Napjainkban ritkán fordul elő, hogy egy lelkész huzamosabb ideig maradjon egy gyülekezetben. Az egyházközségek létszámának a drasztikus apadása, a vidéki iskolák és orvosi rendelők megszűnése egyre inkább megnehezíti az életet vidéken, nem csupán a lelkészek, de a gyülekezeti tagok számára is. Körösi László már majdnem négy évtizede végzi a lelkészi szolgálatot a Kalotaszegi Egyházmegyébe kebelezett Nagypetriben. A település lakosai ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe, mint a legtöbb kalotaszegi, erdélyi gyülekezet: létszámapadás, munkanélküliség, vegyes házasság.

Nagypetri első írásos említése 1370-ból, I. Lajos király idejéből származik, ez a felirat így hangzik: Pos ambe Petri, ugyanis az írás Kispetrivel együtt említi a települést. Korvin János, Mátyás Király fi a négy évig birtokolja a települést, aki Szapolyai István nádortól és fi aitól veszi át a birtokot. II. Rákóczi György 1657-es lengyelországi hadjárata után a török-tatár sereg feldúlja Kalotaszeget. Köröspataki Bedő János erről a sötét korszakról így emlékezik meg: „Együtt veszél véle te is, Kalotaszeg, Kiben az ifjúság volt mint virágsereg. Belőled elvitt nép mostan csak kesereg, Kinek étek-itok az keserű méreg.”

A keserű méreg poharát azóta több ízben is kiitta Kalotaszeg népe. A nagypetri gyülekezet, akárcsak a legtöbb kalotaszegi település apadó félben van, egyre jobban kiöregszik. A nagyszülők sokszor évekig nem látják a kis unokájukat, akik a jobb megélhetés reményében külföldön vállaltak munkát. A román ajkú szomszédok már korában kimentek Olaszországba, illetve Spanyolországba, és nem sok idő múlva a magyar református fi atalok is követték őket. Bár a gyerekeiket az itthoni templomban keresztelik meg, és a nagyobb ünnepekre hazatérnek, már nem tudnak aktív szerepet vállalni a gyülekezet életében.

Sajnos arra sincs sok remény, hogy valaha szülőfalujukba visszaköltözzenek. A Nagypetri Egyházközség 1606-ban vált önálló református gyülekezetté. A templom a jelenlegi formáját a 15. században kapja. A festett kazetták 65 százalékát Zilahi Asztalos István készíti, ami unikumnak számít, hisz sem Magyarországon, sem Erdélyben nem maradt fenn máshol munkája. Az értékes kazettákat nemrég Mihály Ferenc restaurátor újította fel.

A cikk folytatása a Kalotaszegi Egyházmegye honlapján olvasható.