Az eddig egyházi érettségiként ismert egyházi záróvizsgára is hatással volt a koronavírus miatt fennálló szükségállapot. A tanév végéhez közeledve, tekintettel az egészségügyi vészhelyzetre az a döntés született, hogy a végzős diákok egy dolgozatot és egy esszét nyújtsanak be, elkerülve így a személyes érintkezéseket.

Teljesen átalakult az egyházi záróvizsga idén. A világjárvány miatt szükség volt a gyors alkalmazkodásra, de amúgy is időszerű volt az átalakítás – mondta el Gáll Sándor egyházkerületi tanügyi előadó. Idén az érintett diákoknak egy 10-15 oldalas szakdolgozatot, illetve egy megadott témában megírt 2-4 oldalas esszét kellett leadniuk. A két írás és az elmúlt három és fél év átlaga adja majd a záróvizsga végső jegyét. A dolgozatok május 5-ig, az esszék május 12-ig érkeztek be az illetékes tanárokhoz, végső eredményhirdetés pedig 18-án lesz.

Az új módszer egységesítést is jelent, hiszen ezelőtt minden kollégium másként vizsgáztatta a tanulóit: a dolgozatírás mellett bibliaismereti, egyháztörténeti és hitvallási kérdésekből szóbeliztek, helyenként énektudásukat is figyelembe vették. „A megelőző két évben mindegyik kollégiumban részt vettem az egyházi érettségin, megbeszéltük, hogy egységesíteni kellene a vizsgát, új arculatot adni neki – ezért változott meg az elnevezése is. Olyan szempontból is újra kellett és kell gondolni a rendszert, hogy az egyszerű vizsgaélménynél többel maradjanak a diákok, a kézhez kapott oklevélre nagyobb megbecsüléssel tekintsenek” – fejtette ki Gáll Sándor. Jelenleg a megszerzett oklevél eszmei értéke mellett arra jogosítja fel a fiatalokat, hogy egyháztagként a saját felekezetük szerinti gyülekezetben a presbitériumnak, egyháztanácsnak, lelkipásztornak, gyülekezeti diakónusnak, kántornak és vallástanárnak segítségére legyenek. Lehet, hogy ez így kevésnek tűnik, viszont volt már példa arra, hogy külföldi egyházi intézménybe, diakóniai munkára meghirdetett versenyvizsgán előnyben részesült az oklevelet felmutató volt refis diák – tette hozzá a tanügyi előadó.

Az esszék témái a húsvéthoz kötődtek. A diákok öt tétel közül választhattak:

• Jézussal a szent asztalnál (Lk 22,7–23)
• „Te is közülük való vagy!” vagy „Nem voltam elég erős.” (Lk 22,54–62)
• Emlékeztetni és emlékezni (Lk 24,1–12)
• „Erre megnyílt a szemük és felismerték őt” vagy „Velünk jött az úton” (Lk 24,13–35)
• „Boldogok, akik nem látnak és hisznek” (Jn 20,24–29)

Az oktatás hirtelen átalakulása az iskolalelkészeket is új kihívások elé állította. Bartos Károly Kézdivásárhelyről, Márton Előd Marosvásárhelyről, Kiss-Cserei Zoltán Kolozsvárról, Egyed Júlia Sepsiszentgyörgyről, Juhász Zoltán pedig Székelyudvarhelyről küldte be a központi hivatalba a diákok írásait. Az iskolalelkészek elmondták, a karantén ideje alatt is igyekeztek tartani a kapcsolatot a diákokkal, legyen szó az áhítatok online közvetítéséről, írásbeli elküldéséről, az igei üzenet kreatív illusztrációjáról, virtuális feleltetésekről, de úgy vélik, kár, hogy elmarad az élő, szemtől szemben zajló vizsgázás, dolgozatbemutatás élménye. A Kolozsvári Református Kollégiumban például – őrizve a hagyományt – nemcsak a teológiai, hanem a természettudomány osztály diákjai is szakdolgozatot írtak, mindenki jelentkezett a záróvizsgára, és az öt tanintézmény más felekezetű diákjai is gond nélkül teljesítették a kitűzött feladatokat.

Berekméri Gabriella

Fotó: Kiss Gábor