Minden évben van egy hét Kisgalambfalván, ami a lelki feltöltődés jegyében zajlik. Hét nap, amikor a református templomban estéről-estére több mint száz jelenlévő hallgatja Isten igéjét, vallási hovatartozástól függetlenül. Ez az Ökumenikus Imahét. Ebben az évben február 7-14. között a kiemelkedő üzeneteket hordozó istentiszteletek mellett minden alkalommal ráadás műsorok is hozzájárultak a lélekmelengetéshez.

A kezdő és záró istentiszteletet a helyi lelkipásztor, Rátoni Botond tartotta, az imahetet körülölelő vasárnapi alkalmakon. Bevezetésként közvetítette az ezévi imahét tematikáját, amelyet a lettországi keresztények határoztak meg. A lelkipásztor a hétre való felkészítést a lelki feltámadás fontosságával kezdte, ehhez pedig kiemelt fontossággal bír az Úr útján való járás és a bűn rabságából való kiszabadulás.

„Arra kaptunk elhívást, hogy az öröm hírnökei legyünk” – tolmácsolta hálaadó igehirdetésének fő üzenetét az imahét első vendéglelkipásztora, Szász Lóránt Levente, farcádi református lelkipásztor. A kereszténység az öröm forrása, az örömhírtől mindig felüdül az ember szíve. Legfőképpen akkor van szükség arra, hogy az örömet hirdessük, ha örömtelenné válik a világ: ne csak mi magunk éljük meg, hanem adjuk tovább. Az istentisztelet után a kisgalambfalvi kórus hálaadó énekei folytatták a dicsőítést.

Kedden Budai Lajos Dániel, székelyudvarhelyi baptista lelkipásztor közvetítette Isten üzenetét. A prédikációt két kérdéskör mentén építette fel: Isten szeretetének megnyilvánulásai, illetve, hogy mit tesz velünk ez a szeretet. Az Úr a kiapadhatatlan forrása a szeretetnek, szeretetből alkotott mindenkit. Közösségi lénynek teremtett bennünket, az igaz közösségekért pedig tanúskodni kell az egység megteremtéséért. Az alkalom zárásaként a székelyudvarhelyi Baptista Fúvószenekar műsorát hallgathattuk kellő áhítattal.

Geréb László, a patakfalvi református lelkipásztor szerdán hirdette Isten igéjét. A lelkész az imahét tematikájához igazodva Isten tetteinek dicsőítésére fektette a hangsúlyt. „A megváltás a legnagyobb örömüzenet” – prédikálta a lelkész, hiszen, mint mondta, Isten örök hajlékot kínál számunkra, de a földön is csodálatos dolgokkal lát el bennünket. Aki megismeri őt, Isten meghosszabbított kezévé válik, és úgy terjesztheti az örömhírt. Molnár Melinda, újságíró Mit mondjak magának? című könyve emberi sorsokról készült riportokból ihletődött. A szerzőnő röviden ismertette könyvét és érzékeltette, miért tartja hálakönyvnek a megörökített élettörténeteket.

László Attila, Udvarhely-Szombatfalvi római katolikus plébános arra buzdította a jelenlévőket, hogy a közös jövő érdekében: szeressétek testvéreinket. Üzenete szerint ehhez változás szükségeltetik, azáltal, hogy keressük, megértjük Krisztust és azonosulunk vele. Ennek a pozitív hozadék a közelebb kerülés egymáshoz, előfeltétele a hit.  „Szeressünk együtt azzal, aki elsőként szeretett minket” – ezt közvetíti az utolsó vacsora is. A szeretet fontosságának hirdetésével egy eszményi jövőképet is előrevetített: mindennap kicsit jobban kell szeretni, keresni egymást, azt szemlélve, hogy mit tudunk még a másikért tenni. A csütörtök esti istentisztelet a kisiskolások lelkes és magával ragadó műsorával ért véget.

Pénteken Rátoni János Csaba Dedrádszéplaki református lelkész folytatta a hét üzeneteinek kifejtését. A Grádicsok énekének hangsúlyos epizódja, hogy a fogságból szabadultak könyörögtek azokért, akik bezárva maradtak. A kicsinyhitűségnek megvan az átka: sokszor fel sem tudjuk fogni, hogy Isten milyen csodásan működik a kis és a nagy dolgokban egyaránt. Gondviselése ma is észlelhető, szüntelenül közöttünk van. „Hirdessük Isten hatalmas tetteit, hiszen Ő a tenyerén tart minket” – fogalmazta meg a hét mondanivalójának intelmét a lelkipásztor. A kisgalambfalvi IKÉ-sek a helyi lelkész vezénylésével, énekekkel dicsérték Istent.

Nagy Gábor, Gógánváralján szolgáló református lelkipásztor a szombati alkalom vendéglelkésze volt. Mindennapjaink egyik felmerülő kérdésének azt tartja, hogy a saját egyéni boldogulásunk mellett felemeljük-e a hangunkat Isten ügyéért a világban. A közvetített ige olvasata szerint lehet látni jövőt a romokon is. Mindez úgy lehetséges és akkor érdemes, ha hiszünk a változásban, ismervén Isten ígéreteit. A „szolgálatban lévőkre” fontos feladat hárul: a közösségépítés fenntartása és Isten emlékeztetése. Az igehirdetés után Murzán Zoltán csodálatos énekhangjával zengett Halleluját.

A böjtfő vasárnapra való tekintettel az úrvacsoravétel és az imahetet záró gondolatok egy alkalomra kerültek. Rátoni Botond, kisgalambfalvi lelkipásztor három üzenettel és egy gondolatébresztő kérdéssel zárta az imahetet. Ahhoz, hogy mindenféle esemény értelmet nyerjen, szükség van Jézusra, aki nem akarja ráerőltetni magát senkire, de aki befogadja Őt, vele marad. Jézus célja, hogy visszavezessen minket a közösségbe. A hét alkalmai végén felmerülő kérdés, hogy lett-e igazi kapcsolatunk Istennel vagy csak utaztunk egymás mellett?

Cikk írója: Szabó Adél, Kisgalambfalvi Református Gyülekezet tagja

Fotók: Mihálydeák Antal