Adjunk hálát akkor is, amikor látszólag nincs amiért
Az alapjától az utolsó cserépig megújult a Válaszúti Református Egyházközség temploma. A templomon korábban 2018-ban végeztek munkálatokat, amikor a templom tetőzete egy rövidzárlat miatt kigyúlt. Az új pompájában magasló épületért augusztus 6-án adtak hálát.
Kató Béla püspök az 1Kor 1, 4-6 versei alapján hirdette Isten igéjét. Mi a gyülekezet kötelessége akkor, amikor felismeri, hogy Isten különleges módon meggazdagította? – tette fel a kérdést. A felolvasott igében erre kapunk választ: mint ahogyan az apostol első szavai között ott a hálaadás, úgy a hála nekünk is életünk szerves részévé kell váljon. Adjunk hálát a társunkért, a közösségért, amelyhez tartozunk, embertársainkért, a nemzetünkért – sorolta a püspök. Az, hogy mindebbe beleszülettünk, rengeteg értéket adott az életünkbe, ezeket azonban sokszor nem vesszük észre, meglétük természetesnek tűnik. Tudjunk tehát hálát adni és megajándékozottnak érezni magunkat. Az apostol is erre figyelmeztet, arra buzdít, hogy akkor is hálát adjunk, amikor látszólag nincs amiért: a hálaadás alapja ugyanis Isten meggazdagító kegyelmében van, nem a körülmények hozzák.
A hálaadó istentiszteleten úrvacsoraosztásra is sor került.
„Ha van település Erdélyben, amely méltó tükörképe mindannak, ami az elmúlt 500 évben történt, az Válaszút, ugyanis a 17. században legalább kétszer pusztult el teljes egészében, a 19. században pedig újabb pusztulás érte” – elevenítette fel Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. De nincs olyan pusztulás, tette hozzá, amiből ne lehetne felállni. Ez az eset bizonyítja azt, emelte ki, hogy az a hely, ahol Istennek háza van, ott emberek is lesznek. A püspökhelyettes a Jn 3,17-18 verseit olvasva megjegyezte, ez a megújított templom emlékeztessen a szörnyű múltra, a jelenben legyen iránymutató, az elkövetkezőkben pedig reménysugár.
Lengyel István, a Kolozsvári Református Egyházmegye főjegyzője a Zsolt 43,3-5 verseit olvasva köszöntötte a gyülekezet tagjait. „Hisszük és valljuk, hogy Válaszúton is vannak Jézus Krisztusnak kiválasztottjai, akiket a maga vérén váltott meg és tett magáévá, igéje és Szentlelke által” – fogalmazott. Hozzátette, addig, amíg tisztán szól az ige szava, ezek a kiválasztottak jelen lesznek, amire áldását kérte.
Vajda Dezső nyugalmazott válaszúti lelkipásztor 2018. február 18-át idézte fel, amikor egy rövidzárlat következtében kigyúlt a templom mennyezete. A segítség nem maradt el, emlékezett hálásan az akkor szolgáló lelkipásztor, a közösség egy emberként fogott össze a templom megmentésének érdekében, amiért most szívből jövő háláját fejezte ki. Hozzátette, a kitartó kemény munkának következtében ma ünnepelhetünk, templomot szentelhetünk, amely már csak akkor lehet még szebb, ha a padjai telve lesznek.
Simon Előd kolozsvári konzul köszöntő beszédében Válaszút kultikus voltát emelte ki, amely – mint fogalmazott – kicsiny méretei ellenére is az erdélyi magyar közösségnek szellemi erőt jelent. A Kallós Zoltán Alapítvány oktatási és közművelődési tevékenységeit kiemelve a települést a mezőségi szórvány-magyarság megtartására hivatott szellemi központnak nevezte, ahol a megmaradás és a növekedés biztosítása a cél. Ennek megtartására buzdította Válaszút közösségét.
Rés Éva megyei tanácsos a gyülekezet közösségének azt kívánta: „töltsük meg a templomainkat, az iskoláinkat élettel, mert a nemzet hitében és kultúrájában építhetjük a jövőt.”
„Ne ki-ki a maga javát nézze, hanem mindenki a másét is” – fogalmazott Grúz István, Bonchida község alpolgármestere, az összefogásra, az együtt végzett munkálatokra reflektálva, amelyeknek köszönhetően Válaszút temploma ma új pompájában állhat.
A hálaadó istentiszteletet két fiatal éneke, illetve Lukács Ruth vallásórás fiatal szavalata színesítette, istentisztelet után a gyülekezeti házban nyílt meg Salamon Orsolya válaszúti mindennapokat ábrázoló fényképkiállítása.