Várakozáson felüli volt a jelenlét a 2017. május 6-án, szombaton megszervezett Székelyföldi Regionális Nőszövetségi találkozón

Mintegy 500 -an vettek részt az öt egyházmegye református nőszövetségeit egybegyűjtő találkozón, melynek a kézdivásárhelyi egyházközség tágas, gyönyörű temploma adott helyet. A Sepsi-, Székelyudvarhelyi-, Kézdi-Orbai-, Erdővidéki-, Brassói Református Egyházmegyékből érkező asszonyok sokasága ellepte a templom előtti teret, ahol a tíz órakor kezdődő regisztráció után a beszélgető, ismerkedő, vagy régi ismerősökkel találkozó vendégek és házigazdák szinte megtöltötték a templom padjait. Egy ilyen nagyságú rendezvény szervezése mögött óriási munka, odafigyelés, összefogás és idő áll. A vendégfogadó egyházmegye nőszövetségei remekül eleget tettek feladatuknak, sokszor erő feletti munkával biztosítva azt, hogy a megugrott részvétel ellenére se legyen fennakadás sem az ellátásban, sem a minden egyes résztvevő számára gondosan, kézzel készített ajándék: levendulával töltött aprócska párna elkészítésében és szétosztásában.

A 11 órától kezdődő istentiszteleten Beke Boróka karatnai lelkipásztor hirdette Isten igéjét a Luk. 18, 35-43. versek alapján, három fontos üzenetre híva fel a figyelmet: a boldogság, a „testi, lelki révbe jutás” eléréséhez úgy az isteni csodára, közeledésre, mint az emberi válaszra szükség van, az úton ki kell tartani és kell  egy olyan szeretetközösség, ahol az emberek odafigyelnek egymásra.

Istentiszteletet követően az egybegyűlteket Tóth Anna, a Székelyföldi Régiós Egyházmegyék Nőszövetségi Elnöke köszöntötte, aki örömmel említette meg, hogy a reformáció 500. évfordulóján 500-an érezték fontosnak jelen lenni ezen a találkozón. Programismertetés után Németh Zsuzsanna, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye Nőszövetségi elnöknője köszöntött. Nagytiszteletű Balogh Zoltán esperes úr megköszönte a szervezők részéről a rengeteg munkát és áldozatot, „hogy ma itt mindenki otthon érezze magát”.

Borsos Melinda, az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségi elnöknője kihangsúlyozta az idei év vezérgondolatát, mi szerint azokat az utakat kell megmutatni, melyek a hitben járásban segítenek. Az elnök asszony Márai Sándortól idézve zárta gondolatait : ”Az utaknak értelmük van, de ezt csak utolsó pillanatban értjük meg, közvetlenül a cél előtt.”

Beder Imre, kézdivásárhelyi lelkipásztor az édesanyákról szólva kiemelte, „hogy egy családban fény van, vagy sötétség, az elsősorban az anyák dolga”. Fényt kell szétosztanunk a világban és közösségeinkben.

A résztvevő egyházmegyék nőszövetségeinek vezetői köszöntötték az egybegyűlteket, majd meglepetésként a sokak által ismert és kedvelt Cickom együttes mosolygós, életvidám lányai énekétől teltek meg a szívek örömmel és mosoly ragyogott fel az arcokon.

Szünetben a helyi nőszövetségek asszonyai által szeretettel sütött finomságok, kávé, tea mellett kézműves vásár várta az érdeklődőket. Szünet után a felfrissült, vidáman nevetgélő, beszélgető „nagy család” Bartos Károly kézdivásárhelyi iskolalelkész lebilincselő előadására- Isteni vezetés és emberi tévutak- visszavonult a templomba. Az előadás utat mutatott, mert mi, emberek sokszor eltévedünk, nem csak fizikailag, hanem sokszor lelkileg is. Hogy lehet megtudni, hogy mit akar Isten? –kérdést járta körbe az előadó, ismertetve, hogy két típusú „vezetés” van, az egyik az egyszerű, megérzés alapú,ami ritka ,kegyelmi állapotot feltételez, a másik az, amikor minden pillanatban azt tartjuk szem előtt, hogy Krisztus mit tenne a helyünkben.

Előadás után a Székelytamásfalvi Férfikórus 5 dala töltötte meg a templomot, felemelő befejezéseképp a tartalmas, lélekmelengető együttlétnek. Németh Zsuzsanna zárószavaiban megköszönte a segítséget mindazoknak, akik támogatták a rendezvényt, majd a résztvevők a Rózsa, illetve a Bujdosó vendéglőkben ebédeltek. Soli deo gloria! Egyedül Istené a dicsőség!

B.E.

Forrás: Székely Hírmondó