21. alkalommal rendezte meg a Várom az Urat Adventi Keresztyén Zenefesztivált az IKE. Az ünnepre való zenés készülődés a december 10-i kolozsvári alkalommal indult, másnap Szovátán gyűlhettek össze az érdeklődők, a következő adventi vasárnapon pedig Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen szólalnak meg a dicsőítő hangok és hangszerek.

Az Ében zenekar. 📷 Jakab Lóri

Az alábbiakban Kürti Tünde beszámolóját olvashatjuk a kolozsvári eseményről:

„Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága.” (János 1,4)

A várakozás és az ünnepre való készülődés mindenkor elfeledtette az emberekkel, hogy az év legsötétebb hónapjában járnak. A falun élő emberek már a tél kezdete előtt arra törekedtek, hogy rendet teremtsenek a portán és a földeken, mielőtt az egész éves kemény munka után kicsit elcsendesednek. A melléképületeket toldták-foldták, hogy nagyobb biztonságot nyújtsanak az állatoknak, hiszen ők sem maradhattak kint a hidegben. A nagy ünneplést megelőzte a böjt időszaka, és hittek abban, hogy ha nem tartják be az ehhez kapcsolódó (íratlan) szabályokat, veszélybe kerülhet mindaz, amiért egész évben dolgoztak. Az advent az elcsendesedésről szólt, a várakozásról és a reményről, hogy hamarosan ismét beköszönt a fény. Mi az, amire mi várunk, és amiben mi bízunk az ünnep közeledtével?

Az esemény jó alkalom az elcsendesedésre. 📸 Kiss Gábor

Idén, advent második vasárnapján a remény gyertyája egy kicsit hosszabb ideig égett. Életem egyik legdrágább embere visszavonhatatlanul és végérvényesen hazament. Az adventi várakozás nemcsak arról szól, hogy várjuk a Megváltó születését, hanem az ígéretről is: egyszer még vissza fog jönni. Nem tudjuk, hogy ez mikor fog bekövetkezni, de a mi dolgunk nem is az, hogy ezt számoljuk vagy számonkérjük, csupán készen kell állunk rá.

Az Eucharist és Mező Misi. 📷 Jakab Lóri

Az ünnepi várakozás egyik központi eseménye ismét a Várom az Urat Adventi Keresztyén Zenefesztivál, amely 2022. december 10-én indult el idei első helyszínén, Kolozsváron. Szorgos munkatársunk önkéntes indíttatású és gyors számolását elfogadva, közel ezer résztvevővel. Az elcsendesedést a Musichorum band, az Ében és az Eucharist & Mező Misi zenélése kísérte végig.

A Musichorum Band. 📷 Jakab Lóri

„Utazunk, érkezünk, találkozunk és búcsúzunk, egy boldogabb világról álmodozunk” – hangzott az Eucharist együttes és Mező Misi utolsó mondata, miközben az esemény munkatársaival már mind megérkeztünk, hogy meghallgassuk a zenefesztivál himnuszát: Várom az Urat, várja az én lelkem és bízom ígéretében. Ahogy gyorsan végignéztem az embereken, akik már kora reggeltől ott voltak: dobozokat és asztalokat pakoltak, színpadot rendeztek be, égősorokat szereltek össze, hol komolyan figyelve minden apró részletre, hol számos új poént gyártva munka közben, eszembe jutott: ez a csapat fiatal aznap számomra – de hiszem, hogy nem csak – egy boldogabb világot teremtett meg, és közöttük egyszerűbb volt bízni az ígéretben is.