A Nagyenyedi Zsinat 450-ik évfordulójára emlékeztek 2014. november 30-án Nagyenyeden, a zsúfolásig telt református templomban. Az istentiszteleti alkalmon Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szolgált. A püspök emlékeztetett, egy nép ereje abban van, hogy van-e múltja, hiszen abból táplálkozunk, ami bennünk van. “Azok a fiatalok, akik nem tanulják meg népük történelmét, gyökértelenné válnak. Tudunk-e válaszolni arra, hogy mi történt az elmúlt 450 évben, amióta az enyedi zsinaton megválasztották az első püspököt? Tudunk-e a dicsőséges múltról beszélni? Az emlékezés során az Isten dicsőségét kell kiemelni, nem a püspökök, főgondnokok tettei a fontosak.” – mondta igehirdetésében a püspök. 

A Mózes második könyvéből felolvasott történetre utalva Kató Béla elmondta, Izraelnek fontos volt, hogy a múltját magával vigye, József múmiáját magukkal cipelték a pusztán keresztül. Vajon ma hány fiatal vállalja, hogy a múltunkat magával cipeli? – tette fel a kérdést a püspök, aki szerint ez a megemlékezés arra mutat rá, hogy ha 450 évvel ezelőtt eleink nem így gondolkodnak, akkor nem lett volna jövőnk. 

“Csodák sorozata van a vándorlás történetében: keserű volt a víz, de Isten ihatóvá tette. Hinnünk kell abban, hogy Isten nem hagy el bennünket. A pusztában gyakran az oázis illúzióját látjuk, de fontos, hogy ne a délibábot keressük, mert az a vesztünket okozza. Csak a tiszta forrás vezet az üdvösség felé.” – mondta a püspök. 

Tóth Tibor helybéli lelkipásztor a templom történetét ismertette röviden, majd az Enyedhez és az Enyedi zsinatokhoz tartozó döntéseket is felelevenítette, kiemelve azokat, amelyek később az egyház életére is nagy hatással voltak. Beszámolójából kiderült, hogy Nagyenyed a történelem során több püspököt is adott a református egyháznak, egyben fellegvára volt a református gondolkodásnak.

Gudor Botond esperes az 1564-ben tartott Nagyenyedi Zsinatról beszélt előadásában. Elmondása szerint szimbolikusan az ez Erdélyi Református Egyház születési éve. Előadásából kiderült, hogy ez a zsinat elsősorban a tisztázás helye volt, ahol az elveket lefektették. Részletesen kitért a zsinat előzményeire, a történetírók beszámolóira, valamint a zsinat következményeit is hosszasan ecsetelte. 

Az ünnepségen fellépett a Nagyenyedi Református Egyházmegye vegyeskara, Boros Erzsébet népdalokkal örvendeztette meg a közönséget.

Külön műsorral készültek az alkalomra a Nagyenyedi Bethlen Gábor Református Kollégium diákjai, majd Basa Anna orgonajátékát hallgatta meg a gyülekezet. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget. 

Fotó, szöveg és videó: Kiss Gábor