A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium alapításának 400. évfordulójára rendezett jubileumi ünnepséget az iskola szombaton, június 11-én. A kerek évforduló ezúttal háromnapos programsorozatba illeszkedett, de megünneplése hagyománynak tekinthető az intézményben, hiszen a fennmaradt fényképek, beszámolók szerint az elődök is nagyszabású összejövetelekkel emlékeztek meg az elmúlt évszázadokról.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 400 éve, 1622. május 23-án alapította meg a gyulafehérvári Collegium Academicumot, a mai nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium jogelődjét azzal a céllal, hogy Erdély számára értelmiségieket képezzenek. Az intézmény századokon át szolgálta ezt a nemes feladatot, így a mai diákok is kijelenthetik: „Fejedelem, a fundamentum áll!”

Mostani és valamikori diákok együtt ünnepelték a kollégium 400 éves múltját. 📸 Kiss Gábor

A közben zajló Fehér Megyei Magyar Napokon is központi szerepet kapott a kollégium: a látogatók kiállítson tekinthették meg az iskola 300, 350 és 375 éves jubileumi ünnepségein készített fényképeket és a róluk szóló sajtómegjelenéseket, de a kollégium egykori és jelenlegi diákjainak és tanárainak könyveiből is rendeztek kiállítást. Emellett képzőművészeti kiállítás is tiszteleg a 400. évforduló előtt, és egy emlékalbumot is bemutattak. A szombati jubileumi ünnepségre több mint 1200 egykori diák jelentkezett be, hogy újra együtt lehessenek az alma mater falai között.

Az ünnepség áhítattal indult, amelyet Szegedi László Tamás püspökhelyettes, a kollégium egykori diákja tartott a Mt 5,38–42 alapján. Négyszáz év bizonyítja, hogy a kollégium diákjai, tudósai, papjai mindig többet tettek, mint amennyit kértek tőlük, Jézus tanítása szerint járva el: „Ha pedig valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre!” Az életünk a kényszerűség és önkéntesség között zajlik, de az ember kétszer annyit hajlandó önként megtenni, mint amennyit kényszerűségből. Szegedi László elmondta: „Az ittlétünk áldás volt, útravaló: megtanítottak az idővel jól gazdálkodni és a munkát becsülni. A kollégium nagyjai is a történelem során kemény sorsuk ellenére a második mérföld krisztusi lelkületével életek és dolgoztak.” A püspökhelyettes szerint, ha a mai nemzedék is így tekint a munkára, ha többet tesz, mint amennyire köteles, maga is a krisztusi második mérföldet teszi meg.

Egyházaink képviselői szerint kizárólag Isten segítségével élhette túl a történelem nehézségeit az enyedi kollégium. 📸 Kiss Gábor

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke jubileumi beszédében erdélyi világ csodájának nevezte a kollégiumot. Felhívta a figyelmet arra, hogy Bethlen Gábor az európai kultúra szerves részévé szerette volna tenni Erdélyt a kollégium által. Neves külföldi tanárokat hívott Erdélybe, és a könyvtárat is rengeteg külföldi példánnyal bővítette. A kollégium pedig a képzett értelmiségieket szétsugározta a fejedelemség legrejtettebb zugaiba is, hogy éltető, hajtóerő legyenek a közösségek számára. A fejedelem azonban ennél is tovább tekintett: jól felkészült munkatársakat, tanult segítőket nevelt országépítő munkája kiteljesedéséhez. A korabeli oktatás legmagasabb szintje a teológia volt – idézte fel a püspök, a mai informatikához hasonlítva azt. És bár a diákok közül nem mindenki készült lelkészi szolgálatra, teológiailag képzett, református, világi értelmiség, egy új társadalmi réteg alakult ki a tanítás nyomán.

A mai nemzedék az iskolában végrehajtott modernizálás, felújítások által a nagy fejedelem rá hagyott örökségét igyekszik megbecsülni – mutatott rá Kató Béla, majd hozzátette: „A sokrétű helyreállítással hajtunk fejet előtte, és bizalommal tekintünk előre, hogy Isten megáldja az itt folyó lelki-szellemi építkezést is egyházunk, erdélyi társadalmunk hasznára és megerősödésére.”

A továbbiakban Andrási Benedek, a Magyar Unitárius Egyház oktatási előadó-tanácsosa köszöntőjében még sok jubileumi évfordulót kívánt az intézménynek. Szász János római katolikus plébános Pál apostol szavait idézte, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik – így élhette túl a Bethlen Gábor Kollégium is a történelem nehézségeit.

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes szerint a nagyenyedi kollégium célja megőrizni a szülőföldet, a szülőföldön magyar nemzeti közösségként megmaradni. 📸 Kiss Gábor

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a szellemi örökségről beszélt, amely a kollégiumot több nemzedék fölé emeli. Hozzátette: „Változhatnak az idők, jöhetnek divatos ideológiák, válthatják egymást különböző világértelmezések, számunkra az állandó, mindig időszerű ideológia: megőrizni a szülőföldet, a szülőföldön magyar nemzeti közösségként megmaradni, és olyan versenyképes tudást adni a felnövekvő nemzedékeknek, amelyek sikeressé teszik az ő életüket. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egy ilyen iskola, amely ennek a feladatnak maradéktalanul eleget tesz.”

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár ünnepi beszédében kijelentette: „amikor a jövőért cselekszünk, nem tagadjuk meg a múltat, éppen ellenkezőleg. A múlt legjobb gyakorlataiból válaszolunk a jelen kihívásaira. A régi praktikák közül sokat éppen a Bethlen Gábor kormányzásából leshetünk el.” A fejedelem intézményalapítási sikere pedig a magyar kormányt is megihlette, amikor 12 éve a nemzetpolitika fő pilléreként határozta meg az erős oktatási intézményrendszer létrehozását. „Ebben az intézményrendszerben a Bethlen Gábor Kollégium kimagasló bástyának bizonyult és bizonyul most is” – hangzott el.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára: A múlt legjobb gyakorlataiból válaszolunk a jelen kihívásaira. 📸 Kiss Gábor

Kallós Zoltán oktatási államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelem viharai ellenére a kollégium újra és újra demonstrálta, hogy minden csapás csakis kerülőút, nem zsákutca. A bethleni lelkület pedig – „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” – nem vigasztaló ábránd, hanem realitás. Az államtitkár szerint az évszázadokon át folyó pedagógusi munka egész nemzedékeket inspirált. Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint Bethlen Gábor törekvéseinek létjogosultságát az elmúlt 400 év messzemenően bizonyította, „és az intézmény történetét felidézve már azt is tudjuk, hogy elérte a nagy fejedelem által kitűzött célt”.

Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője a nagyenyedi kollégium egykori diákjaként szólalt fel az eseményen. Elmondta, szeretett volna szemtanúja lenni a sok száz nemzedéknek, akik építői voltak a 400 éves múltnak. „A nagy múltú iskolák egyik legnehezebb feladata, hogy ugyanolyan nagyszerű jövőt is építsenek. Ma már már nem az az alapkérdés, hány Apáczai, Bolyai, Mikó Imre, Áprily Lajos vagy Sütő András kerül ki az iskola padjaiból, hanem hogy képesek vagyunk-e helyes válaszokat adni a jelen kihívásaira” – hangsúlyozta Brendus Réka. Úgy véli, a helyes válaszokat akkor adjuk meg, ha felismerjük: soha nem szabad megtörni, feladni.

Nagyenyed nevét Bethlen Gábor írta be a magyar és európai művelődéstörténetbe. 📸 Kiss Gábor

Cornel Stelian Sandu tanfelügyelő szerint a tanítás a nyelvétől függetlenül tudást, értelmet, egyensúlyt jelent, és esélyt ad a tartalmas életre. Dr. Szőcs Gyula, a Bethlen Gábor Alapítvány alelnöke nagyenyedi családi gyökereit idézte fel, és hozzátette: a nagyenyedi és Fehér megyei magyar közösség a magyarság létezésének, megmaradásának bizonyítéka. Az ünnepi beszédek sorában Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere a Zsolt 127,1 vers szavait idézte: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök.” Elmondta, a kisváros bebizonyította, nem a lakosok száma és nem szerencse kérdése naggyá lenni. A város nevét Bethlen Gábor írta be a magyar és európai művelődéstörténetbe, azóta nincs olyan kontinens vagy tudományág, ahol ne akadnánk volt kollégiumi diákokra. A köszöntők sorát Szőcs Ildikó, a kollégium igazgatója zárta. Elmondta, a kollégium azért létezik, mert ma is belakják, feladata pedig még 400 tartalmas évet hozzátenni az előző évszázadokhoz.

Az eseményen fellépett a kollégium kórusa Szabó Zsombor vezetésével, Fülöp Hanna kilencedik osztályos diák zongorázott, Boros Róbert tizenegyedik osztályos diák népdalt énekelt, az elemi osztályosok zenés műsorral készültek.