Április 2-ra halasztotta a Mikó-ügy fellebbviteli tárgyalását a ploiesti-i táblabíróság hétfőn, miután tudomásul vette, hogy Magyarországról kell beidéznie az ügy egyik vádlottját, Marosán Tamást, a református egyház volt jogtanácsosát.

Kapcza Mikolt Krisztina, az Erdélyi Református Egyházkerület jogi képviselője az MTI-nek elmondta, a bíróság Marosán Tamás édesanyjának leveléből értesült a vádlott magyarországi címéről és erről a címről kell beidéznie oly módon, hogy azt legkésőbb harminc nappal a tárgyalási nap előtt megkapja.

Az MTI kérdésére, hogy megvizsgálta-e a bíróság – a február elsején hatályba lépett új büntető törvénykönyv (Btk.) kisebb büntetési tételeire való tekintettel – a feltételezett bűncselekmények esetleges elévülésének lehetőségét, Kapcza Mikolt Krisztina azt mondta: ez nem merült fel a hétfői tárgyaláson, amely alig öt percig tartott.

Az ügyvéd szerint csak akkor kerül sor érdemi tárgyalásra, ha minden vádlottat sikerül szabályosan beidéznie a bíróságnak. Hozzátette: az ügy érdemi szakaszában a védelem újabb bizonyítékok figyelembe vételét kéri majd a bíróságtól, a szintén február elsején hatályba lépett új büntető eljárási jogszabályokra hivatkozva.

Első fokon a bíróság jogtalannak ítélte a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását a református egyháznak, és börtönbüntetést szabott ki a restitúciós bizottság tagjaira. Az ügyben eljáró buzaui bíróság Markó Attilát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusát, és Marosán Tamást három-három év letöltendő, Silviu Climet, az igazságügyi minisztériumi jogi tanácsadóját pedig három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Markó Attila parlamenti képviselő korábban az MTI érdeklődésére cáfolta a román média azon korábbi állítását, miszerint az új Btk. hatályba lépésével elévülne az a bűntett – a hivatali hatalommal való visszaélés -, amellyel vádolja őt a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A politikus ugyanakkor elmondta: számításai szerint Marosán Tamás esetében a február elsejei változással valóban elévül az állítólagos (2002-es) bűncselekmény, mivel ő nem volt köztisztviselő, s emiatt enyhébb büntetési kategóriába esne.

A Mikó-per nagy felháborodást váltott ki az erdélyi magyarság körében. Az erdélyi történelmi egyházak egyértelművé tették, hogy ezt az ügyet az egyházi ingatlanok újraállamosítási kísérletének tekintik.

A három éve zajló per nemzetközi visszhangot is keltett. Az elsőfokú ítélet kapcsán a magyar kormány tavaly nyilatkozatban fejezte ki értetlenségét, és szolidaritást vállalt az elítéltekkel. Az amerikai külügyminisztérium is jelezte: figyelemmel kíséri a Mikó-pert és nagy hangsúlyt helyez a kommunista rezsim által elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatására.