Több mint kétezer gyülekezeti tag és lelkipásztor vett részt a Küküllői Református Egyházmegye Missziós Napjainak záróalkalmán. Az ünnepi istentisztelet előtt a gyulakutai református templom előtt kopjafát avattak, Király Levente alkotását Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke áldotta meg. Biró István, a Küküllői Református Egyházmegye esperese szerint, amikor kopjafát avatunk, nem csak emléket akarunk állítani, hanem felfelé akarunk mutatni, arra is Istenre, akinek kegyelméből együtt lehetünk. 

A kopjafaavatás után ünnepi istentisztelet következett, amelyen Kató Béla püspök szolgált. A püspök igehirdetésében rákérdezett, vajon milyen Istenélményünk volt az elmúlt időben? Ha megvizsgáljuk a gyülekezeti életünket, akkor Istennel sokszor valamilyen veszteség okán találkozunk, amikor viszont jól megy sorunk, nem sokat törődünk a Teremtővel. Az egyházi életünk gyakran valamilyen eseményhez kötődik. Legtöbbször a kiábrándultság jellemző ránk, cselekvésképtelenek vagyunk, sokat panaszkodunk, hogy miért nem jó az életünk. Amikor ez az érzés eluralkodik rajtunk, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy hol a bizakodó Istenképünk? Az ige azt mondja, nem az Úr keze rövid ahhoz, hogy megsegítsen, hanem a bűneink választanak el Istentől. Nem uralkodhat el rajtunk az az érzés, hogy nincs aki segítsen rajtunk. Az ember, amikor fellázad, sosem magában keresi a hibát, hanem valakire, vagy valamire rámutat. Tehetetlenségünkben gyakran Istent vádoljuk, rávetítjük azt, hiszen könnyebb rá hárítani a felelősséget, őt okolni, ha nem megy a szekér. De vajon tényleg Ő a felelős azért, amit az ember embertársával tesz? Semmiképpen, mondta Kató Béla, mi vagyunk a felelősek azért, ami velünk történik. Az ember eltávolodott Istentől vétkeivel. Amikor a gyülekezettől, a közösségtől eltávolodunk, akkor eltávolodunk Istentől, és ez egy olyan vétek, amit nem biztos, hogy később pótolni lehet. 

“Isten ezen az együttléten a szívünkre akarja kötni, hogy ha nem vigyázunk, eltávolodunk tőle, és a mi bűneink miatt megy tönkre az egyházunk, magyarságunk, világunk. Hiszem, hogy akik itt vannak, világosságként viszik tovább, amit hallottunk, és amikor az Úr asztala elé állunk, őszintén valljuk meg mindazt, amit embertársaink és Isten ellen vétettünk. Együtt kérjük Isten bocsánatát, és mondjuk el mindenkinek, hogy milyen könyörülő Istenünk van, aki ezer éve itt épít, táplál és megsegít bennünket!” – mondta a püspök. 

Az ünnepi istentiszteleten az úrvacsora szereztetéséről Kántor Csaba püspökhelyettes, egyházkerületi főjegyző beszélt, majd a jelen lévő lelkipásztorok úrvacsorát osztottak a több mint kétezer embernek, aki megjelent. 

Répás Zsuzsanna, a Küküllői Református Egyházmegye Missziós Napjainak fővédnöke a közösség erejéről beszélt köszöntőjében. Csak saját értékeinkkel tisztában léve tudunk valóban elfogadni és megbecsülni másokat. Európainak lenni és közben magyarnak lenni, ez a külhoni magyarság legnagyobb kihívása.

Répás Zsuzsanna szerint minden nemzet csak a maga nyelvén teljesedhet ki, ezért fontos, hogy bárhol is legyünk, ragaszkodjunk anyanyelvünkhöz, iskoláinkhoz és templomainkhoz. A rendezvény fővédnöke Jakab apostolt idézte: boldog ember az, aki a kísértés idején kitart. A református egyház a legnehezebb időkben is kitartott, és tudnunk kell, hogy harcainkban van hova, és vak akihez fohászkodni. 

Szegedi László, az egyházkerület generális direktora szintén Jakab apostol szavaival köszöntötte a gyülekezeteket: Közeledjetek Istenhez és ő közeledni fog hozzátok. Valamitől távolodni, és Istenhez közeledni, életünk ebben a kettős feszültségben telik el. A mi életünk is ettől függ, hogy mennyire állunk közel Istenhez, mennyire távolodunk a gonosztól. Szegedi László egy dokumentumot is bemutatott a gyülekezetnek, 70 évvel ezelőtt Péterfi László lelkipásztor írt egy dokumentumot, amelyben egy ilyen egyházmegyei missziós napnak a tervezete van leírva, napokra lebontva, tematikusan mutatja be, hogy hogyan kellene közelebb vinni Istenhez a gyülekezeteket. “Isten kegyelmi ajándéka, hogy van egy lelki folyamatosság. Egyházunknak egyetlen parancsszava van: tegyetek tanítványokká minden népeket. Az elmúlt hét bizonyítja, hogy erre a parancsszóra hallgatott a Küküllői Református Egyházmegye református népe.” – mondta a generális direktor. 

Markó Gábor egyházkerületi főgondnok szerint ezek az alkalmak megmutatják, hogy a gyülekezeteink élnek és élni akarnak. A küküllői reformátusok bebizonyították, hogy együvé tartozunk, egy a hitünk, egyért harcolunk: egyházunkért, magyarságunkért. 

Veress László egyházmegyei főgondnok köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy szükségünk van ilyen ünnepnapokra, hogy a hétköznapokban legyen ami a hitünket megerősítse. A főgondnok külön megköszönte az egyes eseményeknek otthont adó települések lelkipásztorainak, vezetőinek, hogy lehetővé tették ezeket az alkalmakat, hozzájárultak a szervezéshez. 

Varga László gyulakutai polgármester levelében megköszönte a szervezőknek a munkáját. Ez a nap nem csak kiemelkedik a hétköznapok sorából, hanem áldott alkalom, amikor ilyen szép számban válaszolnak Isten hívó szavára. Levelében azt írta, hogy ilyen rendezvényekre a jövőben is szükség van, hiszen a misszió célja, hogy az embereket Jézushoz hívogassa. 

Biró István, a Küküllői Református Egyházmegye esperese köszöntőjében arról beszélt, hogy ez a hét a találkozások alkalma volt: “Mindenekelőtt az Istennel való találkozás alkalma volt ez, aki hitet, erőt adott, hogy merjünk benne bízni, reménységet adott a jövendő felől. Az egymásra való rátalálás hete és helye volt ez. Azt se felejtsük el, hogy egy családhoz tartozunk, a Krisztus családjához.” – zárta a köszöntők sorát az esperes.

A Küküllői Református Egyházmegye Missziós Napjait szeptember 8-14. között tartották. 

 

Fotó és szöveg: Kiss Gábor