Népszerű az iskolatörténet a kutatók körében – egyháztörténeti konferenciát tartottak Nagyenyeden

Hetedik alkalommal rendezte meg egyháztörténeti konferenciáját a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszéke május 19–20-án. A Magyar Református Egység Napjának részeként az eseményt idén az Erdélyi Református Egyházkerület társszervezésével Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban tartották meg.

A Magyar Református Egység Napjának részeként az eseményt. 📸 Kiss Gábor

Az oktatás, tanítás, tanulás témakörei uralták az idei konferencia tematikáját, hiszen az egyházkerület 2022-t a református oktatás évének nyilvánította, megemlékezve Bethlen Gábor fejedelem 400 évvel ezelőtti iskolaalapításáról. Egy 1656-os Apáczai-idézet, „Az iskolák felettébb szükséges voltáról” adta az esemény címét, amelyen 41 előadó mutatta be kutatásait a gyulafehérvári-nagyenyedi kollégium történetének témakörében, emellett kitekintettek a Kárpát-medencei magyar református, lutheránus és unitárius iskolák, kollégiumok, valamint a jelenkori protestáns oktatás történetére is. Az előadások három szekcióban, három helyszínen zajlottak párhuzamosan.

Az esemény megnyitóján Szegedi László Tamás püspökhelyettes tartott áhítatot. 📸 Kiss Gábor

A konferencia megnyitóján Szegedi László Tamás püspökhelyettes a nagyenyedi kollégium egykori diákjaként a Zsid 10,39 verssel köszöntötte az egybegyűlteket:

„De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.”

A generális direktor felidézte, Erdély oktatási intézményeiben a helytállás, hit embereit nevelték az évszázadok alatt, akik nem hátráltak meg a nehéz történelmi időkben sem, így a múltból erőt merítve méltók lehetünk a jövőre is. Szegedi László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyenyedi kollégiumban egyensúlyban volt a tudomány és teológia tanítása, a lélek ápolásán túlmenően a lelkipásztorok a mindennapokban való túlélést is megtanulták. Az első iskola a templom. Addig lesz nagy egy nemzet, amíg a templomba, a gyülekezet közösségébe a gyerekeket egészen fiatalon behozzák – tette hozzá a missziói előadó.

Kolumbán Vilmos József rektor hetedik éve szervezője a konferenciának. 📸 Kiss Gábor

Az idei konferencia az eddig szervezettek közül a legnagyobb, az előadók nagy létszáma pedig bizonyítja, hogy

az iskola- és oktatástörténet népszerű téma a kutatók körében

– mondta el Kolumbán Vilmos József szervező, a Protestáns Teológiai Intézet rektora. „Az elmúlt évszázadokban számtalanszor bebizonyosodott, hogy az oktatás és a tanulás megtartó erő a közösségekben” – indokolta az idei témaválasztást.

Két nap, három szekcióban, három helyszínen zajlottak az előadások. 📸 Kiss Gábor

A kétnapos konferencián a következő előadások hangzanak el:

  • Buzogány Dezső: Diákélet a Gyulafehérvári Kollégiumban. Alstedius tanulmányi beosztása a diákok számára
  • Ősz Sándor Előd: A Bethlen-kollégium gyulafehérvári korszakának oktatói és diákjai
  • Gudor Kund Botond: A gyulafehérvári-9/9sárospataki kollégium életének 44 éve Erdélyben
  • Tóth Zsombor: A 17−18. századi hugenotta recepció erdélyi centruma: Nagyenyed és szellemi környezete
  • Verók Attila: Mivel fűtöttek az „enyedi kohó”-ban? A nagyenyedi református kollégium szellemi olvasztótégelye: a könyvtár
  • Rácz Emese: „Könyveknek szörnyü szük voltok miatt”. A könyvbeszerzés lehetőségei és eszközei a nagyenyedi kollégiumban
  • Gordán Edina: Dézsi Márton tanítványai 1671 és 1676 között
  • Oláh Róbert: Erdélyi diákok ismeretlen bejegyzései németalföldi album amicorumokban
  • Csorba Dávid: Enyedi diákok Zürichben (az ún. Csécsi-ösztöndíj)
  • Kimpián Annamária: Csajághy János (kb. 1673–1712) kuruc brigadéros iskolai jegyzete
  • Bibza Gábor: „Okos teremtett állat”, avagy Gyalakúti Lázár János és a felvilágosodás kezdetei Erdélyben
  • Bartha Zoltán: A Kolozsvári Református Kollégium 18. századi mecénásai. A Bánffy család
  • Tasnádi István: Út a püspökség felé – Zágoni Aranka György pályaképe
  • Kolumbán Vilmos József: Köpeczi Bodosi Sámuel tanulmányai és peregrinációja
  • Hegyi Ádám: Bázeli disputációk hungarus paratextusai 1586–1759
  • Szögi László: A református peregrináció és a hazai református felsőoktatás mennyiségi adatai és feldolgozásának problémái 1588–1918
  • Durovics Alex: Amit a számok mutatnak. Diákok az ágostai hitvallású líceumokban (1790–1850)
  • Kónya Annamária: Egy kissé elfeledett iskola. A kassai református iskola története a kora újkorban
  • Kónya Péter: Felső-Magyarországi rendek Kollégiuma, az első magyarországi evangélikus főiskola
  • Zsigmond Attila: „…rector Zilahensis, tandem academias salutavit…” A zilahi rektória mint karrierlehetőség, 1646–1800
  • Szabadi István: Koraújkori neolatin költészet a Debreceni Református Kollégiumban
  • Bozzay Réka: A debreceni kollégiumnak nyújtott holland, svájci és angol segély története
  • Kovács Mária-Márta: Erdélyi református kollégiumi gyűjtemények ötvöstárgyai
  • Molnár Lehel: Scholae militantes. Fegyelmezés 1719-ben a tordai Unitárius Gimnáziumban
  • Pálfi József: Keresztesi József és a váradi iskola újraszervezése
  • Somogyi Alfréd: Líceumtól a teológiáig. Református oktatás Losoncon a 17–20. században.
  • Tárkányi István: A skóciai Szabadegyház ösztöndíjának története
  • Kovács Sándor: „…mekkora hátramaradás kézírásban heverő könyveinknek, ki nem adhatása…/” Unitárius nyomdaalapítási kísérelt 1814-ben
  • Ballai Zoltan: Állomosított kollégiumok ingó vagyonának visszaszerzési kísérlete 2020–2021-ben
  • Biró István: A kolozsvári magyar felekezetközi egyetem története
  • Petheő Attila: Párhuzamos utak a Trianon utáni felvidéki református és világi oktatásban
  • Tömösközi Ferenc: A Komáromi Református Koedukált tanítóképző története
  • Czinke Zsolt: A Komáromi Református Egyházmegye Könyvtárának története a 20. század első felében
  • Sógor Árpád: Nagyenyed meghatározó szerepe Id. Hegyi István (1914–2004) lelkipásztor életében
  • Füstös Paul-Gabriel: Kóruséneklés és zenei élet a Kolozsvári Református Kollégiumban a két világháború között
  • Imreh Jenő: Oktatási kérdések az 1848–49-es szabadságharc idején
  • Földváryné Kiss Réka: Pap László református dékán életútja
  • Veres Emese-Gyöngyvér: Élet a kollégiumban – Gyurka József csernátfalusi kántortanító önéletírásából
  • Ambrus Mózes: Lelkészképzés a Dél-Erdélyi Református Egyházkerületi Részben a második világháború alatt
  • Szénási Lilla: „Ezeket hirdessed és tanítsad!” A felvidéki református hitoktatás 100 éve, különös tekintettel a hittankönyvekre.
  • Kállai Benedek: A Nyüvedi Református Iskola és az impériumváltás

Az elhangzott előadásokhoz kapcsolódó kutatásokból – az előző évekhez hasonlóan – idén is tanulmánykötet készül.