„Az Adminisztráció továbbra is prioritásként kezeli az ügyet” – írja az amerikai külügyminisztérium abban a 2013. július 9-i keltezésű válaszlevélben, amelyet annak a 21 kongresszusi képviselőnek címzett, akik június 13-án arra kérték John Kerry külügyminisztert: erőteljesen lépjen fel a román kormánynál annak érdekében, hogy az állam maradéktalanul szolgáltassa vissza a magyar egyházak 1945 után elkobzott javait.

A Thomas B. Gibbons ügyvivő külügyiminiszter-helyettes által aláírt levél nyilvánosságra hozására – a többi aláíróval való konzultáció után – most adott engedélyt a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványnak (HHRF) Andy Harris, a kezdeményezés indítványozója, a Kongresszus egyetlen magyar származású tagja. A HHRF a háttérből támogatta a törvényhozók ezirányú munkáját.

„Az amerikai kormány vezető szerepet vállalt abban, hogy arra biztassa Romániát, olyan törvénykezést léptessen életbe, amely igazságos, áttekinthető és gyors megoldást nyújt a kommunista és fasiszta hatóságok által államosított ingatlanok jogos tulajdonosai számára” – áll a State Department (amerikai külügyminisztérium) levelében.

Thomas B. Gibbons arról is tájékoztatja a 14 republikánus és 7 demokrata törvényhozóból álló csoportot, hogy idén májusban Douglas Davidson, a Holokauszt ügyekért felelős amerikai különleges megbízott Bukarestbe látogatott, hogy a témáról egyeztessen a román kormánnyal, parlamenttel és a civil szférával restitúciós folyamatról.

„Miközben a román kormány és parlament az új restitúciós jogszabályon dolgozott, amellett érveltünk, hogy a jelenlegi és bármilyen jövőbeli kerettörvény igazságosan és gyorsan rendezze az egyházak és a nemzeti kisebbségek – beleértve a Holokauszt-túlélőket és azok örököseit is – által benyújtott, régóta elbírálás alatt álló visszaszolgáltatási kérelmeket. Román partnereink arról biztosítottak, hogy nyitottak bármilyen, az érdekelt felek által benyújtott javaslatra, amely javítani képes a restitúciós jogszabályt” – fogalmaz az amerikai diplomata. Hozzáteszi: a washingtoni külügyminisztérium továbbra is figyelemmel követi a helyzetet, és amennyiben a restitúciós törvény végrehajtási rendeletei szükségessé teszik, akkor „odahatunk a javító lépések érdekében”.

Ami a Székely Mikó Református Kollégium ügyét illeti Thomas B. Gibbons leszögezi, az amerikai nagykövetség már a kezdetektől elkötelezetten figyelte a fejleményeket. „Nagykövetségünk évek óta munkakapcsolatban áll Markó Attilával, az egyik vádlottal. Markó úr köztiszteletben álló tagja a romániai magyar közösségnek és az emberi jogok megbecsült harcosa, aki több fontos funkciót is betöltött a román kormányban” – méltatja a State Department a háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselőt. Hozzáteszi: az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének munkatársai június 25-én megbeszélést folytattak Markó Attilával, és kérésére hivatalos megfigyelőként részt vettek a június 27-i legfelsőbb bírósági meghallgatáson. Tájékoztatja a kongresszusi képviselőket arról, hogy a bíróság elhalasztotta a végső döntést és október 10-re tűzte ki az ügy következő tárgyalását. „A továbbiakban is szót emelünk jogállamiságon alapuló igazságos ítélet érdekében” – bocsátotta előre .

Az amerikai külügyminisztérium ismételten leszögezi, hogy „közbenjárni a romániai egyházak és nemzeti kisebbségek – beleértve a zsidó, magyar, görög-katolikus és roma közösségeket – jogaiért az Adminisztráció kulcsfontosságú prioritását képezi”. Tájékoztatja az aggódó 21 kongresszusi képviselőt, hogy a volt bukaresti nagykövet, ennek elődje, a mostani ideiglenes ügyvivő és más magas rangú nagykövetségi munkatársak rendszeresen egyeztetnek ezekről a kérdésekről Románia magas rangú vezetőivel, beleértve a miniszterelnököt, az államfőt és a parlament két házának vezetőjét.

Az amerikai képviselőház már korábban is határozottan állást foglalt az ingatlanrestitúció mellett. 2005-ben kétharmados többséggel, ellenvetés nélkül elfogadta azt a határozati javaslatot (HRes 191), amely a kommunizmus alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgette. A kemény hangvételű politikai üzenetnek szánt 191-es határozatot a néhai Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja terjesztette be Tom Tancredo republikánus párti képviselőtársával együtt.