A haláltól az ítéletig – bemutatták Pap Géza ötödik eszkatológiai könyvét
A haláltól az ítéletig címet viseli néhai Pap Géza püspök, Kolozsvár-Felsővárosi lelkipásztor június 20-án bemutatott könyve. A szerző halála után megjelent könyvet az Erdélyi Református Múzeum kiállítóterében mutatták be, a mű az Eszkatológiai textusok sorozat ötödik kötete, amely az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával jelent meg a Misztótfalusi Kis Miklós nyomda gondozásában.
Pap Ákos, a szerző fia személyes emlékeit elevenítette fel, azokat a beszélgetéseket, amelyeken édesapjával együtt fedezték fel az igét. Pap Géza emellett a felfedezett kincsek megosztását is fontosnak tartotta. Az eszkatológiai igék kapcsán gyakran használta a kirakós képét, amelyeket egymásba is lehet erőltetni, de ő inkább türelmesen, mindegyik darabnak a saját helyét kereste. A sorozat negyedik, és a most megjelent ötödik kötete között tíz év telt el, ez azt jelzi, hogy az Isten igéjének az üzenetével való tusakodás időigényes munka.
Kató Béla püspök köszöntőjében Pap Géza szerénységét emelte ki, majd egy történettel szemléltette, hogy a néhai püspök mennyire igényes és alapos igehirdető volt, akinek prédikációi sokak számára megtartó erő voltak. Ahogy ő felkészült, példakép lehet azok számára, akik utána jönnek. A püspök szerint ez a most megjelent könyv akár tankönyv is lehetne a teológiai oktatásban, ugyanakkor egy feladatot is említett, a Pap Géza igehirdetéseinek összeszedését és sajtó alá rendezését.
Kató Szabolcs teológiai tanár elmondta, hogy Pap Géza püspök életének utolsó évében beosztott lelkészként szolgált mellette, sokat beszélgettek különböző témákról. Szemtanúja volt, hogy hogyan tisztulnak le a gondolatok, a könyv. Kató Szabolcs elmondta, hogy aki ismerte Pap Gézát, az tudta, hogy nem népszerűségért választott igehelyeket. Egy olyan témakörnek szentelte az életét, amely a világban mégis nagy népszerűségnek örvend, filmek, könyvek az angyalok, ördögök csatájával, az apokalipszissel szívesen foglalkoznak. Pap Gézának ez nem szenzációhajhászás volt, hanem azért volt fontos, amit Pál apostol így fogalmaz meg: Ha Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a mi igehirdetésünk, és hiábavaló a ti hitetek is. A feltámadás a keresztyénség középpontja. Ezért a feltámadás kérdése a „mit hiszünk” kérdése. Az igék egyik része az utolsó időkre, mint jövőbeli eseményre hivatkozik, ezzel szemben vannak olyan textusok is, amelyek arról beszélnek, hogy van mennyei templomunk Istentől. Ahogy a cím is mutatja, a haláltól a feltámadásig időintervallumról szól a könyv.
Négy nagy írásmagyarázati csoportosulást figyelhetünk meg. Az egyik szerint a lelkek a halál után pihennek, ezt az elméletet Kálvin János is cáfolta, de mindmáig jelen van a teológiában. A második magyarázati lehetőség az idő relativitásával próbálja meg feloldani ezt a kérdést, a halál után az időnélküliségbe kerülünk. Erről az időnélküliségről azonban nem beszél a Szentírás. A harmadik elmélet, a liberális teológia, Pál apostol életének az alakulásával magyarázza az ellentétet. A negyedik lehetőség egy közbevetett állapottal számol. A halál pillanatában elkezdődik egy közbevetett állapot, egy Krisztussal való szoros kötöttség, de nem az az állapot, amely az utolsó ítéletkor bekövetkezik. Ezt az utolsó elméletet vizsgálja meg a könyvben Pap Géza. A könyvbemutató során Kató Szabolcs részletesebben is beszélt a könyvben felvetett kérdésekről. Az esemény végén Oláh Mátyás Bach csellószvitjeiből adott elő részleteket.
Kiss Gábor