Az abszolutizmus évszázadai – konferencia vallási közösségekről és hatalmi struktúrákról

Az abszolutizmus évszázadai címmel szervezett konferenciát a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar Kolozsváron, a kar épületében szeptember 4-6. között. A konferencia megnyitóján Dr. Graeme Murdock, a dublini Trinity College tanára tartott előadást An English royalist in Transylvania: contexts and legacies of Isaac Basire címmel. Az előadást panelbeszélgetések és az abszolutizmust kibontó előadások követték.

A címválasztást magyarázva Gudor Botond egyetemi adjunktus, a konferencia szervezője elmondta, olyan szakmai fogalmat kerestek, amelynek a későbbiekben más formája is megjelenik, mégis találóan le tudta fedni azt, hogy az emberi gondolkodás milyen mértékben befolyásolja az emberi társadalom fejlődését, az egyház életét. „Az abszolutizmus szót a fejedelemség korára is használjuk, de a fogalom átvándorol a későbbi korokra is, a felvilágosult abszolutizmus kontextusában pedig szoros kapcsolatba kerül azokkal a politikai döntéshozókkal, akik egyházpolitikában döntöttek.”

 

Az abszolutizmus arcai

A témaválasztást illetően Gudor Botond hozzátette, annak is adtak esélyt, aki a világháborúk időszakáról, a közel-keleti helyzetről, az ottani egyházak elnyomásáról kívánt szólni, de a kommunizmus éveinek totalitárius rendszereit is egyfajta abszolutizmus megnyilvánulásnak tekintették. Így az előadások témái a fejedelemség korától kezdve, a 15. századi felvilágosult abszolutizmuson és a felekezeti problémákon át, egészen a 20. század üldözéseiig terjedtek, de a mezőgazdasági, környezetvédelem problémákat is érintették. Szó esett többek között I. Apafi Mihály fejedelem harmincéves uralmának felekezeti arculatáról, de a több generáción átívelő Zoványi család története is terítékre került. Bemutatták a barcasági csángók történetét, majd Cseszkó Gyula orvosi missziójának tragikus sorsát, illetve Forró Imre református teológus pályáját és megfigyelésének történetét is tárgyalták. Kielemezték ugyanakkor egy sajátos káté teológiai-ideológiai hátterét, illetve az egyházi és állami sajtócenzúra viszonyát a felvilágosodás-kori Magyar Királyságban, de bemutatták a katolikus egyház viszonyát a Katonai Határőrvidék székelyföldi szervezésében is.

📸 Pilbáth Kincső

„A szubjektivizmusnak is helyet adtunk, én nagyapám politikai üldözését mutattam be, de a magyarországi lelkészek hollandiai élete és megfigyelése is bemutatásra került. Úgy gondolom, hogy a fogalom széles palettáját engedte meg annak a szemléletmódnak, hogy egy uralkodó, aki magát kiemelkedőnek látja, hogyan tud hatásos lenni a társadalomra, jó vagy akár rossz szempontból is. Mindezek mellett nem magyar pedagógusokkal is foglalkoztunk, Basire Isaac itteni és angliai életét a protestantizmus nagy ismerőjeként Graeme Murdock írországi professzor helyezte kontextusba.” – folytatta. Hozzátette, jó volt újra találkozni egy olyan személlyel, aki az egyház hírnevét viszi – ami nagyon fontos, hiszen a világban sokszor nem magunk miatt ismernek, hanem mert a tudományos életben egy-egy professzor megszereti a nyelvünket, ezzel nemzetközi szintre emeli a történetünket, kiegészítve azzal a tudással, amit tud.

📸 Pilbáth Kincső

„Célunk az volt, hogy a különféle témakörökben jártas szakemberek találkozhassanak, ismerkedjenek, társadalmat és egyházat építsenek Isten dicsőségére.” A konferencián elhangzott előadásokkal igyekeznek fórumot biztosítani a különböző egyetemekről érkezőknek, segítve az intézményi kapcsolatrendszer kialakítását, a vallástanár képzést, a lelkész képzést, így ezeket igyekeznek a közeljövőben összesítve kiadni – fűzte hozzá Gudor Botond.

 

Az anglikán világ és Erdély

 

A konferencia nyitányaként a résztvevők Basire Isaac életét ismerhették meg, aki a 17. század egyik különleges alakja volt: normandiai ügyvéd fiaként született, Rotterdamban tanult, majd a La Rochelle-i kapituláció után Angliába emigrált. Egész életét áthatotta az abszolutista és royalista vízió, amelyet később Erdélybe is magával hozott. Basire következetesen az episzkopális-anglikán egyház híve volt, élesen elhatárolódva a genfi kálvinizmustól. Programjában központi helyet foglalt el az ősegyházi tanítás, istentisztelet, fegyelem és a püspöki hierarchia. Ami erdélyi kapcsolatait illeti, tudatosan érkezett Erdélybe, ahol kapcsolatba került II. Rákóczi Györggyel. 1656-ban Gyulafehérváron mutatta be a Triumviratus, avagy Kálvini/kálvinista című kötetet. Fontosnak tartotta ösztöndíjak létrehozását is a román diákok számára, hiszen meggyőződése szerint a román értelmiség képzése kulcsszerepet játszhat a keleti kereszténység jövőjének alakításában. Könyvárat is alakított, amelynek egy részét sikerült megőrizni, köztük angol és magyar nyelvű munkák is találhatók, amelyek összekötik az anglikán világot és az erdélyi környezetet. (Magyar nyelvre Szabó Éva fordította.)