A vallás és turizmus kapcsolatáról beszélgettek a harmadik alkalommal megszervezett Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján című turizmus-konferencián a marosvásárhelyi Kultúrpalotában szeptember 25-én. A Hogyan találkozhat vallás és turizmus Székelyföldön? című kerekasztal beszélgetésen Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Fehér Attila, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház főtanácsos-esperese és Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és Mini Erdély Park ügyvezető igazgatója osztotta meg véleményét a témát illetően. A beszélgetést Szontágh Szabolcs, a Nemzeti Vallásturisztikai Tanács főtitkára moderálta.

Mi az egyház szerepe a vallásturizmusban? – a bevezető kérdésre adott válaszában Kolumbán Vilmos József püspök hangsúlyozta, bár épületeink, amelyek nagyrészt paraszt-gótikus stílusban épültek, értékben nem feltétlenül érnek fel az európai nagyvárosok dómjaihoz, más szakrális épületeihez, nekünk másban vannak az erősségeink. Mivel sokszínű felekezetű Erdélyről beszélünk, egy-egy településen akár négy templom is állhat, ami egyedülálló sajátosságot ad az erdélyi együttélésnek – emelte ki. A több évszázados együttélési hagyománnyal pedig Európa tanítómesterei is lehetnénk – fűzte hozzá.

Kolumbán Vilmos József püspök szerint a vallásturizmus Erdélyben attól egyedi, hogy élő gyülekezetek templomait lehet megtekinteni. 📸 Kiss Gábor

A püspök személyes tapasztalatát megosztva elmondta, Bölönben szolgált lelkészként, ahol évszázadokon át olyan hagyomány élt, hogy ha az egyik felekezet temetése vasárnapra esett, a másik nem tartott külön istentiszteletet, hanem részt vett a másik eseményén. Mindezt úgy, hogy egyik a Szentháromságot vallotta, a másik pedig tagadta. Ilyen példát Európában máshol nem találunk, Erdélyben viszont ez élő valóság. „Értékeink tehát az együttélésben gyökereznek – abban, amivel Európa csupán a 20. században kezdett komolyabban foglalkozni, amikor létrejött az Ökumenikus Világszervezet vagy az Egyházak Világtanácsa. Ugyanakkor, másik fontos forrása a vallásturizmusnak az, hogy templomaink élő helyek, amelyekben istentiszteletek zajlanak, amely szokás Európában egyre inkább eltűnik.”

Értékek átadása

Kovács István unitárius püspök Erdélyt az unitáriusok Mekkájának nevezve elmondta, igyekeznek az ide látogató unitáriusoknak megmutatni felbecsülhetetlen értékeiket, nemcsak a vallásukat, de a kultúrájukat is bemutatva. „Ez kicsit olyan, mint a misszió, amikor ugyanis turisták érkeznek, nem a tárgyi vonatkozású szellemi értékekre kíváncsiak, hanem arra az életre, ami ezt összehozta. Óriási lehetőség rejlik ebben – kapcsolat, hitépítés, de gazdasági bevétel is – amivel eddig nem éltünk, de egyre inkább előtérbe kerül.” Fehér Attila esperes bár egyetértett az értékek átadásának gondolatával, kétségeit fejezte ki a gazdasági profitszerzést illetően. Úgy véli, az evangélikus egyház szenvedett legtöbbet a trianoni döntés után, igazi műemléktemplomuk bár nincs, de egész Erdélyben igyekeznek jelen lenni azon kevés gyülekezetek által, akik még működnek.

A kerekasztal beszélgetésen a három protestáns felekezet képviselői mellett turisztikai szakember is részt vett. 📸 Kiss Gábor

Az elhangzottakra reagálva Fazakas Szabolcs projektjüket „az erdélyi műemléktemplomok reklámfilmjének” nevezte, amellyel igyekeznek bemutatni Erdély hagyományait, kultúráját. „Úgy gondolom, van tartalom a vallásturizmushoz, de még sokat kell tegyünk ahhoz, hogy virágzóan működjön. A legendák fontosak, Erdélyben nagyon sok csodálatos történet van, amiket nem használunk. Ezeket igyekszünk összegyűjteni és átadni. Készítettünk vallásos tematikájú feldolgozásokat is, például a csíksomlyói Szűzanyáról, ami után a gyerekek másképp viszonyultak a helyhez, személyesen akarták látni a kegyszobrot. Hiszem azt, hogy lehet vallásturizmust építeni, de ne felejtsük el a legendáinkat!”

Az egyház helyzete a vallásturizmusban

„Jelenlegi feladtunk feltérképezni a megmutathatót.” – fogalmazott Kovács István unitárius püspök. Elmondta, nemrégiben létrehoztak egy úgynevezett vállalkozást, amellyel külföldi csoportoknak szerveznek Erdély szerte turistaútvonalakat az unitárius egyháztörténetre felépítve. Fehér Attila bevallása szerint nem sokat foglalkoztak a vallásturizmussal, jelenlegi tevékenységük próba fázisában van, tanulási folyamatnak tekintik. Mint ismertette, a kolozsvári evangélikus templom homlokzatán levő Pietati feliratot használták „brandként”, hogy megmutassák a templom értékeit. Ennek egy honlapot is létrehoztak, ahol a templom belsejét lehet virtuálisan megtekinteni. A református egyház kapcsán Kolumbán Vilmos püspök a Szent László-freskók történetét emelte ki. Mint mondta, korábban kevesebb mint tíz ilyen freskóról volt említés, ám az elmúlt évek templomfelújításai során egyre több ilyen freskó került napvilágra, amelyeket idővel igyekeznek bemutatni és közkinccsé tenni. Emellett számos más, késő középkori freskó is előkerült, amelyek hasonló célt szolgálnak – tette hozzá. Ismertette, az egyházon belül az utóbbi húsz évben szakemberekkel közösen művészettörténeti felméréseket végeztek, így mára letisztázódott, mely elemeket, tárgyakat, történeteket kell megmutatniuk. Hiszen minden templomnak, az adott régió településének megvan a maga értéke építészetében, szőtteseiben, történelmi tárgyaiban. Sok esetben pedig a templom értékén túl a mellette álló haranglábnak is saját története van, ami az ácsmunka 15-16. századi remekét őrzi. Tanácsként az egyházi vezetőknek Fazakas Szabolcs hozzátette, az önmaguk hiteles bemutatásának egyik alapfeltétele az élmény átadása; nem elég a száraz információ közlése, valami érdekességet is meg kell mutatni. Ezt az elvet követik a Mini Erdély Park működtetése során is, mondta el, ahol minden évben valami új élménnyel várják a látogatókat.