiadásának körülményeit. A hallgatóság megismerhette nemcsak a fordítási, hanem a nyomtatási munkafolyamatot is, hiszen az előadó érdekes nyomdatechnikai részletekkel is szolgált. „A Vizsolyi Biblia felbecsülhetetlen eszmei értéket hordoz. Károli Gáspár bibliafordítása nyomán egy könyvben magyar nyelven olvashatóvá vált a teljes Szentírás, és ugyanakkor hozzájárult a magyar irodalmi nyelv kialakulásához is. Nem véletlen, hogy azóta is minden magyar protestáns felekezet ezt a fordítást használja.” – foglalta össze Kolumbán Vilmos a Vizsolyi Biblia jelentőségét.

Előadásába bevonva a hallgatóságot és sokszor derűt csalva az arcokra, Müller Lóránd fotosmartonosi lelkész olyan érdekességekről beszélt, amelyek egyrészt fellelhetők a Bibliában, másrészt pedig kevésbé ismertek a Bibliáról. A Biblia ugyanis a „legek” könyve. – hangsúlyozta az előadó. A legtöbb példányban eladott könyv, kb. 3 milliárd példányban kelt el, tehát igazi „bestseller”, és ugyanakkor a legtöbb nyelvre lefordított könyv, hiszen több mint 2000 nyelvre fordították már le. Az is kiderült, hogy a legsúlyosabb Biblia 547 kg-t nyom, és egy Los Angeles-i asztalos készítette fából, a legkisebb nyomtatott Biblia viszont alig 4,5 cm hosszú, 3 cm széles és 2 cm vastag. De tartalmában is hordoz kuriózumokat, hiszen olyan könyv is található benne, amelyben nem fordul elő Isten neve. A résztvevők többek között azt is megtudhatták, hogy melyik a Biblia legrövidebb verse, legkevesebb mondatot tartalmazó könyve, illetve hogy az interneten leginkább keresett verse a Filippi 4,6.

Végül Orbán Lajos kovásznai-vajnafalvi lelkész tartott előadást arról, hogy a nyomtatott Ige, habár az embertől függetlenül is Isten Igéje, miként válik mégis személyessé, miként lesz az írott Ige élő Igévé. Hogyan történik az, hogy sokszor az olvasónak az az érzése, hogy semmit sem ért belőle, máskor viszont az a benyomása, mintha kizárólag neki személyesen íródott volna egy-egy igeszakasz. Továbbá kitért a Biblia keletkezését illetően a Szentlélektől való ihletettségére és az ember eszközi szerepére. „A Bibliának célja van, a Biblia útmutatás az életre. Nem maga a Biblia, hanem a benne levő Krisztus és az ő szeretete a fontos. A Szentírást úgy kell olvasni, hogy az nem csupán régi bölcseletek hordozója, hanem amely által Isten ma is szól hozzánk.” – hangsúlyozta az előadó.

A konferencia végén Borsos Melinda, az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöke üdvözölte a jelenlevőket, megköszönte a szervezők munkáját és ismertette azokat a programokat, amelyek a közeljövőben a Nőszövetség szervezésében fognak sorra kerülni, kiemelve a bonyhai családi napot, amelyre nemcsak az asszonyokat, hanem családtagjaikat is szeretettel várják.

Szöveg és fotó: Sánta Imre, Sepsi Református Egyházmegye