Örömmel, nyitottsággal, nem kis izgalommal érkeztünk meg a Reménység Háza által szervezett setétpataki családtáborba. Rövid időn belül az erdő övezte csendes, varázslatos tisztás megtelt a 33 gyerek vidám nevetésével.

Tizenöt családnak nyílott lehetőség találkozni, ismerkedni, barátkozni, közelebb kerülni egymáshoz. A rendezvény fő célja a családi kapcsolatok ápolása valamint a családok közti kapcsolatok megteremtése, fejlesztése volt. Ezt szolgálta a Nemes Emil lelkész által tartott előadás, mely során különböző családtípusokat ismerhettünk meg, majd csoportmunkán belül elemeztük azokat, majd  egy rövid színpadi képpel és a csoportok által megtervezett élő szoborral fejeztünk be. 

Meghitt, kegyelmi pillanatokat élhettünk meg a nyolc állomású spirituális imaúton. A hétköznapok zajától visszavonultan, a természet csendjében járhattunk be egy szimbolikus utazást, mely közelebb hozott a „Ki vagyok én?” kérdés válaszához. Alkalmunk volt terheinket, szorongásainkat, vágyainkat, terveinket Krisztus elé tárni. Megkönnyebbült lélekkel, hálás szívvel tértünk vissza az utazásból.

Együttlétünk hangulatát színezték a különböző tevékenységek : nemezelés, sport játékok, táncház, tábortűz, erdei barangolás, gombászás. A csoportosan szedett virágcsokrokkal, kövekkel és gyertyákkal díszítettük az áhítat, a “templom” színhelyét. Záróakkordként egy-egy szóban fejeztük ki tömören érzéseinket: szeretet, meghittség, alázat, fény, barátság, derű, lélek simogatás, hála, tisztaság.

Köszönjük Ménessy Miklós és Nemes Emil  tiszteletes uraknak a szeretetteljes odafigyelést és mindenkinek, aki közreműködött a tábor szervezésében, hogy  ottlétünk felejthetetlen élmény maradjon számunkra.

A viszontlátásra 2015-ben!

Nagy Edith, táborlakó.