Gyülekezeti házzal bővült a Törökvágási Református Egyházközség tízéves Makovecz-temploma. A vasárnap, október 21-i istentiszteleten az új épületért való hálaadás mellett a templom fennállásának tizedik évfordulóját is ünnepelték az egybegyűltek. Az alkalmon a belső, lelki építkezés jelentőségét hangsúlyozták, amelynek köszönhetően továbbra is építhet és épülhet a több mint kétezer lelkes gyülekezet.

Tágas gyülekezeti házba juthat a látogató a Donát úti impozáns templom hátsó kijáratán át. A Makovecz Imre tervei alapján épült templomhoz csatolt új épületrész szintén Müller Csaba irányításával készült el, hűen őrizve a templom jellegzetes stílusát. A híveknek ezentúl gyülekezeti terem, vallásórás terem, konyha, az alagsorban ifi klub áll rendelkezésére, emellett két iroda, illetve az emeleten a parókia és több vendégszoba is helyet kapott.

Az ünnepi istentiszteleten Kató Béla püspök hirdette az igét az 1Pt 2,5 alapján. Elmondta, az utóbbi időben többször felmerült a kérdés, hogy mire való a sok építkezés, és úgy véli, felső parancsnak engedelmeskednek mindazok, akik a munkát végzik. Ez a parancs pedig nem földi hatalomtól származik. Példaként Jeremiást említette, aki az elhurcoltakat, a fogságban, kisebbségben levő népet arra biztatja, hogy építsék a várost, házasodjanak, sokasodjanak, csak el ne fogyjanak. A püspök emellett rámutatott: anyagi építkezéseink mellett lelki házzá is kell épülnünk, hiszen ha lelki tartalom nincs, elveszünk, csak a beolvadás vár. Minden építkezés alapja Jézus Krisztus kell hogy legyen, és fontos, hogy ehhez a közösség is hozzákapcsolódjon.

Az igehirdetést követően dr. Bibza Gábor, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperese, a törökvágási gyülekezet lelkipásztora a templom- és gyülekezetépítés történetét ismertette. Az egyházközség 1980-ban alakult, az első öt évben egy családi házban gyűltek össze a hívek, majd sokáig csupán egy imaházuk volt, amelyet engedély nélkül építettek egy istállóból. Rengeteg akadállyal, nehézséggel néztek szembe, amíg tíz év leforgása alatt, id. Bibza István esperes idején felépült Makovecz Imre tervei alapján a templom, a gyülekezet pedig nem kötött kompromisszumot az építkezési forma rovására, kitartóan harcoltak az eredeti tervek megtartásáért. Idén korszerű világítás került a templomba, a következőkben pedig az eredetileg elképzelt bútorzatnak kellene a helyére kerülnie. Az új gyülekezeti házat a templommal összekötve építették, felújítva a régi parókiát, kazánházat és gépházat alakítva ki. Az esperes köszönetet mondott a támogatóknak, az adakozó híveknek, Magyarország kormányának, a Makovcz Alapítványnak, az Erdélyi Református Egyházkerületnek, a Kolozs megyei és Kolozsvár városi tanácsnak, a nyugat-európai testvérgyülekezeteknek, a presbitériumnak és a bőkezű vállalkozóknak. „Isten mindig kirendeli az anyagi forrást. A legnagyobb akadályok előtt látható angyalokat, embertársakat küld” – hangzott el.

Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere köszöntőbeszédében a törökvágási gyülekezet kitartó erejét emelte ki, hiszen az építkezési terület hiánya, az anyagiak megteremtésének nehézsége, az akkori magyarellenes városvezetés mind hátráltatták a haladást. „A jövő azoké, akik mernek tervezni, és vállalják a nehézségeket” – hangsúlyozta az alpolgármester. Antal Pál a Kolozs Megyei Tanács részéről díszoklevelet adott át a gyülekezetnek, majd Dietrich Bonhoeffer gondolatával jellemezte az egyházközséget: a felelősségvállalásban leélt élet az igazi élet.

Az ünnepi alkalmon megkereszteltek két kislányt, szolgált a gyülekezet kórusa, illetve Marosán Csaba színművész, emellett a gyülekezeti házban Nemes Csaba szobrász alkotásait tekinthették meg az érdeklődők. A gyülekezeti házban emléktábla őrzi, hogy 2013–2018 között épült fel Makovecz Imre elképzelése és Müller Csaba építész tervei alapján, dr. Bibza Gábor lelkipásztor, Cseh János főgondnok és néhai Bázsa Ferenc gondnok idején.

Berekméri Gabriella

Fotó: Kiss Gábor