Aki ide betért, annak Isten igazságát kell meghallania
Megújult a Torboszlói Református Egyházközség temploma. A Bekecs hegy árnyékában élő 121 lélekszámú gyülekezet június 11-én adott hálát az elmúlt év munkálataiért.
Kató Béla püspök az Agg 2,1-5 versei alapján hirdette Isten igéjét. A felolvasott igében Izrael egy létszámban megfogyatkozott, ellenségtől rettegő népének sorsa bontakozott ki, akiket Isten a próféta szavával megszólítva templomuk felújítására buzdított. Amikor Isten megszólít, annak mindig célja van, hangsúlyozta a püspök. Torboszló gyülekezete pedig valamiképpen meghallotta Isten szavát, a templomuk felújításával pedig meghozott egy döntést, amivel vállalta Krisztus követését. Az a kevés ember, aki a gyülekezetben maradt, Istentől egy jelt kapott a maradásra, a dicsőség megőrzésére. A püspök rávilágított, mi nem vagyunk műemlék gyülekezet, mi egy élő gyülekezetet szeretnénk megtartani, akiknek élő hite van. Éppen ezért a templomnak az újjászületés helyének kell lennie, egy olyan helynek, ami táplál, ami éltet. Hozzátette, „ez a templom lehetne az igazságnak a palotája. Aki ide betér, annak Isten igazságát kell meghallania.”
Biró István, a Küküllői Református Egyházmegye esperese hangsúlyozta, lehet, hogy Torboszló messze esik sok helytől, de van egy csodálatos, győzedelmes fegyverünk, az imádság. Ezt a fohászkodást pedig meghallották azok, akik segíteni tudtak, így ez a templom megújulhatott.
Veress Zsombor egyházmegyei főgondnok beszédében elmondta, ezen az ünnepnapon a Bekecs árnyékában élő emberek igaz Istenhitével találkozhatott, ennek további megmaradására kérte Isten áldását. Ugyanakkor az elöljárók munkáira, főleg azokéra, akik a kisebb gyülekezetek hitéletét is a szívükön hordozzák.
Bíró János a gyülekezet egykori lelkipásztora az 1Pt 2,4 versével szólt az ünneplő gyülekezethez. „Amikor házat épít az ember, azt sosem lehet befejezni, mindig lesz rajta egy új repedés, valami javítandó.” Igaz ez a templomainkra is. De mi van a lelki házzal? – tette fel a kérdést a lelkipásztor. Ezek az épületek azért épülnek, újulnak meg, hogy lelki házzá növekedjenek. Ez a legnemesebb és legfontosabb cél, nyomatékosította.
Kacsó Lajos polgármester a Zsolt 127 verseit olvasva fejezte ki gondolatait: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget.” Kifejtette, a templom felújításának a tervétől egészen a munkálatokig elvégzéséig mindvégig érezték az Úr segítségét. És bár hiába kicsi, elöregedő a közösségük, az összefogás és akarat jelen van, ami a megmaradásukat biztosítja.
“Ünnepelünk és hálát adunk, mert jó az Isten, mert annyi jót tett velünk” – köszöntötte az ünneplő gyülekezetet Szász Eszter Judit helyi lelkipásztor. Mint elmondta, 2014-ben Románia Kormányának támogatásával már elvégeztek kisebb külső felújításokat, majd a magyar kormány is segítségükre sietett, így 2019-től kezdődően folytatódtak a munkálatok, illetve az évek során az idősebbek számára is sikerült kialakítaniuk egy lépcsőt a templom bejáratához. Külön köszönetét fejezte ki Kacsó Antal egykori polgármesternek, aki betartotta megfogalmazott ígéretét, és villamosította a harangokat. Végül szívből jövő háláját fejezte ki a gyülekezet minden segítő tagjának, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Az istentiszteletet a vallásórás gyerekek éneke, illetve Biró Zsolt és Nagy Éva szavalata színesítette.