A reformáció ünnepén adták át Marosvásárhelyen a Református Kollégium és Bolyai líceum felújított épületét
Nagyszabású ünnepségen adták át Marosvásárhelyen a Református Kollégium és Bolyai Farkas Elméleti Líceum felújított épületét október 31-én, a reformáció napján. 2018 óta kívül-belül teljesen megújult az iskola, a falai közt működő két tanintézmény pedig közösen igyekszik a legjobbat nyújtani a diákjainak, és a jó együttműködést követve együtt tervezi a jövőt is.
Négy és fél évnyi munka után, az alapoktól a tetőig felújítva adták át Marosvásárhelyen a két iskolának otthont adó épületet. Az ingatlan visszaperelése után a református egyház felvállalta, hogy teljesen felújítja az épületet, aminek hosszas adminisztratív folyamat és bürokratikus akadályok sora után sikerült nekifognia. A befektetés teljes összege 8 millió euró, ebből az alapoktól a falakon át a tetőig mindent felújítottak, nyílászárókat cseréltek, korszerűsítették a villany- és vízhálózatot, valamint a fűtést. Új osztálytermekkel, bútorzattal, felszereléssel és modern oktatási eszközökkel bővült az épület. Az anyagiakat Magyarország kormánya és az Erdélyi Református Egyházkerület biztosította. Az utolsó nagyobb felújítás 1956-57-ben történt az iskolán.
Az átadás a marosvásárhelyi Vártemplomban kezdődött ünnepi istentisztelettel, amelyen a reformációról emlékeztek meg az egybegyűltek. Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes a Róm 1,16–17 alapján hirdette az igét. A reformáció egy csapásra megváltoztatta Európa vallásosságát, amikor az emberek felismerték, hogy kegyelemből, hit által igazulunk meg. A reformáció felfedezte, hogy minden, amire a hívőnek szüksége van, vagyis a Szentírás mindvégig előttük volt. A reformátorok felismerték, hogy a hit megvallásának tettekben kell meglátszania: nemcsak templomokat, hanem öregotthonokat, árvaházakat és iskolákat is építettek. Így tett az erdélyi református egyház is, amikor iskolaegyházzá vált, és akkor is, amikor száz éve felismerték, hogy az iskolák fogják megtartani az egyházat és a nemzetet. Ma is így lehet megőrizni az anyanyelvet, és életet lehelni az egyre fogyatkozó erdélyi magyar közösségünkbe.
Az istentiszteleten a Református Kollégium és Bolyai Farkas Elméleti Líceum egyesített kórusa szolgált, majd az ünneplők átvonultak a felújított iskolához, ahol szalagvágás után az udvaron folytatódott az esemény. Az átvonulás alatt a Cegőtelki Református Fúvószenekart hallgathatták az egybegyűltek.
Az ünnepi köszöntők sorát Kató Béla püspök nyitotta meg. Kijelentette: az iskola 450 éves története azt üzeni, az intézményben nagy embereket kell nevelni. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy a megújult épület homlokzatán trombitáló angyal látható, amely 1718-ban került Marosvásárhelyre, miután Vásárhely befogadta az 1711-től folyamatosan bujdosó Sárospataki Kollégiumot. „A kék hátterű angyal itt a határokon túl tekintő testvéri szeretet, a befogadás, a bajba jutott hitsorsos felé kinyújtott kéz jelképe” – mondta el Kató Béla. A címert 1948 után leverték a homlokzatról, de az angyalt nem lehetett kitörölni a szívekből, így 2007-ben visszakerült a helyére. „Nemcsak maga a címer a drága örökségünk, hanem mindaz, amit jelképez: tanár és diák úgy éljen, úgy dolgozzon, úgy tanítson és tanuljon, hogy félje, dicsőítse és imádja Istent!” – hangzott el.
A továbbiakban Hajdú Zoltán, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója a hálaadás, közösség, kölcsönös tisztelet fontosságát hangsúlyozta, felidézve az elődök bátorságát, akik mindent megtettek azért, hogy a diktatórikus rendszer ne tudja elnyomni a kollégium szellemiségét. Végül a Bolyai líceum 1994-ben vállalta a református osztályok újraindítását, 2000-től a megszüntetett kollégium újra önálló tanintézmény lett, 2007-ben pedig az egyház visszakapta az épületet. „59 évig birtokolta az állam az épületet, de keveset tett megőrzéséért” – mondta el az igazgató, hangsúlyozva, hogy az épület újból teljes fénnyel világít, az intézményeket pedig Maros megye két legerősebb iskolájaként tartják számon 150 tanárával és közel 2000 diákkal.
Benedek Zsolt, a Marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója szerint nemcsak ráfért az intézményre a felújítás, hanem az épületben működő két iskola ki is érdemelte azt. „450 éven át állt és szolgált az alma mater. Hiába próbálták megtörni, megállítani, bezárni, jöhettek háborúk, járványok, az iskola mindig csak előre haladt és tovább szolgált” – tisztelgett a múlt előtt a kollégiumigazgató.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes szerint Erdély az újrakezdés és építkezés vidéke, és az iskola múltja is ezt a történetet mutatja, hiszen az elmúlt évszázadokban nemcsak elszenvedte, hanem alakította és alakítja is a történelmet. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Orbán Viktor üzenetét tolmácsolta. A miniszterelnök levelében az állt, a református óvodák és iskolák a magyar megmaradás mentsvárai.
Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy az intézménynek életre szóló kapcsolata van a reformációval, hiszen alapítása is a reformáció megszilárdulásának hajnalán történ, amikor az ősök vallották az iskoláztatás nemességét és szükségességét. Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere az iskola egykori diákjaként is kifejezte örömét az intézmény sikeréért. „Nemcsak falakat avatunk, hanem új időszámítás is indul, az oktatás világszínvonalúvá válik” – tette hozzá. A továbbiakban Sabin-Gavril Pășcan főtanfelügyelő szólt az ünneplőkhöz, majd Zsigmond Barna Pál volt bolyais diák, magyar országgyűlési képviselő hangsúlyozta az iskola örökségének jelentőségét.