A Jelenések könyvéből kiragadott mozzanatokat ábrázol Gy. Szabó Béla neves grafikus 22 fametszetből álló sorozata, amelyet Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében tekinthetnek meg november 17-ig az érdeklődők. A kiállítást október 19-én nyitották meg. A műveket a hagyaték őrzője, Ferenczy Miklós nyugalmazott esperes az Erdélyi Református Egyházkerületnek adományozta, a kiállítás lejártával pedig a püspöki hivatal tanácstermében kapnak helyet.

Gy. Szabó Béla 22 kiállított fametszete a Jelenések könyvének 22 fejezetéből ragad ki egy-egy képek vagy villanást, sugárzó illusztrációkban sorakoztatja fel Isten akaratának kinyilatkoztatását, az Úr ígéretének beteljesedését, Krisztus teljes győzelméről téve tanúbizonyságot. A metszeteket album formájában is kiadták, Apocalypse címen, ebben megjelenik a művész önarcképe is.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a kiállítás megnyitóján elmondta, a tárlat visszaemlékeztet a metszetek születésének korára, amikor az egyházkerület csupán két könyvet adhatott ki, azokat is cenzúrázva. „A művész azt mondta el képeiben, amit akkor leírni nem lehetett. A fába vésett művekkel olyat alkotott, amit se kiadni, se elmondani nem lehetett, ő viszont üzent általa” – hangsúlyozta a püspök. A képeket elfogadva elmondta, a metszetsorozat a püspöki hivatal tanácstermében iránymutató és emlékeztető lesz a látogatók számára.

Mile Lajos főkonzul az eseményen elmondta, a kiállítás a reformáció 500. évfordulójára emlékező rendezvénysorozatba illeszkedik. A Biblia világából merít ötletek jelentősen hatottak a képzőművészetre, ez látszik meg Gy. Szabó munkáin is, hiszen a képeken megjelenő látomások a végső kérdéseket feszegetik, létértelmezési művészi kísérletek. „A magányos ember alkotói küzdelmét szemlélhetjük, ahogy megkísérli a megtalálni vívódásaira a válaszokat” – méltatta a tárlatot a főkonzul.

Ferenczy Miklós nyugalmazott kolozsvári esperes, a Gy. Szabó hagyaték őrzője rámutatott: a kiállításnak otthont adó terem valamikor a művész galériája volt. Attól függetlenül, hogy ki állította itt ki munkáit, mindig igével nyitották azt meg. „A pályacsúcsán álló művész életének nyolcadik évtizedében, miután illusztrációk sora került ki a keze alól, magyar és más nyelveken olvasva hónapokon át kutatta, kereste a mondandók mondandóját, a Biblia könyvei között pedig megállt János bizonyságtételénél, a Jelenések könyvénél” – vezette be a grafikus világába a hallgatóságot a lelkipásztor. Kiemelte, az évszázadok folyamán ez a könyv a vigasztalás kiapadhatatlan forrásává vált, ezért egyetemes, örök érvényű üzenete van. Mit közöl Gy. Szabó sajátos látomása? – tette fel a kérdést Ferenczy Miklós. „Annyit és olyasmit, amit szavakkal alig lehet elmondani, ami csak neki adatott meg. Az emberről akart elmondani valami súlyosat, felemelőt, valami felejthetetlent. A 22 fametszeten átvonul előttünk az ember örök félelmével, örömeivel, szorongásaival, veszedelmeivel és ragyogásaival” – hangzott a válasz.

A metszeteken végignézve feltűnik a próbatétel, az intő kéz, a hétpecsét titkai, az égbe szálló lelkek, az Antikrisztus hamis prófétáival, a halál lovasai, a mennyei Jeruzsálem, az élet vize és fája. A metszetsorozat albumban való megjelenését az Erdélyi Református Egyházkerület támogatta, kiadja a Misztótfalusi Kis Miklós Református Sajtóközpont. Ferenczy Miklós köszönet mondott Kató Béla püspöknek a támogatásért, illetve Dávid Zoltánnak, a nyomda igazgatójának eredményes munkájukért.

Fotó: Kiss Gábor

Szöveg: Berekméri Gabriella